A szélsőséges időjárásnak leginkább kitett kertészeti ágazatokra, a szántóföldi zöldségtermesztésre és a gyümölcstermesztésre súlyos teherként nehezedtek az elszabadult energiaárak, a műtrágyák és növényvédő szerek drágulása, a megnőtt művelési és szállítási költségek, miközben a megugró import okozta árnyomás miatt szinte lehetetlenné vált a többletköltségeket áthárítani a fogyasztókra.
Ha az idei, március végi, április eleji helyzetre gondolunk, akkor „déjà vu” érzésünk támadhat, amennyiben mindkét év márciusa sarkvidéki eredetű fagyhullámot hozott, megtizedelve a teljes virágzásban lévő kajszi- és őszibarackosainkat és kárt téve a bimbós állapotban lévő almásainkban és szilvásainkban. A tavalyi évkezdet nehézségeit csak fokozta a csapadékszegény tél és száraz tavasz, majd az évszázados negatív rekordokat döntött, gyakori hőhullámoktól sem mentes, elhúzódó nyári aszály. Nemcsak az ország kukoricatermésének java része lett az időjárási szélsőségek áldozata, hanem a zöldség- és gyümölcskultúráink zöme is megsínylette ezt a helyzetet.
Előre kell bocsátani, hogy a növényi termékek világpiaci árának és a termelési költségek drasztikus megugrásának járulékos velejárójaként a magyar agrárkivitel összességében soha nem látott bevételi többleteket ért el.
Még a történelmi rekordkivitelt felmutató 2011-es 10,7 milliárd eurós exportcsúcsot is majdnem negyedével meghaladtuk 2022-ben. Ami pedig ezen belül a gyümölcstermékek kivitelét illeti, az éves exportérték, közel szinten maradó (99,6 százalékos) mennyiség mellett enyhe bevételi többletet, 3,6 százalékos növekményt ért el.
Ennek ellentételezéseként, a hazai termésmennyiség alacsony voltával összefüggésben a gyümölcsimport mennyiségben csaknem 15 százalékkal nőtt, az importérték pedig mintegy 10 százalékkal lett nagyobb.
Bár jelentős a kivitel és a behozatal közötti növekedésbeli különbség, a valóságban ennél még durvább a mennyiségi és értékbeli aránytalanság. Érdemes ezért külön is bemutatni az export és import alakulását.
Gyenge viszonyítási alap
Az előző évi szinttel összevetve a 2022-es gyümölcskivitelt, különleges fejlemény, hogy az éghajlati anomáliák és termelési feltételek kedvezőtlen alakulása ellenére a gyümölcsexportunk 3,6 százalékkal bővült, az előző évi 146,2 millió eurós szintről indulva. Mindeközben a kivitt mennyiség 99,6 százaléka az egy évvel korábbinak.
Fajonként és fajtánként, de még gazdaságonként és időszakonként is erősen szórtak a terméseredmények, így akár piaconként is szélsőséges esetekkel szembesülhetett a termelő, és tág határok között változott a fogyasztói ár.
A hazai termelésű gyümölcsféleségeket illetően előrebocsátható, hogy az ide sorolt dinnye, illetve a kajszi, az alma, a szőlő esetében nőtt a kivitelünk.
Kivitelünk ilyetén alakulása, nevezetesen a 66 százalékkal bővülő almakivitel és a termékcsoport exportjának másfélszeresére növekedése, a 23 százalékkal megugrott dinnyeexport, a két és félszeresére bővült kajsziexport arra is utal, hogy az előző évi kivitel igencsak gyenge viszonyítási alap volt. A bázishatás mellett azonban az emelkedő értékesítési árak is hozzájárulhattak a gyümölcskivitel emelkedéséhez, éppen ezért nem kerülhető meg az értékesített mennyiségek exportérték-változással való szembeállítása.
Ebből a szemszögből nézve igencsak figyelemre méltó, hogy az almakivitel a kifejezetten rossz országos almatermés ellenére is a 2021. évi 14,3 ezer tonnáról 21,2 ezer tonnára (148,6 százalékos index mellett), tehát majd másfélszeresére nőtt.
