1984 óta megrendezésre kerülő húsmarhatenyésztési tanácskozást legutóbb Keszthelyen, a Georgikon Campuson tartották. A húsmarhatenyésztés hazai tenyésztő egyesületeinek és a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének közös szervezésében megtartott rendezvényen, 150 résztvevővel áttekintették az ágazat helyzetét, a kihívásokat és a jövőben várható változásokat.
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója a piaci helyzetet kiegyensúlyozottnak ítéli. Mind a marhahús, a vágó- és hízómarha és a tenyészállat esetén is stabilnak tekinthető a jelenlegi helyzet. A támogatások kapcsán elmondható, hogy összességében kevéssé változnak, de az ellenőrzések szigorúbbak lesznek.
A tenyésztés-szervezési támogatások 30%-kal csökkennek, a tenyészbika beállításra 100 millió forinttal kisebb keret áll rendelkezésre. Az Állattenyésztők Szövetsége húsmarha állatjóléti jogcím kapcsán folytatja az egyeztetéseket. Wagenhoffer Zsombor kiemelte még, hogy a MÁSZ és a kamara közös gyepgazdálkodási munkacsoportja tovább folytatja a munkát. A cél egy hazai gyep kataszter létrehozása.
Minden gazdálkodó és az államigazgatás számára is újdonságokat tartalmaz az új támogatási rendszer. A tanácskozáson Juhász Anikó, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár ismertette a rendszer működését, az új elemeket és elvárásokat, a KAP keretében várható támogatások mértékét. A Magyar Mezőgazdaság hetilapban, cikksorozatként ezek részletesen bemutatásra kerülnek. Juhász Anikó elmondta, hogy a költségvetés stabilitása érdekében a 2022-es évben több, elsősorban nem termeléshez kötött, nemzeti támogatási jogcím esetén nem történik kifizetés. Idén a jogosultságok után csak az anyatehéntartás jogcím kerül meghirdetésre. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az új ellenőrzési rendszerre is.
Az adatok eltérése esetén a mobilGAZDA, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó, mobileszközökön működő alkalmazása nyújt majd segítséget.
A húsmarhatartásban az egyetlen termék a borjú. Cél az adott tehénlétszám mellett a lehető legtöbb és legnagyobb súlyú borjú leválasztása, értékesítése/hízlalása, a lehető legkevesebb takarmánnyal. A gazdaságosság biológiai alapjait befolyásoló tényezőket Török Márton a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője ismertette. Mint összefoglalta a vemhesülés, a borjúkiesés választás (vetélés, holtellés, borjú elhullás), a takarmányértékesítő-képesség valamint a környezeti tényezők (legelő minősége) szerepe fontos.
Ennek örökölhetősége közepes (h2=0,3-0,4), így a tenyésztési célok között hatásos foglalkozni vele. Egy 2021-es charolais KSTV (központi telepen végrehajtott teljesítményvizsgálat) során reziduális takarmányfelvételt is kutattak. Ezzel a tényleges és elvárt takarmánybevitel különbségét (napi szárazanyag-felvételt) mérte. A kísérlet részletes bemutatását követően, Török Márton összefoglaló táblázatában a gazdaságossági adatok között látható, hogy 10 növedék bika, 83 napnyi hízlalási hossz mellett akár 1477,4 kg plusz takarmány szükségletével is kell számolni. A vemhesülést befolyásoló tényezők között a takarmányozás, a bikák termékenyítőképessége és például az időjárás is szerepet játszik.
Önmagában a termékenység gyengén öröklődő tulajdonság (h2=0,1), mert erős a környezeti befolyás. Például kísérletek bizonyítják, hogy ha a nappali hőmérséklet 21 Co körüli, akkor a vemhesülés 83%-os. Ha a hőmérséklet 36,7 Co -ra emelkedik ez az érték akár 50%-ra is visszaeshet. Ami jelentős gazdasági kárt okoz.
Itt figyelembe kell venni, hogy a cikluson belül mikor született az egyed, illetve az egyed fejlettségét, az ivarszervek fejlettségét és a funkcionális tulajdonságokat. Szintén amerikai példa, hogy szinkronizálást követő 45, 30 vagy 14 napos mesterséges termékenyítési ciklust alkalmazva, azokat az egyedeket, amelyek nem vemhesülnek azokat selejtezni kell. Így állományszinten elérhető akár 8%-kal jobb újra vemhesülés. A tehénselejtezésnél figyelembe kell venni, hogy 10 év felett csökken a termékenység, 12 év felett csökken a borjúnevelő képesség. Így megállapítható, hogy a charolais esetén célszerű az átlagos tehenet 7 ellés után selejtezni. Török Márton előadásában kiemelte, hogy a vemhesség, a termékenyülés nagy tartalékot jelent a hazai húsmarhatenyésztés számára, a nyereségesség egyik kulcsa lehet. Ennek kiaknázására a takarmányozás, az üszők szelekciója, a tehénselejtezés és a takarmányhasznosításra való szelekció fontos megvalósítandó cél.
