Back to top

Növényvédelem: kéz a kézben az oktatás és a kutatás

Járványt és jelentős átalakulást követően nagy érdeklődői létszám mellett tartották meg a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumot. A kétnapos eseményen több, mint hatvan előadás hangzott el, s az idei évben már nemzetközivé vált a rendezvény, külföldi szakemberek is megosztották kutatási eredményeiket. A rendezvény célja a kezdetek óta változatlan: összekötni a tudományt a gyakorlattal.

„A MATE megalakulásakor még három helyszínen folyó növényvédelmi kutatás végre egy intézeten belülre került.

A növényvédelem az agrárium legkomplexebb területe, fontosnak tartjuk, hogy az oktatás és a kutatás szoros egységben legyen”

- hangsúlyozta köszöntő beszédében Posta Katalin. A MATE rektorhelyettese kiemelte, a mezőgazdasági képzés Keszthelyen több, mint 200 éves múltra tekint vissza, itt alakult meg Európa első ilyen irányú felsőfokú oktatási intézménye. Ugyancsak itt indult az első növényvédelmi intézet 1972-ben, s a szakma kezdeményezésére 2000-ben a növényorvosi képzés. Sikerét jelzi, hogy máig több, mint 600 növényorvosi oklevelet állítottak ki.

(balról) Fail József, MATE intézetigazgató, Posta Katali, MATE rektorhelyettes, Nobilis Márton, AM államtitkár, Rózsa László, campus főigazgató, Takács András, egyetemi docens
(balról) Fail József, MATE intézetigazgató, Posta Katali, MATE rektorhelyettes, Nobilis Márton, AM államtitkár, Rózsa László, campus főigazgató, Takács András, egyetemi docens
Fotó: viniczai

Rózsa László, campus főigazgató hozzátette, a 225 éves intézmény a mai napig Festetics szellemiségét követi. A növényorvosi mesterképzésük napjainkban a legpiacosabb képzési területük. Fontosnak tartják, hogy a tudományos eredmények folyamatosan beépüljenek az oktatásba. Harminckét éve töretlen sikerrel rendezik meg a Növényvédelmi Fórumot, ahová az ország minden részéből érkeznek szakemberek, hogy kicseréljék tapasztalataikat, megosszák egymással ismereteiket.

„A jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben, amikor háború dúl, aszály van és járvány után vagyunk, nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek ugyanis egyenes következménye lenne az import növekedése, ami komoly élelmiszer biztonsági kockázattal járna”

- figyelmeztetett Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az unió növényvédelmi rendelete mindannyiunkat érint. Nehéz bármit is számon kérni rajtunk, hiszen hazánkban évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat. Két éve a nyugat-európai gazdák 2,1 kilogramm hatóanyagot juttattak ki hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot jelentett. Ha a rendeletet elfogadják, tovább drágulna az élelmiszer, nehezebben lehetne hozzájutni, és azokról a magyar családokról is nehéz lenne gondoskodni, akiknek az élelem megvásárlása sokkal nehezebb.

Nobilis Márton köszöntője végén kiemelte, hogy az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a szakma magasabb szintre emelése mellett, hogy a jövőben a növényvédők is megkaphassák a doktori címet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

A növényfejlődés irányítása, stresszkezelés

A Siófokon tartott Szimbiózis Kertésztalálkozó tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem szekciójának előadásai egyebek mellett a növényfejlődés hatékony irányításával és a növények stresszkezelésével foglalkoztak.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Február 6-ig lehet jelentkezni a MATE gyümölcs- és zöldségfeldolgozó képzésére

Naprakész piaci ismeretekkel indít gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakirányú továbbképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa 2023. márciusában. A megújult tananyag egyedülálló módon foglalja össze az ágazatban szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a nyersanyagoktól a feldolgozás-technológiákon át egészen a kereskedelemig.

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

Parlagfű ellen parlagfű olajosbogár!

„Az Újvilág felfedezése óta zajlik az idegen fajok betelepedése Európába, s ez a folyamat felgyorsult” - fogalmazta meg tapasztalatait Keszthelyi Sándor. A MATE Kaposvári Campusának egyetemi tanára keszthelyi előadásában az invazív fajok hagyományos definícióját kiegészítve elmondta, azokat is ide sorolja, melyek ugyan nálunk is őshonosak, ám a klímaváltozás következtében gazdasági kárt okoznak.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.