0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

A jobb biológiai biztonság megelőzné a madárinfluenzát

„A biológiai biztonság hagyományos megközelítései nem tudták megállítani a magas patogenitású madárinfluenza terjedését 2022-ben. Ehelyett paradigmaváltásra van szükség a biológiai biztonság terén, amely új technológiákkal követi nyomon a mezőgazdasági tevékenységeket."

Az új technológiák bevezetésével kívánja megállítani a magas patogenitású madárinfluenza-vírus jövőbeli pusztításait (HPAI) Jean-Pierre Vaillancourt, a Montreali Egyetem Állatorvosi Karának professzora.

„A biológiai biztonság tekintetében a gazdaságokban olyan intézkedéseket vezettünk be, amelyeket már több mint 2000 évvel ezelőtt ismertek” – jegyezte meg.

A biológiai biztonság két legfontosabb szabályaként jelölte meg, hogy 1) csökkenteni kell a szennyező forrásokat, 2) távolságot kell teremteni a baromfiállomány és az esetleges szennyeződések között.

„Az újonnan kifejlesztett hőmérséklet-ellenőrző érzékelők biztosítják, hogy a baromfiházak, ketrecek, szállítójárművek és minden egyéb lehetséges szennyező forrás megfelelően fertőtlenítésre kerüljön az egymást követő állományok között.

Az érzékelőkkel garantálható, hogy a fertőtlenítés során elérték a megfelelő hőmérsékletet és időtartamot, így a gazdaság egészen biztos lehet abban, hogy megszabadult minden kórokozótól” – mondta Vaillancourt.

Egy másik új technológia a biológiai biztonság javítására a személyi védőfelszerelésbe (PPE) vagy a kézfertőtlenítő állomásra helyezett mikrochip. A mikrochip észleli, ha PPE-t viselnek az épületen kívül, vagy ha nem tartják be a higiénés eljárásokat.

A betegségek terjedésének egyik elsődleges okául ugyanis a baromfiólba belépő és onnan kilépő embereket azonosították.

„Nem fogjuk tudni, hová mennek az alkalmazottak, ha elhagyják az épületet, mert nem vagyunk Big Brother – figyelmeztetett Vaillancourt. Az ilyen típusú mutatók azonban segíthetnek a biológiai biztonsági protokolloknak való megfelelés javításában, mivel valós idejű visszajelzést adnak az alkalmazottak számára, és segíthetnek a vezetőnek azonosítani azokat a területeket, ahol további képzésre van szükség.

A kanadai kutatási eredményekhez hozzátehetjük, hogy hazánkban a Nébih portálján megtalálható egyrészt A madárinfluenza elleni védekezés készenléti terve, másrészt az a letölthető tájékoztató, amelyben részletesen leírják, mit tegyenek az állattartók, legyenek nagyüzemek vagy akár háztájiban baromfit tartók, hogy megelőzzék a madárinfluenzát, illetve számos más fertőző betegséget. Olyanokat, mint a baromfipestis, a szalmonellózis, a kampilobakteriózis. Ezek ugyanis a baromfi illetve a madarak közvetlen érintkezésével, azok bélsarával és egyéb váladékaival, közvetetten pedig a szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel, eszközökkel illetve lábbelikkel is terjedhetnek. Sokszor nagyon egyszerű szabályok betartásával megvédhető a hazai baromfiállományt a madárinfluenzától és a többi fertőző betegségtől.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/wattpoultry.com