Mindezekhez azonban elengedhetetlen az egyedek megfelelő vizsgálata. Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesület ügyvezető igazgatója a húsmarhatenyésztési tanácskozáson ismertette az egyesület ilyen irányú tevékenységét. Mint mondta az adatok gyűjtése és elemzése segít képet kapni az állataink értékmérőinek fenotípusos értékéről. Támpontot jelenthet abban, hogy ki lehet válogatni a termelés szempontjából a pozitív variánsokat, és információt kaphatunk a genetikai potenciálról, genotípus változásról és terheltségről. Az egyesület a Franciaországból elterjedt IBOVAL rendszert használja a teljesítmények mérésére.
Előadásában az eddigi adatok diagramos megjelenítésével és elemzésével rávilágított azok gyakorlati és tenyésztési hasznára. A charolais esetén 20 éve a BreedPlan tenyészértékbecslést használják hasonló célból. A húsmarha tenyésztő egyesületek számos egyéb szolgáltatást nyújtanak a gazdálkodók számára. Például a genomikai szolgáltatások. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete 2019 óta folytatja a genom programját, eddig közel 12.000 egyed vizsgálatával. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete is együtt dolgozik a megbízható adatokért. Egyesületi szolgáltatás az ITV szervezése, a küllemi bírálatok, a tenyészbika előállítás, a szőrminta vétel, a bikakatalógus és szakmai napok szervezése.
Az adatok feldolgozásából látható, hogy a legeltetett hónapok száma átlagosan 6,7. A válaszadók több mint 20%-a 3-4 hónapot tudja a gyepterületeket legeltetésre használni az időjárási viszonyok okán. A legeltetés módja a gazdaságok 51%-ában pásztoroló legeltetés, 28% fix kerítésen belül szabad legeltetést használ. A rotációs rendszerben történő legelőhasználatot 20% körüli gazdaság használja. Ez az új KAP támogatási rendszer eredményeként bizonyára változni fog.
A húsmarhatenyésztésre ható külső tényezők közül a klímaváltozás a legjelentősebb. Ahogy Dr. Stefler József fogalmazott, itt nem az a kérdés, hogy van-e, hanem hogy mit teszünk az alkalmazkodásért.
Alkalmazkodni kell tartástechnológiában, legeltetési technikában, takarmányozásban, tenyésztési stratégiában. Stefler József felhívta a figyelmet a legfontosabb teendőre, még pedig arra, hogy gondoskodni kell a kiegészítő takarmányról. Ezek lehetnek tavaszi zöldkeverékek (szudánifű, repce, zabos borsó, facélia, stb.), a tarló legeltetése, szalma, kukoricaszár hasznosítása és a beszerezhető melléktermékek (csemegekukorica hulladék, stb.). Ezek mellet a tenyésztői lehetőségek is szóba jöhetnek a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásban, de ezek hosszú időt vesznek igénybe, költségesek, és sok a bizonytalanság. Példaként említette a brit típusú húsmarhafajták 2022-es évi aszályra mutató reakcióit. Az angusok esetén 120g/nap volt a súlygyarapodás választásig.
Sok tenyésztő választja ilyen esetben a létszámcsökkentést (a legelőhöz igazítva) vagy a testtömeg optimalizálását. Kutatási eredmények alapján egy 100 hektáros, 3 tonna gyephozamú területen 700 kg élősúlyú tehénből 67 egyed tartható, míg 500 kg élősúlyú tehénből akár 80 egyed is. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a kisebb méretű fajták felé történik egy eltolódás. A tartástechnológiában történő egyik javasolt változás az árnyékos delelők kialakítása. Ez nem csak a kérődző anyaállatok számára fontos, a borjak esetén is életmentő lehet. A mobilan, akár a lajtos kocsihoz rögzített árnyékoló ponyvák alatti néhány fokos hőmérséklet különbség nagyon pozitívan hat az állatokra.
A helyi viszonyokra adaptált legeltetési terv kidolgozását. A gyepek állateltartó képességének és az állat létszám összhangjának megteremtését. A kiegészítő takarmányozásról történő gondoskodást, és a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fajták, illetve genotípusok térnyerését. A változásokat jobban viselő fajták esetén a tanácskozáson vita alakult ki a zebu keresztezések nemzetközi példái kapcsán, de az egzotikus megoldások helyett a hazai példa vizsgálata lenne a leghasznosabb, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete szerint.
A tanácskozást összefoglalásaként Szabó Ferenc professor emeritus felhívta a figyelmet
Mint fogalmazott e nélkül nem képzelhető el modern állattenyésztői munka és ez az, ami a hazai tenyészállatok értékét is növelni tudja nemzetközi szinten.
