0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 17.

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

A Kárpát-medence legnagyobb agrárszakmai rendezvényének célja, hogy a gazdaszervezetek képviselői építsék és bővítsék kapcsolataikat. Kiértékelték az egyik legsikeresebb programot, a falugazdász-hálózat beindítását és működtetésének biztosítását, ami nemcsak a határon túliakkal való összefogást erősíti, hanem a tudásalapú mezőgazdálkodás elősegítésével hozzájárul a Kárpát-medencei gazdák szülőföldjükön való boldogulásához, a megmaradáshoz. Ebben nagy felelősség hárul a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületére, amely ernyőszervezetként próbálja átfogni a Maros, Hargita és Kovászna megyék területén működő kisebb-nagyobb egyesületeket, illetve a falugazdászok által személyes kapcsolatban is van a gazdákkal. A felelősségtudatot erősíti, hogy a gazdáknak egyre több kihívással kell szembenézniük. Sikerült-e megfelelni az elvárásoknak 2022-ben?

– Valóban nagy felelősség hárul a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületére, annál is inkább, mivel a más Kárpát-medencei külhoni területek közül Erdélyben, leginkább a Székelyföldön él a legtöbb magyar gazda. Ezért mindig egy lépéssel előbbre kell legyünk másokkal szemben. Kezünkben van a felelősség és a feladat, hogy felkaroljuk, segítsük a gazdatársadalmat. A pandémia és az azt követő gazdasági válság igazolja, hogy mindennél jobban szükségünk van az összefogásra. Nemcsak a határon túli, a Kárpát-medencei szakmai szervezetekkel, szakintézményekkel, hanem a hazai berkekben is. Ennek talán jó jeleként a Kárpát-medencei Összefogás Fórumon jelen volt a három, a Maros, Hargita és Kovászna megyei tanács elnöke is. Számunkra nagyon fontos, hogy a gazdaszervezetek együttműködésén túl az önkormányzatok is csatlakozzanak törekvéseinkhez. Ez erőt ad számunkra, és arra ösztönöz, hogy minél jobban összpontosítsunk a munkánkra, megoldásokat találjunk a különböző kihívásokra.

A pandémiát követő orosz–ukrán háború okozta infláció, az inputárak emelkedése nehéz helyzetbe hozta gazdáinkat.

Számunkra azért is nehezebb kiutat találni arra, hogy a gazdák az ágazatban maradjanak, mert más régiókhoz viszonyítva Székelyföld abban a különleges helyzetben van, hogy a földterületek saját kézben vannak, még nem adták el őket a tulajdonosaik, nem mondtak le a gazdálkodásról. De külső hatások egyre lehetetlenebb helyzetbe sodorják őket.

Azon dolgozunk, hogy olyan intézményeket, szervezeteket, hálózatokat hozzunk létre, amelyek által ez így marad: meg tudunk maradni itthon, a szülőföldön. Ehhez jól működő szakmai szervezetek, egyesületek kellenek, amelyek megerősíthetik a helyi gazdaközösségeket.

Vannak pozitív példák, hiszen csak Hargita megyében 85 hivatalosan bejegyzett tejtermelőket tömörítő egyesület alakult. A Gyimesekben, illetve a Csíkszépvízen bejegyzett tejfeldolgozó szövetkezet szép példája a sikeres összefogásnak.

Ha már a sikereknél tartunk, akkor el kell ismerni, hogy a falugazdász-hálózat lehet a kovásza az építkezésnek. A munka nagyságát tekintve le tudják-e fedni a három megyényi területet, akkor is, ha, mondjuk, nem minden faluban vannak magyar gazdák?

– Falugazdászaink feladata, hogy a gazdákat összefogó integrációt támogassák. Fórumot hoztunk létre, amelybe minden magyarlakta településről meghívtunk egy-egy gazdaszervezetet. Ahol nem volt ilyen, ott azon dolgozunk, hogy legyen. Ennek nyomán sok fiatal gazda jelentkezik, akik értelmét látják a gazdaéletnek.

A falugazdászok segítenek abban is, hogy a helyi gazdaszervezetek meg tudjanak erősödni. Helyi mezőgazdasági pályázatkezelő irodákat hoztunk létre, állandó szaktanácsadás biztosításával.

Amint említettem, jó jel, hogy az önkormányzatok is társultak, hiszen az említett megyékben a helyi önkormányzatokkal együtt dolgozunk, szorosan együttműködünk a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági referenseivel. Elindítottuk fiatalgazda-programunkat, amire eddig mintegy hétszázan jelentkeztek. Egyharmaduk felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik: állatorvos, agrármérnök, állattenyésztési mérnök, kertészmérnök vagy más szakosodású mezőgazdasági szakember.

Azzal is tisztában vagyunk, hogy a gazdatalálkozók, a fórumok csak akkor sikeresek, ha eredményeket tudunk felmutatni. Örömmel újságolhatom, hogy tavaly a hegyvidéki farmfejlesztési kiíráson sikeresen pályáztak gazdáink. A kiírás által rendelkezésünkre bocsátott források egynegyede Hargita és Kovászna megyébe került. Az összeg mintegy 100 millió euró.

Ezen kívül szintén tavaly sikerült elnyerni hat partnerségi pályázatot, amelyek piaci szereplők együttműködését, illetve helyi piacok és rövid ellátási láncok kialakítását támogatják.

Ez több mint 1 millió eurót jelent, és adott esetben 100 százalékos finanszírozást.

