Az üzemek versenyképessége nagyban függ a nyersanyag árától, kihozatalától, így a termékpálya jövője érdekében a feldolgozás és a termesztés hatékonyságát egyaránt növelni kell és szorosabb együttműködésre volna szükség, hangzott el a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézet és a FruitVeB ipari zöldségekről tartott közös konferenciáján.
A termékpálya gazdasági környezetének, piaci helyzetének, támogatási lehetőségeinek ismertetése után (erről a Kertészet és Szőlészet 13. számában írtunk) a feldolgozói és termelői kihívásokról és a termesztést segítő technológiai megoldásokról hallhatott a csaknem 300 résztvevő.
Legyen kiszámíthatóbb
A Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Kovács János szerint a termékpálya helyzetének megszilárdításához kiszámíthatóságra és fenntarthatóságra van szükség. A szakember megemlítette, hogy már bizonyos fajták vetőmagjának beszerzése kapcsán is erős a verseny az európai termelő országok, feldolgozók között. Hosszú távú szerződések hiányában pedig évről évre szerződni kell a termelőkkel, a mennyiségért és árért folyó szezononkénti küzdelmet a szakember nonszensznek nevezte.
Az alapanyag szerződött mennyiségének és minőségének feltétele az öntözés, ehhez azonban nemcsak öntözőberendezések kellenek, hanem víz is, és amíg a beruházásokat támogatások könnyítik, a vízjogi és működési engedélyek megszerzése továbbra is nagyon bürokratikus. A szakember megosztotta a sok éve alkalmazott gyakorlatukat, miszerint a feldolgozás során keletkező szürkevizet hasznosítják. A szerves anyagokkal szennyezett, közcsatornákba nem engedhető technológiai vizet mezőgazdasági területre vezetik el, az évi 300-350 ezer köbméterből 250-300 hektáron öntöznek. Az Univerrel pedig azon dolgoznak, hogy a Kecskeméthez közeli Nyárlőrincen 1500 hektáron a két feldolgozó szürkevizét hasznosító öntözési közösséget hozzanak létre, és onnan biztos alapanyaghoz jussanak.
A Kecskeméti Konzerv Kft. például 2017 óta 50%-kal növelte a csemegekukorica-feldolgozását, és minden tanúsítással rendelkeznek, ami a piacra jutáshoz szükséges, ám a hosszú távú partnerség sajnos a feldolgozók és a kereskedők közt is hiányzik.
Növekszik a kiskereskedelmi láncok szerepe, már közvetlenül is szállítanak nekik a feldolgozók, és persze ezért a piacért is versenyeznek egymással. Természetesen nem szabad piaci egyeztetést folytatni a konkurenciával, de a szakember felhívta a figyelmet a Nyugat-Európában elfogadott beszerzési társulásokra, ami segíti az érdekek érvényesítését.
Harmadával nőtt az önköltség
A hűtőipar egyik meghatározó szereplője, az Agrosprint Zrt. igazgatósági elnöke, Fülöp Gábor szerint is az együttműködés, a hosszú távú gondolkodás és a hatékony termelés a három feltétele a termékpálya jövőjének.
Aztán a pénzes szántóföldi növények ára visszarendeződött, ám a konzervipari üzemek egy része mégis magas áron kezdte a szerződéskötést. Január végére szinte már válogathattak a termelők közt, ami persze nemtetszést szült. Megnyugodhattak tehát, hogy leszerződtek a szükséges mennyiségekre, igen komoly terhet ró azonban rájuk, hogy a 40%-kal drágább alapanyagból kell jövedelmezően, a piacon eladható áron készterméket gyártani. A dolgukat nehezíti, hogy a hűtőipar nagyon energiaigényes ágazat, hiszen a feldolgozás során főznek és fagyasztanak is, és a termék legalább egy évig tartó, mínusz 22 °C-on való tárolásához szintén sok gáz és villamos energia kell. Márpedig ezek ára számottevően megugrott, és a munkabérek növekedését is ki kellett gazdálkodni. A szakember szerint azonban még ezek a megnövekedett költségek is jelentéktelenek az alapanyag árához viszonyítva, annak 40%-os emelése ugyanis harmadával növelte az önköltséget.
A fagyasztott csemegekukoricát 95-98%-ban külföldön adjuk el, és bár mi vagyunk a legnagyobb európai exportőrök, a nemzetközi piacon szoros a verseny. Az árakat pedig nem a tőzsde, hanem a kereslet-kínálat mozgatja, és a 33%-os hazai önköltség- növekedés áll szemben a szintén exportőr Spanyol- vagy Franciaország egyszámjegyű inflációjával. Egyetlen lehetőség a hatékonyság növelése a feldolgozásban és a termelésben is. A fejlesztéseknek megvan a támogatási háttere, a kamatkörnyezet azonban nagyon kedvezőtlen.
