0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 15.

Tenyésztők Hétvégéje egy bíráló szemével

Az előző évekhez hasonlóan a február végén tartott Tenyésztők Hétvégéje és ménvizsga kezdte az MSLT rendezvényeinek sorát. A fő eseményt összesen hat előszelekció előzte meg, közel száz résztvevővel. A rendezvényről, a tapasztalatokról és az aukciós együttműködésről a 23 éve patkolókovácsként dolgozó Botka Ferenccel beszélgettünk, aki öt éve az MSLT bírálóbizottságának oszlopos tagja is.

Ötödik éve veszel részt a Magyar Sportlótenyésztők és Magyar Félvér Tenyésztők Országos Egyesületének rendezvényein, mint bíró. Miben látod a bizottság erősségét?

Szerintem nagyon hasznos, hogy ilyen sokrétű a bírálóbizottság összetétele. Van olyan, aki hosszú évek óta aktívan bírál, van több profi lovas is, akik külföldön is dolgoztak nagy tenyésztőnél, vagy önmaguk is szép hazai eredményeket értek el. Épp ezért ők a lovagolhatóságot, a jól öröklődő tulajdonságokat, míg én a hibátlan lábszerkezetet keresem.

Szakmámból adódóan a szemem jobban ki van élesedve a lábak deformitására. Szakterületeink és tapasztalataink jól kiegészítik egymást.

Kovácsként mit ajánlasz a méntartóknak, patkó nélkül vagy patkolva vezessék fel lovukat?

Véleményem szerint az emberek nagy többségének megnyugtató, ha egykápás patkó van a lovon, két okból kifolyólag. Régen a kétkápás patkót korrekciós patkóként használták, másrészt a ló kezelhetőségét jelzi az, ha patkolva van. Négy lábra patkolást fiatal lónál nem javasolnék, de a két elülső lábra mindenképpen. Amit még javasolnék, hogy az ideális a 2-2,5 hetes patkolás, ne frissen patkolva vezessék fel a lovat.

Ezenkívül mit tudnál még tanácsolni a tenyésztőknek annak érdekében, hogy ménjeik a legjobb formájukat tudják mutatni?

A felvezető szerepére hívnám fel a figyelmet, hiszen sokat tud hozzátenni vagy elvenni egy ló bemutatásából.

Most is volt rá példa, hogy ugyanaz a ló mennyivel többet mutatott egy gyakorlott szakember segítségével

Azért mondok szakembert, mert külföldön ez valóban egy külön szakma, hogy már hosszú hónapokkal korábban az illető elkezdi felkészíteni, majd felvezetni a bemutatókon, körungokon a rábízott lovakat. Tapasztalatom szerint olykor kompromisszumot kell kötnünk, és megvárni a szabadonmozgást annak érdekében, hogy az igazi tulajdonságok alapján ítéljük meg a lovat. Tehát a jó felvezető is kulcsa a mén sikerének.

Egy napjainkban és egy öt évvel ezelőtt felvezetett mén között milyen különbséget emelnél ki?

Az én szememnek kezdenek „vékonyodni” a lovak. Ez alatt azt értem, hogy a felépítés annyira modernizálódik – ami a sportban kívánatos –, hogy a tenyésztésben nem vagyok biztos, hogy ez egy jó irány. Hiszen egy finom csontozatú kancából és egy hasonló felépítésű ménből nagyon könnyű vázszerkezetű utód lesz.

Szerintem kellenek a nagyobb rámájú mének az egészséges és terhelhető felépítés örökítéséhez.

Én több ilyen „barokkos” lovat preferálnék. Természetesen a jó lovagolhatóság és a különböző szakágakhoz szükséges adottságok megtartásával.

Egyetértesz a ménvizsgán elhangzott véleménnyel? „A fedezőmének vizsgáztatása, majd később az aukción való értékesítés jó piaci lehetőséget teremt a tulajdonosok számára, ezért már-már presztízskérdéssé válik, de fontos megjegyezni, hogy ez kissé torzítja a reális képet. Tenyésztés szempontjából sokkal fontosabb lenne a kancákra helyezni a fókuszt, mivel a jó tenyésztő inkább egy kiváló kancát vásárol, hiszen a mén jelenti az üzletet, de az igazi tenyészérték a kancában rejlik.”

Teljes mértékben egyetértek az állítással. Míg külföldön a kancaszemlék iránt is nagy az érdeklődés, addig hazánkban inkább a ménvizsgára kerül a hangsúly, pedig tenyésztés szempontjából – bár természetesen a fedezőmén is számottevő – a kanca által örökített tulajdonságok az igazán fontosak.

Az előző kérdés kapcsán megemlítettük az online árverést. A Five Star Horse Auction és az MSLT együttműködésében új megbízást kaptál. Mik az eddigi tapasztalataid?

A közös aukciós munkában az én szerepem a tenyésztőink támogatása. Eddigi tapasztalataim szerint a lebonyolítás színvonala nem marad el a nyugati versenytársakétól, azonban nagyon kevés magyar sportló fajtájú lovat tudtunk beválogatni a végleges kollekcióba.

Ennek véleményem szerint az is az oka, hogy az emberek nem ismerik kellően az online árverések világát, félnek belevágni.

Ugyanakkor az is tény (sajnos), hogy nemzetközi piacra nehéz magyar csikót vagy fiatal lovat eladni, mert a jól ismert származásokat keresik. A külföldi licitálókat egy-egy kimagasló sport­eredmény már meg tudja győzni a hazai tenyésztésű egyed megvásárlásáról. A megbízás keretén belül igyekszem minél több tulajdonost megismertetni az online aukció adta lehetőségekkel.

Térjünk vissza az idei rendezvényre. Részt vett több korábban is bírált ló; mit gondolsz erről?

Nagyon jó visszaigazolás az, hogy két Csikóchampionátust nyert mén is itt volt a rendezvényen, hiszen magyar sportló fajtában a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által birtokolt és tenyésztett Revanzs M (Emerald van’t Ruytershof × Stakkatol) a Champion mén címet nyerte el, míg a Reserved Champion Diamant de Bonheur (Diamant de Semilly × Cornet Obolensky) lett, tenyésztője, valamint tulajdonosa Hetzmann Béla és Lóránt Attila.

Ez is azt mutatja, valóban megalapozott, jól átgondolt döntéseket hozunk.

A két mén tenyésztőin kívül szeretnék még gratulálni Matthias Rupert Schlammingernek, akinek ménje, Calvin Klein (Casall × Contender) az Ambassador elnevezést tudhatja magának, valamint a Siska és Lánya Kft.-nek a tulajdonában lévő Don Bellevue SJ-hez (Don Royal × Don Juan de Hus), ami díjló kategóriában különdíjban részesült. Remélhetőleg a sportban is jól fognak teljesíteni és Magyarországon fedeznek ezek a rendkívüli mének.

Köszönjük a beszélgetést!

MSLT

Forrás: Pegazus