Az engedélybe foglaltak azonban csak az adott kijelölt területen és meghatározott időpontban valósulhatnak meg, és csak bizonyos elejtési kvóta betartása mellett.
Az erdei vagy mezőgazdasági vadkárok esetében a vadkárbecslő felmérése után a gazdálkodót megilletheti a kártérítés, a kárókatona károkozását követően viszont nem jár kártalanítás a halgazdaságok részére.
Természetes és mesterséges vizeken egyaránt jelentős kárt okoz, a Balatonon például rendszerint zajlik a gyérítésük, de számottevő eredményt a partról nem lehet elérni. A Balaton vízfelületén ellenben nem lőhető a kormorán, mivel a hatóság szerint ott a gyérítéssel a védett, vonuló madarakat zavarnák a vadászattal. Az már más kérdés, hogy maga a kárókatona is zavarja ezeket a madarakat és a halállományt is.
A kormoránok kolóniát alkotva megtelepednek a part menti fákra, ahol hosszabb távon nagy mennyiségben felhalmozott ürülékükkel tönkreteszik a part menti környezetet, így más fajok, például a szürke gém vagy a kócsag fészkelőhelyeit is.
Az egyetlen átmeneti megoldás a károk enyhítésére a vízfelületek lefagyása lenne, de a jelenlegi kiszámíthatatlan időjárása, a mindegyre enyhülő telek ezt aligha teszik lehetővé. Ellenben egyre többen támogatják vadászható vadfajjá tételét.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