Fülöp Gábor meggyőződése, hogy a szántóföldi zöldségek feldolgozásának van létjogosultsága hazánkban, a fagyasztott termékek piaca pedig jócskán bővíthető, hiszen a fogyasztása alacsony szinten van, miközben a Föld népessége rohamosan növekszik.
Miben jobbak a franciák?
Pásztor Zsolt, a Bonduelle Kft. agrárigazgatója arra világított rá, hogy mi az érdemi különbség a magyar és a francia csemegekukorica- és zöldborsótermesztés szerkezete közt, ami a versenytársak malmára hajtja a vizet. A franciák vitathatatlan előnye a magyarnál jóval nagyobb szintű termelői összefogás. Ez megmutatkozik a teljes zöldségágazatban, a 4500 termelő 16 nagy termelői szervezetbe tömörül, a feldolgozás pedig 24 helyen koncentrálódik. Így a Bonduelle Franciaországban a 10 ezer hektáros zöldborsó-termeltetése kapcsán mindössze két, összesen 120 termelőt tömörítő szervezettel áll szerződésben. Magyarországon viszont mind a 70 termelővel külön szerződést kell kötni a körülbelül 4000 hektár termésére. Csemegekukoricát Magyarországon 10 ezer, Franciaországban 8000 hektáron termeltet a vállalat, és a helyzet a borsóhoz hasonló, ott 700 termelő nevében kettő, nálunk mintegy száz szerződést kötnek.
Abban, hogy három év átlagában mintegy egy tonnával nőtt a francia hozam, nagyban közrejátszott, hogy az állományok többsége öntözött, általánossá vált a precíziós vetés, és Franciaországban a termeltetési szerződésekben legalább 6 éves vetésforgót írnak elő, míg nálunk 2-5 év a gyakorlat.
Kezdjünk tiszta lappalTámogatási oldalról mindent megadtak, amit lehetett, az már a termelőkön, feldolgozókon múlik, hogy mit használnak ki belőle, illetve, hogy mit tesznek meg a saját érdekükben, mondta a kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Példaként hozta, hogy ilyen magas áraknál vajon a termelők miért nem szerzik be közösen az inputanyagokat, vagy miért nem teszik szorosabbá együttműködésüket a feldolgozókkal. A kerekasztal-beszélgetésen (balról jobbra) Sebesta Péter (FruitVeB), Kovács János (Kecskeméti Konzerv Kft.), Fülöp Gábor (Agrosprint Zrt.), Feldman Zsolt (AM), valamint Lipták József és Pásztor Tamás termelők véleményét kérdezte Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke, a FruitVeB egyik alelnöke szerint a háború miatti pánikhangulat segített az áremelés érvényesítésében. Megszokta a piac, a miénkkel ellentétben azonban az európai infláció egyszámjegyű, így az újabb nagymértékű drágulást már nem értenék és nem fogadnák el vevőink. Exportkitettségünket mérsékelné, ha bővítenénk a feldolgozott termékek körét, ami a termelők lehetőségeit is növelné. Még nem érzik, hogy erősödik a kereslet, pedig tavaly 30%-os volt az alapanyag-kiesés. Mi lesz, ha idén nagy termés lesz mindenütt? – tette fel a kérdést Fülöp Gábor, hiszen mi a versenytársaknál 10-20%-kal nagyobb termelési költséggel és legalább ennyivel alacsonyabb hozamokkal dolgozunk. Ezen mihamarabb változtatni kell. A helyzet megkívánja, hogy átértékeljük a termelői-feldolgozói kapcsolatokat és tiszta lappal induljunk, hangsúlyozta Kovács János. A termelők és feldolgozók közötti tartós együttműködés Lipták József gazdálkodó szerint is egyre sürgetőbb. A sokat emlegetett öntözés pedig csak a technológia egyik eleme, a jó genetika és a precíziós vetés legalább ilyen fontos a jövedelmezőséghez. Emellett az sem mindegy, hogyan öntözünk, a megdrágult energia miatt hatékony technikákat kell működtetni. Dobos öntözésnél csak a kijuttatott víz harmada hasznosul, erősítette meg Pásztor Tamás termelő, a precíziós vetés ugyanakkor jócskán megnöveli a termésátlagot. Ahogyan a betakarítás időzítésén is sok múlik, a tervezettnél későbbi betakarításkor kisebb lesz a hozam. |
A zöldborsó felvásárlási ára 2020 előtt magasabb volt Franciaországban, mint hazánkban, de a nálunk kétszer nagyobb infláció és a forint gyengülése következtében a helyzet megváltozott, és idén hozzávetőleg 70 euróval többért veszik nálunk a borsó tonnáját. A csemegekukorica alapanyagért is Magyarországon kell többet fizetni, bő 60 euróval tonnánként, a termésátlagban viszont ugyancsak megelőznek a franciák, többéves átlagban elérik a 20 tonnát hektáronként, míg nálunk az országos átlag 12-13 tonna. Összehasonlításul azonban Pásztor Zsolt kiemelte, hogy a partnereik felénél 2021-ben meghaladta a 18 tonnát.
