0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 17.

Tenyésztetthús-ipar – vannak még akadályok

A tenyésztett vagy laborhús-termékek előállítása állati sejtek „termesztésével” az elmúlt években egyre elterjedtebb az élelmiszeriparban. 2020-ban Szingapúrban engedélyezték ilyen termék kereskedelmi forgalomba hozatalát, a közelmúltban pedig az Egyesült Államokban kapott hatósági jóváhagyást.

Az iparág számos szereplője már a kereskedelmi forgalomba hozatal előtt álló termékkel rendelkezik. Az IDTechEx „Tenyésztett hús 2023-2043” jelentése szerint a piac 2033-ra meghaladja a 2 milliárd dollárt. Ennek eléréséhez azonban még mindig nagy akadályokat kell leküzdenie az ágazati szereplőknek.

Szabályozás

A tenyésztett hús elterjedésének első akadálya a szabályozás. Világszerte a szabályozók jó előrehaladást értek el az iparág egy évtizeddel ezelőtti megjelenése óta. A vezető

Szingapúr, aki 2020-ban jóváhagyta a Just Eat nevű cég Good Meat termékekeit. De a mai napig ez az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható tenyésztett hústermék a világon.

Ez azonban várhatóan hamarosan változik: több más vezető szereplő is szeretne belépni a szingapúri piacra. Emellett a világ másik felén az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) hatósági engedélyt adott az UPSIDE Meat termékére, ami azt jelzi, hogy az Egyesült Államok piaca hamarosan megnyílik a tenyésztett húsok előtt – áll az IDTechEx közleményében.

Ezzel szemben

az Európai Parlamentben csak 2022-ben volt az első vita a termesztett hús témájában, ami azt jelzi, hogy a jóváhagyási folyamat még várat magára.

A kínai helyzet az iparági szereplők számára biztatóbb; valószínűleg 2027 előtt jóváhagyják első tenyésztett húsukat, mivel az ország ötéves mezőgazdasági terve kifejezetten említi a tenyésztett hús termelését.

Mielőtt azonban a tenyésztett hús új piacokra lépne, a szabályozóknak meg kell fontolniuk a tenyésztett húskészítmények címkézésének módját.

A címkézésnek egyértelműen meg kell különböztetnie a terméket a hagyományos és a növényi alapú húsfajtáktól, mivel a hibás jelölés mélyen befolyásolhatják a fogyasztók tenyésztett húsról alkotott képét.

Mivel a fogyasztói megítélés a legfontosabb, a tenyésztetthús-előállítók nem akarnak a genetikailag módosított élelmiszereket előállítókhoz hasonló kudarcot vallani.

Költségek

Az előállítási költségek jelentik a második jelentős akadályt a tenyésztett hús széles körű kereskedelmi forgalomba hozatala előtt. Konkrétan a táptalaj, vagyis a folyékony táptalaj költsége, amelyben a tenyésztett sejtek növekednek és szaporodnak mindaddig, amíg elegendő tömegük nem lesz hamburger, darált hús vagy filé formálásához, még mindig megoldandó kérdés. A táptalajt forgalmazó cégek ma túlnyomórészt a gyógyszeripart szolgálják ki, ahol viszonylag kis mennyiségű sejtet használnak fel nagyon nagy értékű termékek előállítására. A tenyésztett hús esetében azonban több mint 500 liter táptalaj szükséges 1 kilogramm hús előállításához. A jelenlegi állapot szerint egy liter táptalaj több száz dollárba kerülhet néhány lényeges, nagy értékű összetevő, az úgynevezett növekedési faktoroknak miatt. Ráadásul a növekedési faktorokat magas költségek mellett kis mennyiségben állítják elő.

A táptalaj magas árával több tenyésztetthús-ipari szereplő is küzd, miközben a kereskedelmi forgalomba hozatal felé törekszik. A feltörekvő iparágból érkező kereslet azonban a táptalajgyártást is katalizálja, így várhatóan megjelennek majd azok a gyártók, amelyek alacsony költséggel állítják elő a növekedési faktorokat és alacsonyabb áron kínálják majd a folyékony táptalajt.

Reaktorok

A bioreaktorok optimalizálása ugyancsak a termelési költségek csökkentését eredményezheti. A bioreaktor az a tartály, ahol a sejtek növekednek, és kritikus eleme az optimális környezet fenntartásának. Az ipari szabványos bioreaktorok keverőtartályosak.

Bár könnyen méretezhetők, ezek a tartályok sok folyékony táptalajt igényelnek, és a keverés nyírófeszültséget okozhat a sejtekben. Összességében ezek a bioreaktorok a gyógyszeripar számára megfelelők, de a tenyésztett hús előállítására nem.

A tenyésztetthús-bioreaktorok terén sok az innováció, és vannak kísérletek olyan bioreaktorokkal, amelyek túlmutatnak a keverőtartályos technológián, és javíthatják a termelési költségeket. Például a töltött ágyas és a fluidágyas bioreaktor két olyan kialakítás, amely sokkal nagyobb sejtsűrűség mellett teszi lehetővé a sejtek tenyésztését, mint a kevert tartályos. Az új típusú bioreaktorban nagyobb sejtsűrűség mellett sokkal kisebb térfogatú táptalaj szükséges 1 kg hús előállításához.

Összefoglalva, még eltarthat egy ideig, amíg a fogyasztók tenyésztett húst vásárolhatnak a helyi szupermarketekben. Azonban a Szingapúr és az Egyesült Államok által meghatározott szabályozási prioritás és a nagyszabású termelést lehetővé tévő innovációk ígéretes jelei egy olyan tovább növekvő iparágnak – áll az IDTechEx jelentésében.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/IDTechEx