Nemzetközi és hazai viszonylatban is megállapítható, hogy a legfontosabb haszonnövények nem állati beporzásúak, azonban a változatos, egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából számos terményre károsan hat mind a vadon élő, mind a háziasított beporzók megritkulása.
A méhek napjaAz Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük Magyarországon a méhek napját, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban. |
Az elmúlt három évtizedben számos kutatás foglalkozott a vadon élő és a háziasított méhek állománycsökkenésének okaival. A szakirodalomban nagy az egyetértés abban, hogy egyszerre több (ismert és ismeretlen) tényező is szerepet játszik a méhállományok általános egészségi állapotának romlásában és a méhpusztulások növekedésében. A legjelentősebb hatások a mezőgazdaság intenzitásának növekedésére, az iparszerű mezőgazdasági módszerek alkalmazására, a monokultúrás növénytermesztés terjedésére és így a biodiverzitás csökkenésére (pl. a vadvirágok változatosságának hiánya), valamint a méheket károsító parazitákra és betegségekre vezethetők vissza. Az említett hatások következtében a beporzók egy része elveszítette az élőhelyét vagy kisebb területekre szorultak az állományok, így növekedett a méhsűrűség. A rendelkezésükre álló táplálékforrások mennyisége és minősége is jelentősen megváltozott, mely tényezők együttesen komoly egészségügyi kockázatokat hordozhatnak.
Az éghajlatváltozás is nagymértékben hozzájárul a növény- és állatvilág élőhelyének változásához. Bár a klímaváltozás beporzókra gyakorolt hatásairól eltérő a szakemberek véleménye, az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás, csapadékeloszlás és hőmérséklet érzékelhetően befolyásolja a mezőgazdasági hozamokat.
A túlzott, illetve nem szakszerű trágya- és növényvédőszer-használat szintén árt a beporzóknak, mivel következtében csökken a mezőgazdaság számára jelentéktelen növények sokfélesége és egyedszáma (csökken a méhek számára elérhető táplálék), továbbá az olyan nem kártékony élőlények is elhullnak, mint a beporzók. A mézelő méhek egészségére hosszú távon is hatással vannak a vegyszerek, jellemzően csökken a rovarok ellenálló képessége a vírusokkal és kórokozókkal szemben, fogékonyabbá válnak az élősködőkre és a fertőzésekre. Az elmúlt években jelentős károkat okoztak a paraziták (pl. atkák), a kórokozók és a különböző betegségek, valamint a kaptárelhagyás (kolónia-összeomlás) is egyre gyakoribb jelenség. A vándoroltatás idején a virágzást érintő területeken megnövekedő méhsűrűség, illetve az irányított beporzó tevékenység is veszélyeket rejt magában, hozzájárulhat számos betegség, élősködő és kártevő terjedéséhez.
Az érdeklődők figyelmébe szeretnénk ajánlani a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretein belül az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által készített Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat legfrissebb eredményeit (www.omme.hu/kornyezetterhelesi-monitoring-vizsgalat-2020-2021), ami bővebb betekintést nyújt az aktuális méhegészségügyi kérdésekbe.
Dr. Illés Bálint Csaba
egyetemi tanár,
Neumann János Egyetem
Dr. Oravecz Titanilla
adjunktus,
Budapesti Gazdasági Egyetem
Mucha László
doktorandusz,
MATE Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola
