Back to top

Rózsás ízek és illatok az ünnepi asztalon

Egy Nógrád megyei nonprofit szervezet célja, hogy Kleopátra kedvenc virága a konyhakultúra része legyen. Története a 2010-es évekre nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett a község területén.

„Különleges ünnepi menüt lehet összeállítani a rózsával, és még a jól bevált recepteket sem kell elfelejteni.”
„Különleges ünnepi menüt lehet összeállítani a rózsával, és még a jól bevált recepteket sem kell elfelejteni.”
Fotó: pixabay
A rózsa az egyik legősibb növényünk, szinte egyidős az emberiséggel, civilizációk fejlődésének és bukásának volt tanúja. 32 millió éves geológiai maradványok őrzik nyomait, és említést tesznek róla a legkorábbi írásos feljegyzések is.

Egyaránt becsben tartották az ókori Közel-Kelet birodalmaiban élők, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak.

Az ókori görögök úgy tartották, hogy a piros rózsák Aphrodité szerelmének, Adonisznak a véréből sarjadtak, Zeuszt pedig rózsakoszorúval köszöntötték, miután legyőzte a titánokat.

Rómában a szerelem istennőjének, Vénusznak a virágaként tisztelték a rózsát és vele köszöntötték a tavaszt, Ámor szárnyait rózsalevelekkel, nyilát pedig rózsatüskékkel ábrázolták. A muszlimok szerint a rózsák Allah verejtékéből születtek.

A roston sült húsok és sajtok nagyon jól társíthatók egy leheletnyi rózsacseppel, dzsemmel vagy csatnival
A roston sült húsok és sajtok nagyon jól társíthatók egy leheletnyi rózsacseppel, dzsemmel vagy csatnival
Fotó: rozsavilag.hu

A kereszténység első századaiban pogány kultusza miatt a rózsa tiltott növénnyé vált, később azonban új jelentést társítottak hozzá. A római katolikus vallásban Szűz Mária szeplőtlen tisztaságának a fehér, önfeláldozó szeretetének pedig a vörös rózsa lett a szimbóluma.

Az Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődő történetek egyik legismertebbike a rózsák legendája.

A rózsa egyszerre táplálék és gyógyír, segít leküzdeni a fertőzéséket, csökkenti a gyulladást, izomgörcsöket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, ajánlott fejfájás, torokfájás, idegesség ellen. Ráadásul az egyik legdrágább kozmetikai alapanyag, amiért már Kleopátra is rajongott, mivel fiatalító és gyógyító hatással is bír.

Ünnepi innivalóként pezsgő alapú koktélokhoz, illetve rosé borral és málnával ízesített bólékhoz is kiváló
Ünnepi innivalóként pezsgő alapú koktélokhoz, illetve rosé borral és málnával ízesített bólékhoz is kiváló
Fotó: rozsavilag.hu
A Nógrád megyei Alsópetényen működik egy nonprofit szervezet, amelynek küldetése, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen sokrétűen lehet felhasználni a rózsát. A Rózsavilág alapítója, Káli Betty szerint ahogy idővel a levendula is bebizonyította létjogosultságát a gasztronómiában, úgy a rózsa is a konyhakultúránk fontos részévé válhat. Törökországban, Bulgáriában vagy a Távol-Keleten a mai napig nagy hagyománya van a rózsatermesztésnek, és a növényt nemcsak esztétikai értéke miatt szeretik, hanem a gasztronómiának is fontos alapanyaga.

Ezzel szemben itthon a rózsára inkább csak virágként tekintünk, intenzív illata és íze miatt nehezen tudjuk a tányérunkon elképzelni.

Káli Betty ezen a szemléleten szeretne változtatni.

A Rózsavilág manufaktúra termékeinek alapanyaga a „rózsák falujából”, Bérből származik. A község polgármestere, a 2010-es években határozta el, hogy a nemes virág ültetésével teszi különlegessé települését. A Rózsavilág olyan kistermelőket fog össze, akik a Béren termesztett rózsaszirmokból készítenek egyebek mellett ételeket és italokat vegyi anyagok, illetve részben édesítőszer nélkül, GMO-mentesen, vegán és paleo összetételben. A technológiát, amely segítségével a szavatossági idő tartósítószer nélkül is megnövelhető, a Szent István Egyetem Konzervtechnológiai Tanszékével együtt dolgozták ki.

A Rózsavilág azonban sokkal több mint egy műhely. A környéken élő nőknek nyújt segítséget, olyan munkát kínálva, amit otthon, a család mellett is el tudnak végezni.