A dinnyeexport árbevételének 23,4 százalékos bővülése mögött viszont 30,8 ezer tonnáról 29,3 ezer tonnára, 3,7 százalékkal csökkent kiszállított mennyiség áll. A kajsziexport meglódulása mögött az árbevétel növekedését is meghaladó értékesített mennyiséget mutatnak a statisztikai adatok. Az exportmennyiség ugyanis 611 tonnáról 1700 tonnára (275,6 százalékos index mellett) növekedett, ami arra utal, hogy 2021-ben még súlyosabb volt a virágzásban lecsapott fagy pusztító hatása, mint 2022-ben. Ki tudja, hogy az idei március végi, április eleji fagy mekkora kárt okoz az ország kajszi- és őszibarack-termésében? Nem is beszélve a most virágzás kezdetén lévő almásainkról és szilvásainkról.
Az 1. táblázat utolsó két oszlopában, párba állítva az exportérték és az exportmennyiség változásának indexeit, világosan kirajzolódik, hogy mely gyümölcseink és termékcsoportjaink esetében érhető tetten tisztán az értékesítési árak megugrásából származó árbevételi többlet. Ilyen esetre utal egyebek között a szőlő, a dinnye, az alma, körte, birs, a kajszi és őszibarack, cseresznye, meggy termékcsoport, de a meggyexport önmagában is, valamint a szárítottgyümölcs-kivitel.
Sokszoros a behozatal
A magyar zöldség-gyümölcs piac 2022-es állapotának fokmérőjeként is értelmezhető az export-import arány változása. A gyümölcsimport mennyiségben 2,7-szeresét, értékben pedig 2,6-szeresét tette ki a kivitelünknek. A exportmennyiség 147,3 ezer tonnájával szemben az import 398,2 ezer tonnája állt.
A dió, a csemegeszőlő, az alma, körte, birs termékcsoport, és az őszibarack, valamint értelemszerűen a déligyümölcsök esetében az importtermékek uralták a hazai gyümölcspiacot. Az export- és importadatok arra is rávilágítanak, hogy a 2022-ben lesújtott kemény tavaszi fagyok ellenére az import nem minden gyümölcstermékünknél ugrott meg, sőt a hazai igények kielégítésén túl a statisztikai adatok szerint néhány esetben még exportra is jutott. A fagykár mértékében megmutatkozó 2022-es területi különbségek remélhetőleg idén is kedvezően befolyásolják az országos termésmennyiséget, a 2023-as évkezdet ugyanis ebből a szempontból még reménytelenebbnek tűnik.
Kiváltképp a kajszi és az őszibarack sérülhetett, de egyes térségekben a cseresznye-, a meggy- és a szilvaültetvények, valamint az almásaink is kárvallottjai lehettek a kemény mínuszokkal, havasesővel, hóval visszatért kora tavaszi időjárásnak.
Déligyümölcsök a magyar piacon
Talán kevésbé szembetűnő, de szabad piaci körülmények között nemcsak importunk, hanem az exportunk is számottevő déligyümölcsökből. A kivitel palettáján a datolyán, banánon, fügén, narancson és grapefruit-on, valamint a citromon túl további déligyümölcsök is megtalálhatók. Nyitott gazdaságú ország lévén nincs abban semmi különös, hogy a behozott termékeket haszon reményében akár tovább is adhatjuk. A kérdés inkább az, hogy vevőinket mi motiválhatja abban, hogy tőlünk és ne a tényleges termelőtől vagy forgalmazótól vegyenek például banánt, narancsot, datolyát, avokádót, mangót és más déligyümölcsöt.
A mennyiség pedig 24,7 ezer tonnáról 23,8 ezer tonnára esett. Ugyanakkor a citromot leszámítva az egyéb déligyümölcsökből csökkent a kivitelünk. Így a datolyaexportunk értékben stagnált, mennyiségben pedig 20 százalékkal csökkent, a citrusfélék exportja összességében értékben mintegy 5 százalékkal, mennyiségben pedig 23 százalékkal esett vissza. Ezen belül a narancsexport 16, illetve 23 százalékkal csökkent.
Összeállította: Szabó Jenő
