0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 23.

Edzési terv növényeknek: a bent telelőket így szoktassuk ki a kertbe

A fagyérzékeny növényeket csak fokozatosan célszerű újra a kertbe szoktatni, mert ellenkező esetben ahelyett, hogy gyorsan fejlődésnek indulnának, rosszabb állapotba is kerülhetnek.

Ha túlélték a telet, az már fél siker

A tél folyamán bent, fagymentes helyen teleltetett növények esetén a fagyérzékenységük az oka ennek a „tárolási” módnak, ám hamarosan vége a kényszer pihenőnek. A teleltetés lényege többnyire, hogy életben maradjanak a növények, ami jó esetben megvalósul, de kondíciójuk a bent töltött hónapok alatt általában egyre romlik. Ennek oka, hogy rendszerint a fagymentes helyen a hőmérséklet sem ideális számukra (vagy túl alacsony, vagy szobában teleltetve inkább túl magas), és a fényhiány is ront a növények állapotán, a problémát pedig az esetlegesen megjelenő kártevők és kórokozók tovább fokozzák.

Fordított fagyérzékenységi sorrendben költözzenek ki

A növények fagyérzékenysége nem egyforma.

A leandereket, a babért, a citrusféléket hamarabb kitehetjük a kertbe, hiszen ezeknek -3-5 oC egy-egy éjszaka folyamán nem okoz problémát, mivel az enyhe fagyok eredeti élőhelyükön a mediterrán térségekben sem ritkák.

Minél vékonyabb, kisebb tartású egy növény levele (ezek azok a növények, melyek vízhiány esetén rövid idő alatt elkezdenek lankadni), annál érzékenyebbek nem csak a fagypont alatti, hanem az ahhoz közeli hőmérsékletre is. Esetükben egy lehűlés során akkor is károsodhatnak leveleik, ha a hőmérséklet nem ment fagypont alá.
Ha télen az adott faj számára a hőmérséklet és a fénymennyiség nem volt összehangban, akkor megindult a növény hajtásnövekedése, és a fényhiány miatt megnyúlt, etiolált hajtások fejlődtek rajta. Ezek laza szöveti szerkezetűek, és még inkább érzékenyek például a napégésre.

Fontos a fokozatosság

A kertbe kitett növények esetén igyekezzünk betartani a fokozatosság elvét. Vonatkozik ez a cserepes-dézsás példányokra, de a megvásárolt palántákra is.
A növényekre az éjszakai lehűlések, talajmenti fagyok mellett a túlzott napsütés is rossz hatással lehet, ami szubjektív. A tavaszi napsütés fényerőssége ugyan nem közelíti meg a nyári értékeket, ám a sötét garázsból, előszobából a szabadba kerülő növények számára ez épp elég erős ahhoz, hogy károsodjanak. Épp ezért a cserepes példányokat először félárnyékba, fagy szempontjából védettebb helyre tegyük ki, például egy házfal elé, déli fekvésbe.

Az éjszakai lehűlések ellen agroszövettel takarhatjuk le éjszakára a növényeket, ez -1-2 foknál jó eredményt adhat, hiszen 2-3 fokkal magasabb hőmérsékletet képes tartani a külső hőmérséklethez képest.

A túl erős napsütés ellen pedig árnyékoljunk, például raschel hálóval óvhatjuk a kikerülő növényeinket. 1-2 hetes edzés után általában már képesek a növények megbirkózni a kinti körülményekkel, és ha ezeket megszokták, akkor gyors fejlődésnek indulnak. Cserepes növények esetén az is megoldás lehet, ha egy teraszon, vagy asztalon helyezzük el őket ebben az átmeneti időben, ez is hatásos lehet a talajmenti fagyok ellen.

A palántavásárlást is érdemes a hőmérséklethez igazítani

Sok éves megfigyelések alapján általában május közepéig lehet talajmenti fagyokra számítani. Aki ennél korábban ültet ki fagyérzékeny növényeket, például muskátlit, vagy a zöldségek közül paprikát, paradicsomot, padlizsánt, görög-, vagy sárgadinnyét jól is járhat, és rosszul is. Ha elkerülik a talajmenti fagyok, akkor a kissé elsietett kiültetés bejöhet, korábban lesz betakartható termés és hosszabb lesz a tenyészidőszak, ami a koraiság mellett a mennyiséget is növeli. Ám ha talajmenti fagy érkezik, akkor az jelentősen visszaveti e palánták fejlődését és a koraiságot elveszthetjük, amit a palántaként kiültetett fejlettebb növény jelentett volna az állandó helyre vetéshez képest. Tehát ez a szerencse kérdése.

Épp ezért először érdemesebb a káposzta, karalábé és saláta palántákat kiültetni, hiszen ezek kevésbé érzékenyek a lehűlésekre. A melegigényeseket pedig hagyjuk későbbre.

A palántákat is eddzük, hiszen ezek is általában zárt térből, fóliasátorból kerülnek hozzánk. Ültetés előtt pár napig még cserepükkel együtt tegyük őket a kertbe előbb árnyékosabb, majd egyre naposabb helyre. Az sem baj ha ekkor visszafogjuk az öntözésüket, hogy szokják a vízhiányt is, hiszen a kertbe kiültetve sem biztos, hogy mindig annyi vizet és akkor kapnak, amikor szeretnék.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu