A Pennsylvaniai Állami Egyetemen (Penn State University) a szőlő gyökérzetét vizsgálják, írja a Good Fruit Grower.

Azt már tudjuk, hogy a gyökerek működése és elhelyezkedése nagyban befolyásolja a mikrobákkal való kapcsolatot, legyen az a termesztő szempontjából hasznos, mint a mikorrhiza gomba, vagy káros, mint a fitoftóra. A gyökér sok szenet képes szolgáltatni, ezzel vonzza a mikrobákat, de az is érdekes a talajlakó mikroorganizmusok szempontjából, hogy egy bizonyos helyet foglal el a talajban.
Suzanne Fleishman gyökérbiológiával foglalkozik az egyetemen, és azt vizsgálja, hogy a szőlő gyökérzete milyen kapcsolatban áll a talajban élő mikroorganizmusokkal, beleértve az alany és a talajtakaró növényzet hatását is. Utóbbi különféleképp hat a gyökér és a mikrobák kapcsolatára: a növényzettel takart sorközű ültetvényben általában mélyebbre hatol a szőlő gyökere, illetve az eltérő adottságú területeken segítségül hívhatjuk a növényzetet a szőlő táplálására. Alacsony nitrogéntartalmú talajon érdemes hüvelyes növényt vetni a sorközbe fű helyett, ami a szőlővel verseng a nitrogénért. Ennek a fordítottja, hogy túl erős vegetatív növekedésű ültetvényben a füves talajtakarás segít visszafogni a növekedést.
David Eissenstat, az egyetem emeritus professzora kutatja még a témát, és azt hangsúlyozza, hogy a gyökerek egyáltalán nem egyformák, sem átmérőjükben, sem fejlődési állapotukban, sem működésükben, és ennek megfelelően teljesen eltérő mikrobákkal állnak kapcsolatban. Például az erőforrás-igényes mikrobák, mint a mikorrhiza gombák, hajlamosak a fiatal, erőteljesen növekedő gyökereken megtelepedni. Más fajok erős térbeli elrendeződéssel jellemezhetők, és ezek csak bizonyos gyökerekkel lépnek kapcsolatba.

A gyökér mikrobiom vizsgálata azért is fontos, mert befolyásolja a növény stressztűrését és ellenálló képességét a károsítókkal szemben, valamint a termés összetételét és minőségét.
A legújabb kutatások hatására a talaj-mikrobiomot ezért a terroir részének tekintik. A további vizsgálatok azért is fontosak, mert valószínűleg a talajban élő gombák és baktériumok segítségével a szőlő jobban alkalmazkodhat a klímaváltozáshoz és jobban ellenállhat a fertőzéseknek.