Összességében ez a legfontosabb friss zöldség az olaszok asztalán. Rendkívül nagy választékban kapható a sima gömb alakútól a fürtös paradicsomon át a cseresznye-, szilva-, ökörszív paradicsomig és a Szardínián termesztett apró camone paradicsomig. Mindegyiknek megvan a maga fogyasztási vagy feldolgozási módja, mártás, saláta készül belőlük, vagy csak elropogtatják.
Összesen egymillió tonnát takarítanak be belőlük, az országos termés az utóbbi évtizedben több mint 9%-kal nőtt ennyire. Ipari paradicsomból tavaly 2,7 millió tonna termett, ezzel Olaszország messze a legnagyobb termelő Európában.
Szicíliában terem a legtöbb ebből a zöldségből, ott található az országos 25 ezer hektáros termőterület 40%-a. A következő nagy termőterületek Lazio és Apulia tartományban vannak. A déli országrészekben különösen édes, zamatos termést érlel a paradicsom és többfelé földrajzi eredetvédelmet vezettek be. Ilyen például a kis szicíliai körzet, Pachino, ahol 2013-ban négy fajtára vezették be az oltalmat. A fajtaválaszték az 1980-as évektől bővült robbanásszerűen, akkortól jelentek meg a fürtös és különböző alakú apró fajták. Pachino körzetében két-három héttel hamarabb érik a paradicsom, mint másutt Olaszországban és az a legnapfényesebb terület Európában.
Konfitált paradicsom
A nagy méretű barázdált fajtákat konfitálhatjuk is. Az egész paradicsomot tegyük sütőlapra, szórjuk meg zöldfűszerekkel, cukorral, sóval, borssal és olívaolajjal. Süssük két órán át 140 °C-on. Melegen és hidegen is fogyasztható vagy olajban eltéve csatos üvegben tárolhatjuk.
