Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. A szegény ember burgonyájának is nevezték, valószínűleg azért, mert egész télen élelemmel látta el azt, akinek a kertjében elszaporodott. Ennek némileg ellentmond, hogy ezt a nálunk alig ismert gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba és más drága ételek társaságában tálalják.
Nyersen is ízletes
A burgonyától eltérően a gumója fagyálló, ezért ősszel nem kell felszedni, nem kell a tárolásával foglalkozni. Sőt, nem is szabad, mert a felszedett gumók nagyon hamar, napok alatt megfonnyadnak és felhasználhatatlanná válnak.
Ezért mindig annyit kell csak felszedni belőle, amennyit elfogyasztunk pár nap alatt. A burgonyával való összevetésben még érdemes kiemelni, mint különbséget, hogy a csicsóka nyersen is ehető, és ízletes.
Szinte minden kertben megél
A növény szára (azonos talajviszonyok között) a napraforgóénál vékonyabb és magasabb, akár 3 méter magasra is megnő. Hazánk éghajlatán a késői virágzás miatt a magok már nem tudnak kifejlődni, így magról nem tudunk csicsókát szaporítani. Levele, virága igen hasonló a napraforgóéhoz, csak kisebbek annál.
Megéri kiskertekben ültetni, mert biztos a termés, nincsenek növényvédelmi problémái. Szereti a laza szerkezetű, levegős talajokat, a pangó vizet viszont nem viseli el. A gumókat tavasszal, és ősszel is lehet ültetni.
Sokféleképp elkészíthető
A burgonyához hasonlóan párolva, főzve, sütve használhatjuk fel. A gumó nyersen dióhoz hasonló ízű. Nem kell hámozni, elég folyóvízben a földtől kefével megtisztítani. A zöldségekhez hasonlóan párolhatjuk, palacsinta tésztában süthető, salátákba reszelve kitűnő ízt ad. Édeskés izét ízesítéssel, sózással tompíthatjuk, de a nyers salátákban meg előnyt is jelenthet. A nyers salátákhoz utoljára adjuk a lereszelt csicsókát, így érik kellően össze az íze.
Cukorbetegeknek (is) ajánlott
Gyógyhatása régóta ismert, hiszen a csicsóka gumóban levő poliszacharidok (inulin, levulin) megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, ezek zöme ugyanis gyümölcscukorrá alakul. Az inulin vízben nem oldódó nagyméretű rost, poliszacharid.
Az inulint csak a vastagbél baktériumflórája képes részben feldolgozni, emiatt is étvágycsökkentő és hashajtó hatású, de egyeseknél felfúvódást is okozhat.
Különösen elhízásnál és cukorbetegségnél ajánlják, valamint a bélflóra regenerálásához, de ezen túlmenően is széles körű gyógyhatást tulajdonítanak neki. A csicsókát kozmetikai készítményekben is alkalmazzák.
Néhány recept csicsókából:
Csicsókafőzelék
A megtisztított, feldarabolt csicsókát kockára vágott vöröshagymával egy evőkanál olajban megpároljuk, majd vízzel felengedve, fűszerekkel ízesítve, puhára főzzük. Rántással besűrítve, tejföllel gazdagítva, finomra vágott petrezselyem zöldjével díszítve tálaljuk. Fűszerként a són kívül bors, vagy borsikafű, gyömbér, szerecsendió, esetleg tárkony ajánlható.
Csicsókasaláta főzve, vagy nyersen
A megmosott csicsókát megfőzzük, karikára vágjuk. Vöröshagymát karikára szelünk, majd citromos, sós, cukros páclevet öntünk rá. 2-3 órányi állás után fogyaszthatjuk. Főzés nélkül is elkészíthetjük hasonlóképpen.
Rakott csicsóka
A megfőzött csicsókát karikára szeljük és tűzálló tálba egy sort rétegezünk belőle. Erre füstölt kolbászt, ismét csicsókát, majd keményre főtt tojáskarikákat helyezünk. A rétegezést addig ismételjük, amíg a tál megtelik (közben enyhen megsózzuk). Ekkor tejföllel leöntjük, és sütőben pirosra sutjuk.
Csicsókalepény
60 dkg gumót megfőzőnk kb. 20-25 perc alatt, áttörjük, liszttel es két tojással összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, majd nagy kanállal forró olajban kiszaggatjuk. Csirkehússal és kelbimbóval a legízletesebb.