A rózsa egyszerre táplálék és gyógyír, segít leküzdeni a fertőzéséket, csökkenti a gyulladást, izomgörcsöket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, ajánlott fejfájás, torokfájás, idegesség ellen
A rózsa egyszerre táplálék és gyógyír, segít leküzdeni a fertőzéséket, csökkenti a gyulladást, izomgörcsöket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, ajánlott fejfájás, torokfájás, idegesség ellen
Fotó: rozsavilag.hu
Kistermelőként, meghatározott feltételek mellett készítenek rózsasziromból lekvárt, hibiszkuszos és chilis szörpöt, belga csokis zselét, valamint vadrózsa-koncentrátumot. És hogy miként érdemes ezeket fogyasztani? Káli Betty szerint a roston sült húsok és sajtok nagyon jól társíthatók egy leheletnyi rózsacseppel, dzsemmel vagy csatnival. A rózsa íze a libamájhoz, a halételekhez és a tenger gyümölcseihez is remekül illik. Ünnepi innivalóként pezsgő alapú koktélokhoz, illetve rosé borral és málnával ízesített bólékhoz is kiváló. Mint mondja: „Különleges ünnepi menüt lehet összeállítani a rózsával, és még a jól bevált recepteket sem kell elfelejteni.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Németországban is jelölnék a hazai húst

Már idén tavasszal elkezdhetik címkével jelölni a húspultokban a német eredetű húsokat és hústermékeket, bár az agrarheute értesülése szerint még tárgyalnak az érintett gazdasági szereplők. Ennek ellenére Friedrich-Otto Ripke, a német baromfiipari szövetség (ZDG) elnökének nyilatkozata szerint már tavasszal külön jelölhetik a szupermarketekben a Németországban előállított hústermékeket.

Célzott málnanemesítés

Hatalmas a fejlődés a málnafajták terén is, csakúgy, mint a legtöbb gyümölcsnél. A bogyók óriásiak, kétszer-háromszor nagyobbak, mint a megszokott málnafajtáké, és külön kezelik a feldolgozásra és friss fogyasztásra szánt fajtákat.

Akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a kis hentesüzletek

A mikrovállalkozásként működő hentesboltok támogatásával sikerülhet megőrizni és minőségileg magasabb színvonalon hozzáférhetőbbé tenni ezeket az üzleteket - közölte dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

A fenntartható város maga termeli meg a zöldséget, gyümölcsöt

A városokban megtermelhető a lakosok zöldség-gyümölcs fogyasztásának harmada 2030-ig, áll a Tony Blair Institute For Global Change jelentésében, amiben azt foglalják össze, hogy hogyan láthatják el táplálékkal a lakosaikat.

Kína engedélyezte a génmódosított lucerna importját

Nyolc genetikailag módosított (GM) növény behozatalát is engedélyezte Kína, jelentette be nemrég az ország mezőgazdasági minisztériuma. A lépésnek köszönhetően több évtized elteltével lehetségessé vált a genetikailag módosított lucerna exportja az országba.

Mitől drágultak nálunk jobban az élelmiszerek?

Magyarországon az élelmiszerek ára 12 hónap alatt, 2021 novemberéhez viszonyítva 43,8 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a kormány egyes termékek esetében igyekezett gátat szabni ennek.

Szuperélelmiszerek: marketingfogás vagy csodaszer?

Egy dietetikus leleplezi a szuperélelmiszerek körül mítoszt, megosztja, hogy mik tartoznak ezeknek az élelmiszereknek a csoportjába, és elárulja hogyan lehet többet beiktatni az étrendbe.

Erdélyben is támaszkodhatunk a családi gazdaságokra

Még élénken emlékszünk, tavaly március 9-én hosszú sorok kígyóztak Erdély benzinkútjai előtt. Elterjedt a hír, hogy az addigi 7,5 lejes (egy lej akkor 74,44 forint) benzinárat 10-11 lejre emelik. A megrémült gépjármű tulajdonosok minden tartályt megtöltöttek. Tankoltak boros demizsonba, kukába, még szemetes zsákba is. Rémhírnek bizonyult, másnap reggelre 8 lejes benzinárra ébredhettek a lakosok.

Kedvezőtlen tendencia a kiskereskedelem nyitása az import élelmiszerekre

A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet.

Energiatakarékosságra igen, a hús elhagyására kevésbé vagyunk hajlandóak

Csaknem az egész magyar társadalom szeretne környezetbarátabb módon élni a következő egy évben, a húsevés csökkentésére viszont nincs akkora nyitottság - derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) reprezentatív felmérésen alapuló kutatásából.