Back to top

Szlovákiában is megjelent a vírus

Első ízben jelentették Szlovákiából a paradicsom barna termésráncosodását okozó ToBRFV vírus előfordulását, áll az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) jelentésében.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A vírust egy Léva melletti (Nyugat-Szlovákia) 2,5 hektáros pa­radicsomhajtató üvegházban mutatták ki.

A vetőmag Hollandiából származik, a palántákat egy osztrák cég nevelte.

A hatósági intézkedések megtörténtek, kijelölték a karantén területet, a fertőzött növényeket elégették, az üvegházat és a hozzá tartozó berendezéseket pedig fertőtle­nítették.

Forrás: 
hortidaily.com/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Genetikai szelekció a hazai ciroknemesítésben

A karcagi székhelyű Alfaseed Kft. a 2010-es években fogott bele a tematikus ciroknemesítésbe, amelyet megelőzően a főként hazai nemesítésű fajták és hibridek vetőmagtermesztésével foglalkozott. A cég 2010 után európai ismertségre tett szert, elsősorban szudáni fű-, illetve silócirokhibridjei által.

Moníliafertőzések ideje – növényvédelmi előrejelzés 12. hét

A későn fakadó növények rügyei is megmozdultak, ezzel lezárult a tél végi lemosópermetezés időszaka. Máris koncentrálhatunk azonban a moníliára, ami virágzáskor fertőzi a csonthéjasokat. Emellett kelnek a levéltetvek és bújnak elő a telelőhelyükről a poloskák is, már most látszik, hogy az idén is gond lesz velük.

Ki termeszthet Bimit?

Egyáltalán, mi az a Bimi? A Bimi a brokkoli és a kínai kel, azaz pontosabban a kai-lan keresztezéséből jött létre. Csak valami kicsit más ebben a brokkoliban.

Jó szomszédok a veteményesben

Egyik tavalyi számunkban már foglalkoztunk a vegyeskultúra előnyeivel, szerepeivel. Ebben a cikkben egy konkrét módszert mutatok be azoknak, akik szeretnének a növények társításával kertészkedni, de nem tudják, hogy fogjanak hozzá. A Gertrud Franck-féle öngyógyító vegyeskert hosszú távon könnyen fenntartható, ha sikerült alaposan megtervezni.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.

Szilvafa tavaszi metszése - Két klasszikus irányzat

A hagyományos szilvafajták egyik részére a nagyobb, kerekebb termések jellemzők, amelyekben a gyümölcshús nem válik el jól a magtól, míg a másik csoportba a magvaváló, klasszikus szilvaformájú terméseket soroljuk.

Online vásárláskor fontos a növényútlevél!

Az ültetésre szánt növények távértékesítése kizárólag növényútlevéllel megengedett, mely igazolja, hogy a termesztés és előállítás a növényegészségügyi követelmények betartásával történt. A termesztők, kereskedők jogkövető magatartása mellett a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy megelőzzék a gazdasági és környezeti veszteséget okozó károsítók elterjedését és megtelepedését: online vásárláskor mindig keressék a növényútlevelet!

Az eukaliptusztól az áfonyáig

A német Heinje faiskola korszerű, innovatív fajtáiról, valamint különleges értékesítési módszereiről híres. Kínálatában olyan klasszikusok találhatók meg, mint a díjnyertes Rosy Boom rózsafajta, a Three Sisters és a Switch hortenziák, valamint a Lucky Berry áfonyafajta. Az ismert faiskola az IPM kiállításon mutatta be idei piaci újdonságait.

A dió sekély kéregrákja

Hazánkban tíz éve azonosították a diófák új, veszélyes baktériumos betegségét. A sekély kéregrák a tengerentúlról érkezett Európába, és az utóbbi harminc évben terjed földrészünkön.