Az összesítésből az derült ki, hogy az egy év alatt mind a két országban megugrottak a költségek, a legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére a műtrágya drágult. A vetőmagra, a növényvédő szerekre, a munkaműveletekre, az öntözésre fordított kiadások kevésbé növekedtek. Összességében Magyarországon mind a két évben jóval drágább volt a termelés, de ennek egy része az árfolyam változásából adódott. A franciák mintegy hat-hétszer alacsonyabb öntözési költsége pedig az ott nagyobb számban működő öntözési közösségeknek köszönhető. A szakember egy amerikai kutatással támasztotta alá az öntözésmenedzsment fontosságát. A csemegekukorica a virágzásakor igényli a legtöbb vizet, naponta 7-8 millimétert, a teljes tenyészidőszakban (átlagosan 90 nap) pedig 500-550 milliméter vízre lenne szüksége. Az öntözési módok közül a csepegtető öntözés a leghatékonyabb, ha azt 100%-nak vesszük, akkor a dobos berendezéseké 65, a lineároké 70, a center pivotoké pedig 85%.
Csökkenteni a veszteséget
Csak kiváló minőségű alapanyagból lehet versenyképes készterméket gyártani. Ehhez képest az előző három évben feldolgozott termés minősítésének adatai szerint a zöldborsóval átlagosan 2% föld, kő, szár, 6,3-7,2% hüvelyes borsó, hüvelytöret, és 3,8-4,2% törött, sérült és léha szem érkezett az üzemükbe, mondta Kövér Attila, az Agrosprint Zrt. termelési igazgatója.
A csemegekukorica nyersanyag minőségét a legnagyobb mértékben (5-7,3%) az eltérő fejlettségű és fejletlen csövek rontják, a három évben 5,1-5,8% volt a 12 centiméteresnél rövidebb kötésű csövek aránya, és körülbelül azonos mennyiségben (3-3,5%) érkeztek az üzembe sérült, törött vagy elszíneződött szemeket hordozó csövek. Tehát 16, akár 20% lehetett a kifogásolható nyersanyag aránya. Az ilyen csövek kiszűrése a technológiai folyamat része, a minőségi hibákból eredő gyártási veszteség pedig a hibától függően 12-91%. Az utóbbit az eltérő fejlettségű csövek okozzák, tehát azokból gyakorlatilag nem képződik késztermék.
A hatékonyság növelése mellett egyre nagyobb kihívás megfelelni a vevői igényeknek. A vásárlók ugyanis árérzékenyek, miközben még a szabvány szerint megengedett hibákat sem tolerálják. Amíg például a Magyar Élelmiszerkönyv szerint az első osztályú fagyasztott zöldborsó késztermékben 15% lehet a tört szemek aránya, a legigényesebb exportvevők már csak 2%-ot néznek el.
Legújabban pedig teljesen szubjektív, érzékszervi bírálatokat is kap a hűtőüzem.
Az Agrosprint Zrt.-nél a technológiai vonalak mellett a logisztikát és a csomagolástechnikát is folyamatosan fejlesztik, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, az utóbbi három évben 2,2 milliárd forintot költöttek minőségjavító beruházásokra. Ez azonban nem elég, szükség van a termelők agrotechnikai fejlesztéseire is, hogy minél jobb alapanyagot szállítsanak be. Erre példákat is mondott a szakember. A zöldborsó nyersanyagban lévő hüvelyek, hüvely-, szár- és levéltöretek, léha szemek mennyisége csökkenthető szakszerű vetéssel, növényápolással (öntözés, növényvédelem) és betakarítással. A föld-, kő-, szártartalom csökkentésében nagy szerepe van a terület és az elővetemény helyes megválasztásának, a helyes magágykészítésnek, a vető- és betakarítógép beállításának, a kombájn rendszeres mosásának.
A csemegekukorica feldolgozásakor legnagyobb gyártási veszteséget okozó fejletlen csövek száma szintén kevesebb lesz, ha a termelők jól készítik elő a magágyat, jól állítják be a tőszámot, öntözik, táplálják az állományt, és figyelnek a betakarítógép beállítására is. A csövek kötéshibájának többnyire a virágzáskori vízhiány, és a kártevők elleni védekezés elmaradása az oka.
Egyértelmű eredmények
A csemegekukorica-termesztők közül az Irrifarm Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Gábor osztotta meg az általuk alkalmazott technológiát és szólt a hatékonyság növelésére tett erőfeszítéseikről. A hajdúszoboszlói családi vállalkozás 550 hektáros saját szántóterületéből 390 hektáron termeszt csemegekukoricát, 80 hektáron zöldborsót. További 1100, valamint 400 hektáron pedig integrálják a két növény termesztését. Saját területük 80%-a öntözhető.
Az Irrifarm Kft. integrációjában hektáronként 1,2 millió forintot fordítanak a csemegekukorica termesztésére, a két legnagyobb költségelem a betakarítás és a nyersanyag feldolgozóba szállítása (22%), valamint az öntözés (21%). Tápanyagokra az összes kiadások 17, földbérletre 12, vetőmagra 11, gépi munkákra 10, növényvédő szerekre pedig 7%-át költik. A földbérlet és a betakarítás költsége többé-kevésbé állandó, így a hatékonyságot a többi területen igyekeznek növelni. A bevált technológiában általában hektáronként 65 ezer szemet vetnek, amiből 35 dekás csövekkel számolva 22,7 tonna termés lehetne. Ezzel szemben saját területükön tavaly a fő- és másodvetésből átlagosan 18,15 tonnát értek el, ezért is terveznek további fejlesztéseket.
A jelenleg alkalmazott technológiában a fajtaválasztásnál a hozam, a vigor, kihozatal, a betakarítási ablak mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hibridek rezisztenciája. Az utóbbi években ők is szembesültek a csíkos mozaik vírus károsításával, ezért csak MDMV-rezisztens fajtákat vetnek, és a hibridek stressz-, valamint hőtűrése is fontos szempont.
Az RTK technológia az alapja a talajmunkáknak, az egyenletes vetésnek, a precíz növényvédelemnek. Az előre elkészített vetéstervet követve ugyanis akkor kerülhetünk a legközelebb a lehetséges legnagyobb hozamhoz, ha egyenletes a növényállomány, azonos a csövek fejlettsége. Ennek pedig az egyenletes vetés az egyik feltétele. A precision planting készlettel szerelt hatsoros JD 1755 vetőgéppel 97-98% pontossággal tudnak vetni, a magok egyenletes mélységbe, tőtávra kerülnek. A gépet 2018-ban vásárolták, majd újabb elemekkel szerelték fel, és így a vetésen kívül talajfertőtlenítés, tápanyag-kijuttatás és sávpermetezés végezhető vele egy menetben. Az utóbbival a sorok környéki 30-40 centiméteres sávot gyomirtják (a kétszikűek 2-4, egyszikűek 1-3 leveles korában), és ezzel felére csökkentették a felhasznált növényvédő szerek mennyiségét. Sőt, tapasztalatuk szerint nem túl gyomos táblában kultivátorozással kiváltható a posztkezelés. Idén pedig olyan kultivátort fognak használni, amely állományban is képes a sávos posztkezelésre.
A szúró-szívó kártevők elleni védelem a vírusfertőzések megelőzésére is fontos. Saját gazdaságukban JD önjáró permetezővel juttatják ki a permetlevet. A gép alapbeállításban óránként 10 hektárt tudott kezelni, fejlesztésekkel (kiszolgáló tartálykocsit üzemeltetnek mellette és átalakították a fúvókasort) azonban 30-45 hektárra növelték a teljesítményét. A molyoknak az imágói és a lárvái ellen is védekeznek, a beporzók védelmében csak naplemente után permeteznek (ezért is előny a gép nagy teljesítménye), nagy vízadagokkal dolgoznak és a pH-t adalékokkal állítják be.
Az öntözés kapcsán Varga Gábor is megerősítette, hogy a csemegekukoricának a tenyészidőben 500-600 milliméter vízre van szüksége, ezen belül virágzásakor akár napi 10 millimétert is kívánnak a növények. Tavaly a gazdaságban 340-360 milliméterrel öntöztek, ebből lett a 18 tonnás üzemi termésátlag. Az utóbbi években elektromos üzemelésű motorokra álltak át a szivattyútelepeken, ehhez támogatással már egy 30 kW-os napelemparkot telepítettek, és újabbakat is terveznek. Ahol lehetett, 100%-ban automatizálható körforgókra rendezkedtek be.
Jól kommunikál a vetőgéppel. A másik segítség a növényvédelmi döntésekhez a SnappLab okos csapdája a gyapottok-bagolylepke rajzásának nyomon követéséhez. Már a területük 80%-án erre alapozzák a növényvédelmi kezeléseket, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy tavaly egy kezelés elég volt a korábbi átlagos három helyett.
A hatékonyság növelésére Varga Gábor további lehetőségeket lát, egyebek közt munkaműveletek összevonásával, menetszámok csökkentésével, a fajtához illő tőszám, tápanyaggazdálkodás, öntözési fordulók optimalizálásával.