Van már jó példa az együttműködésre. Az említett tejszövetkezetek mellett a ribizlitermesztőket is felkarolta egy felcsíki szövetkezet, amelyet 130 állattartó gazdával hoztak létre, és töretlenül működik.

Nagyon fontos, hogy valamilyen társulási formában szervezzük meg az inputok beszerzését, mert akkor jó árban lehet hozzáférni a szükséges anyagokhoz. Erre jó kezdeményezés az RMGE Maros által beindított Maros Gazda Kft.

Tehát minden jel arra mutat, hogy a társulások jelenthetik azt a védőhálót, amely megóvja a gazdákat a gazdasági válság okozta nehézségekkel szemben.

A sok teendő közül mire összpontosít idén a szervezet?

– December 7-én az Európai Bizottság elfogadta Románia mezőgazdasági stratégiáját. Ezt kivonatoljuk, lefordítjuk magyar nyelvre, és az lesz az elsődleges célunk, hogy minél több gazdával megismertessük, hiszen az alapján változnak a támogatási rendszerek.

Azt szeretnénk, hogy amikor hat hónap múlva – amikorra ígérték – megjelennek a konkrét kiírások, kész tervekkel rendelkezzenek a mezőgazdászaink, hogy minél több finanszírozáshoz jussanak.

Ugyanezért szorgalmazzuk szövetkezetek és termelői csoportok létrehozását, hiszen az európai uniós és a hazai forrásokból származó mezőgazdasági pályázatok többségénél plusz pontot jelent, ha egy gazda szövetkezeti tag.

Jó jel, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az összefogásban gondolkodó gazdák száma. Egyre többen keresnek meg új szövetkezet bejegyzésének a kérelmével. Rendszerint öt-tíz ember áll össze egy-egy faluból, hogy létrehozzanak egy szövetkezetet. Azonban tőkére van szükségük. A tagok legtöbb esetben saját zsebükből teszik ki az induláshoz szükséges pénzt, de a helyi közbirtokosságok is finanszírozhatják egyes szövetkezet elindulását és működését. Nyugat-Európában az állam sokkal hatékonyabban támogatja a szövetkezeteket. A nehézségek ellenére gazdáinkban tudatosítani kell, hogy az összefogásnak, a szövetkezésnek nincs alternatívája, ez az alapvető irány a családi gazdaságok fennmaradásához.

Egy másik feladat az említett elnyert pályázatok kivitelezése, hiszen ha valaki megnyer egy pályázatot, még nem jelent semmit, ezután kezdődnek a nehézségek, az önrész biztosítása, a különböző engedélyek beszerzése stb.

A felhalmozott tapasztalatok segítségével támogatjuk gazdáinkat abban, hogy sikeresen valósítsák meg terveiket. Ezenkívül, természetesen a (Nektária Székelyföldi Mézverseny, Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny, Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem) jól bejáratot programjainkat az idén is megszervezzük. Ezen kívül az idén lesz ismét az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) Budapesten, amelyre Székelyföld egységes standdal jelentkezik. Erre is fel kell készülnünk. Folytatjuk az akkreditált tanfolyamainkat partnerszervezeteinkkel, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal, az RMGE-Maros szervezetével, a gyergyószentmiklósi Caritas Vidékfejlesztés Alapítvánnyal, illetve a háromszéki LAM Alapítvánnyal. Nemsokára Szovátán egyeztető fórumot szervezünk a falugazdászokkal közösen, ahol értékeljük az éves tevékenységet, számba vesszük a jövőbeni terveket.

Március végén pedig gazdaszervezeti fórumot szervezünk, ahova meghívjuk az összes székelyföldi gazdaszervezet képviselőjét.

Ezen az eseményen szeretnénk a következő évekre kiterjedően egyeztetni elképzeléseinket, terveinket, tisztázni, hogy kinek mi a feladata, mit várnak el tőlünk, mit tehet az a 32 falugazdász, akik reményeink szerint május elsejétől egyesületünk égisze alatt fognak dolgozni. Természetesen ebben a munkában nem hagyjuk figyelmen kívül a hazai oktatási intézményeket sem, hiszen eddig is partnerként bevontuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrárszakán levő tanárokat és diákokat, ösztöndíjakat is biztosítunk a tanulóknak. Mi több, annak a 80 magyar anyanyelvű állatorvos-hallgatónak, akik itthon tanulnak (Romániában nincs magyar nyelvű állatorvosi oktatás. A szerk.), a nyári gyakorlatra rendszeresen tábort szervezünk, és segítünk, hogy itthon helyezkedjenek el székelyföldi farmokon és kutatóintézetekben. Természetesen, ha megfelelő a hozzáállásuk, szívesen látjuk a fiatalokat falugazdászként is.

Elmondhatom, hogy vannak fiatalok, akik a mezőgazdaságban, itthon képzelik el a jövőjüket és egyre többen foglalkoznak nyereségcélú gazdálkodással, így fokozatosan megszűnnek az önfenntartó gazdaságok, ami nem gond.

Azonban a mostani gazdasági trendekkel szemben csak úgy tudunk megmaradni, ha összefogunk, hisz Európa más vidékein is nagyon jól működnek a társulási formák. Valószínűleg számunkra is ez marad az egyetlen járható út, mert ha nagyobb konszernek jönnek létre, azok nagy eséllyel felvásárolják földjeinket, ami nem jó.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság