0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 17.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

A téma aktualitását Petőházi Tamás, a NAK szántóföldi növénytermesztési osztályának vezetője ismertette. Több oka is van az energiaárak hihetetlen drágulásának, ami elsősorban a nitrogénműtrágya árát befolyásolja, ugyanis az 90%-ban földgázból készül. Egy hektár kalászost a 2021-2022-es idényben 430-470 ezer forintos költséggel lehetett megtermelni, ez az idén 660-700 ezer forint körül alakulhat. További nagy gond, hogy a tavalyi aszály miatt kukoricából egyharmad, napraforgóból 40%-os termést tudtunk csak betakarítani, és a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus indulása is késlekedik.

Mindezek alapján minden gazdálkodónak át kell gondolnia, hogy mit tud gazdaságosan termelni, és meg kell válni a nem jövedelmező tevékenységektől, javasolta a szakember.

A jó termőföld fekete a benne lévő sok szerves anyag, humusz következtében, hangsúlyozta Csicsor János, a Biopol Kft. tulajdonosa, a Magyar Huminsav Társaság elnöke. Az utóbbi 50 évben drámaian csökkent szántóföldeken a szerves anyagok, mikroelemek és ásványi anyagok mennyisége, mert nem pótolják azt a termelők. Ez a mikroelemhiány pedig az egész élelmiszerláncon végigfut, a táplálékunkban is jóval kevesebb mikroelem van, mint 25-30 évvel ezelőtt.

Nagyon fontos, hogy visszaállítsuk a talajaink termőképességét és hogy megőrizzük a talajvizet, aminek a szintje évtizedek óta csökken Magyarországon.

A huminsavak javítani tudnak ezen a helyzeten, 70-80 mikroelemet kötnek meg, de mellettük folyamatos komposztálásra, a szerves anyagok rendszeres pótlására van szükség. Át kell állni egy másfajta gondolkodásra, javasolta Csicsor János, mégpedig arra kell törekedni, hogy minimális műtrágya- és növényvédőszer-felhasználással próbáljunk jó eredményt elérni.

Solti Gábor geológus, az alginitkutatás nemzetközi szakértője szerint hazánkban Tessedik Sámuel tevékenysége óta nagy megbecsülésnek örvendenek a talajjavító anyagok, mára viszont mintha megfeledkeztek volna róluk.

Az alginit különleges anyag, éppen ötven éve fedezték fel,

hogy a vulkáni tevékenység során keletkezett krátertavakban lerakódott algák maradványa milyen kedvező hatású a talajra, a növényekre. Sok szerves anyagot, mikro- és makroelemet tartalmaz, kissé lúgos kémhatású. Nagyon jó a vízmegtartó képessége, amit homokos talajon érdemes kihasználni. Először a biogazdálkodók figyeltek fel a jótékony hatásaira, műtrágya helyett használják. Hagyományos termesztésben más talajjavító anyaggal együtt javasolják a használatát.

Juhos Katalin, a MATE Agrárkörnyezettani Tanszék adjunktusa a műtrágyák kiváltásának további lehetőségeiről beszélt. Mint mondta, valamilyen tápanyagot adni kell a növényeknek, hogy megfelelő hozamot érjünk el: ezek lehetnek ásványi nyersanyagok vagy szerves hulladékból készült humuszanyagok, de a szükséges nitrogénmennyiséget egyik sem pótolja. Erre a légköri nitrogént megkötő szabadon élő baktériumok (Azospirillum, Azotobacter) alkalmasak, de nagyon nehéz mérni a tevékenységük eredményét.

Annyi bizonyos, hogy néhányszor 10 kilogramm nagyságrendben tudnak nitrogént szolgáltatni a növényeknek. Más baktériumok a talajban lévő tartalékok (kálium, foszfor, cink) feltárásával válthatják ki a műtrágyákat.

Nagyon jó eredményeket értek el talajbaktériumok használatával Szentesen, a MATE Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékén, mondta Futó Zoltán tanszékvezető. Savanyú talajon például kimondottan szükség van a segítségükre, ugyanis ott a kijuttatott foszfor fele két nap alatt lekötődik a talajban, figyelmeztetett. Ezek az általában élő baktériumkultúrát tartalmazó készítmények átalakítják a talajéletet, javul a kezelt talaj szerkezete, humuszkészlete. Ez anyagiakban is kifejezhető előny: ha hosszú távon használjuk a készítményeket, 10-15%-kal kevesebb traktor-vonóerőre van szükség a talajműveléshez. A jobb talajszerkezet a vízmegtartásban is jelentős szerepet játszik, valamint segít a növényeknek a stresszhatások átvészelésében.

Számszerűsítve azt lehet kijelenteni, hogy baktériumkészítményekkel a műtrágyák felét lehet kiváltani.

Futó Zoltán szerint 5-10-15 évre előre kell tervezni a talajápolást, amiben a talajbaktériumoknak is szerepet kell szánni.

Csicsor János azt tartja a legfontosabbnak, hogy az emberek átérezzék, mennyire fontos a talaj. Saját kísérleteikben feleannyi műtrágyával 20-30%-kal több termést tudtak betakarítani, ezt mindenki kipróbálhatja egy kis területen a saját gazdaságában.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy óriási átfedés van a talaj és az ember mikrobaközössége között, támogatni kell a bélflóránkban és a talajban élő hasznos bacilusokat.

Ha teljesen műtrágyára alapozzuk a tápanyagellátást, a növény alig lép kölcsönhatásba a környezetével, hangsúlyozta Juhos Katalin. Összetett módszerekkel, szerves anyagokkal, baktériumokkal és biostimulátorokkal érdemes serkenteni a kedvező folyamatokat.

Valamilyen tápanyagforrásra mindenképp szükség van a mezőgazdasági termeléshez, hangsúlyozta Futó Zoltán, hosszú távon nem engedhető meg, hogy több tápanyagot viszünk el a terméssel a földekről, mint amennyit pótolunk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu