Gazdasági kilátások a sertéságazatban

A sertéstartók több mint 75 százaléka Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének a tagja. Az állatjólléti támogatási rendszer adatai alapján 2022-ben 1286 tartási helyen tartottak sertést, amelyekből 657 kocatartóként volt regisztrálva. Csak hízót 629 helyen tartottak.

A kocatartás adatai alapján tovább koncentrálódott az ágazat. Az üzemméreteket tekintve a kocatartók 23 százaléka rendelkezik a tenyészállomány 90 százalékával. A hízótelepek esetében szintén megfigyelhető a koncentráció, de kisebb mértékben. A hízótelepek 49 százalékán található az állomány 90 százaléka. A 2022-es 4,2 milliós hízósertés-előállítás 56 százalékban modern multisite telepeken történt. Ezek előnye, hogy a tenyésztés, a szaporítás, a nevelés és a hizlalás más-más telepen történik. Ez előnyös a fertőző betegségek elleni védekezésben, és ez a gyakorlat fog tovább elterjedni, mondta el Nemes Imre, az MSTSZ szakmai igazgatója.

A 2019 és 2023 közötti adatok alapján látványosan csökkent a tenyészállatok száma, viszont az előállított hízók száma nőtt. Tehát jóval kevesebb kocával állít elő jóval több hízósertést a magyar sertéságazat, hatékonyabban, gazdaságosabban, versenyképesebben, mint korábban. Ez egyrészt az ágazat koncentrációjának tudható be, másrészt a sokat szidott PRRS-­mentesítés egyik fő hozadéka.

Az új állományok állategészségi státusza magas, 8-10 nagy gazdasági kárt okozó fertőző betegségtől is mentesek. A modern genetikájú állományoknak köszönhetően kocánként 28-30 hízó leadása lehetséges, ami jelentős hatékonyságjavulás a korábbi 22-23-hoz képest.

Az élő sertés kereskedelmében 2017 óta folyamatosan csökken a malacértékesítés. A magyarországi hízók száma a hazai tenyészállomány hatékonyságának az eredményeként nő. Az élősertés-kivitel stagnált az elmúlt évek adatai alapján.

Az élő hízósertés önköltségének és felvásárlási árának az alakulása alapján 2019 második fele volt a közelmúlt legjobb időszaka. Azóta a külső hatások, köztük az inputanyagok drágulása rontott a gazdák jövedelmezőségén, olyannyira, hogy 2020 közepétől 2022 elejéig csak önköltségi ár alatt tudták értékesíteni a sertést.

A vágósertés felvásárlási ára, a vágóhídi árak és a kereskedelmi fogyasztói árak alakulásában az elmúlt öt évet vizsgálva jól látható, hogy a kereskedelemnél jelentkezik a legnagyobb mértékű haszon. Az ársapka bevezetése ezt a helyzetet nagymértékben befolyásolta. Nemes Imre szerint a sertéságazatban dolgozók is várják a kormány döntését az ársapka átgondolásáról és esetleges kivezetéséről. Vélemények szerint hasznos volt, de ma már az élet túllépte a sertéshúsra kivetett ársapkát.

A sertésállomány az Európai Unióban csökken. Németországban az elmúlt egy évben 9,6 százalékkal csökkent a kocák, 8,7 százalékkal a hízók száma. Német ágazati elemzők szerint a csökkenés addig nem áll meg, amíg el nem éri az 50 százalékos szintet! Az állatállomány mellett a hús kereslete is csökkenőben van Németországban. A húskészítményeké 6,7 szá­zalékkal, a sertéshúsé 11,5 százalékkal, a baromfihúse 12,6 százalékkal csökkent. Az utóbbi 10 évben az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás 40-ről 30 kilogrammra csökkent.

Dániában szintén csökkent a sertésállomány. A kocaállomány 7,5 százalékkal, a hízóállomány 8,1 százalékkal. Belgiumban 10 százalékkal esett a sertésvágások száma. Lengyelországban a kocaállomány 12 százalékkal, a hízóállomány 17 százalékkal. A lengyeleknél ez a 2022-es fogyasztás 82 százalékát fedezte. Spanyolországban 1,1 százalékos növekedést regisztráltak. Ezek a számok és tendenciák az MSTSZ szakmai igazgatója szerint lesújtóak, és jól mutatják, milyen nehéz helyzetbe került az ágazat.