Az ilyen időjárásban a szürkepenészre és a peronoszpórára is gondolnunk kell.
– idéztem egy szőlős kollégámtól. Ugyanezt elmondhatjuk a közterületi növényeinkkel kapcsolatban is. A díszalma beteg rügyeiből lisztharmatoson kipattant levélkék „lisztes” felületéről már az érett konídiumok fűződnek le és terjesztik a kórokozót az egészséges levelekre és a környező fákra is.
A közterületen álló, eperfa-pajzstetűvel fertőzött szivarfák, a lisztharmatos díszalmák, a moníliás díszcseresznyék és almák, bizonyos levéltetvek és gyomok esetében is jogos a lakossági panasz: „kintről érkezik a kertembe a károsító”.
Tehát különös figyelemmel kell eljárni azoknál a növényeknél, melyek károsítóinak a kertekben is vannak gazdanövényeik.
Telepítés előtt és az éves növényvédelmi munkák tervezése előtt érdemes felkeresni a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének honlapját (www.diszkerteszek.hu), ahol a friss Közterületi sorfák jegyzékéből erről is tájékozódhatunk.
A rovarok is megérkeztek! Néhány levéltetűfaj ellen már permetezni kell. A házikertekben és az öntözött közterületi ágyásba telepített ribiszkéken is látható a levélpirosító ribiszke-levéltetű kárképe, a pirosan fodrosodó levélről április közepén készült a fotó; valamint a fiatal telepítésű bangitasövény bepödrődött levelében is kiterjedt levéltetű-kolóniát fotóztam ugyanaznap. Mindegyik tövön találtam néhány károsított levelet.
Szeptember végéig keddenként összesítjük a budapesti, siklósi, tanakajdi, maroslelei és debreceni csapdák rajzási adatait és feltesszük szponzoraink honlapjára.
Az előző év alapján úgy tűnik, hogy az aszály és a hőség nem viseli meg különösebben az aknázómolyt. Siklóson június 7-én 6400 molyt, míg rá egy hétre, június 14-én 26 ezer egyedet számolhatott össze Bodó János Károly kollégám. 2022-ben a rajzás menetében sem volt eltérés a különböző tájegységeken.
Tehát körülbelül egyszerre jelentek meg a molynemzedékek, és így a permetezéseket is egy időben lehetett indítani az országban.
Erre számíthatunk az idén is, ezért érdemes követni a rajzásukat, szerdánként rápillantani a táblázatra. (A www.zsigogyorgy.hu oldalon összehasonlíthatók az előző évek és a csapdázási helyszínek fogási adatai.)
A legpontosabban akkor tudjuk meghatározni a permetezés időpontját, ha a ránk bízott parkokba, fákra helyezzük ki az előrejelző eszközöket. Jól példázza ezt a tavalyi táblázatban a Fiumei úti sírkert három csapdája. Ugyanabban a parkban alig 100-200 méterre voltak egymástól a csapdák, mégis egészen eltérőek a fogási adatok, más nagyságú volt a fertőzési nyomás. Vajon hogy alakul az idei év?
Zsigó György
Magyar Növényvédő Mérnöki
és Növényorvosi Kamara
