Cégünk évről évre legalább 2 ezer gazdaságot kérdez meg különböző kultúrák termesztéstechnológiájával kapcsolatban. Az alábbi információkat a kalászos gabonák, a kukorica, a napraforgó, a repce, a cukorrépa, a burgonya, a hüvelyesek, a szőlő, a gyümölcsültetvények és a csemegekukorica növényvédelmének lekérdezése alapján alakítottuk ki. Utóbbi három kultúrát, kultúracsoportot a speciális kultúrák közé soroljuk. Adataink reprezentatívak a megyékre és a termőterületre nézve is. Évente összesen 550-600 ezer hektár gazdálkodóit kérdezzük meg panelkutatásainkban.
A végleges 2022-es számok alapján az 1. ábrán visszatekintünk a növényvédőszer-piac elmúlt 10 évére.
A Kynetec által tavaly felmért kultúrákban, a becslésünk szerint 3,7 millió hektár művelésbe vont területen összesen 12,6 millió ha volt az SDA, vagyis Superdeveloped area; ennyi volt a kijuttatott termékek összesített felhasználása.
A 2022-es felméréseink alapján 8,6 százalékkal nőtt a teljes piacérték. A növekmény értéke a szántóföldön 9,6 százalék volt. Ezzel szemben szőlőben, gyümölcsösökben és csemegekukoricában 1 százalékos piaccsökkenést mértünk. Az árlisták alapján egyre nehezebb megállapítani egy-egy termék árnövekedését az előző évhez képest, ugyanis volt olyan növényvédőszer-forgalmazó, amelyik háromszor is árat emelt az idei szezonban.
A növényvédőszer-piac növekedését egyértelműen a szántóföldi kultúrák jelentik, a speciális kultúrák forgalma stagnál. Az utóbbi évek átlagában a felhasznált termékek hektárszáma viszonylag stabil volt, vagyis nagy valószínűséggel telítődött a piac (csak a szertípusok közötti felhasználás változik). Ugyanakkor a tápanyag-utánpótlás az elmúlt években hasonlóan dinamikusan növekedett, mint a növényvédőszer-piac a 2010-es évek elején.
Szertípusonként eltérő trendeket láthatunk, ha az összes Kynetec által felmért kultúrát figyelembe vesszük (2. ábra). A 12,6 millió hektárt kitevő felhasznált termékekből a négy fő szertípus (herbicidek, fungicidek, inszekticidek, talajfertőtlenítők) 12 millió hektárt tett ki, tehát a négy fő szertípus adja a felhasználás döntő hányadát.
Piacértékben a herbicidek 7,7 százalékkal, a fungicidek 5,6 százalékkal, az inszekticidek 14,8 százalékkal, a talajfertőtlenítők 21,9 százalékkal nőttek 2021-hez képest.
A herbicidfelhasználás stagnált az utóbbi években, de 2023-ban növekedés várható, főleg azért, mert 2022 őszén soha nem látott szintre emelkedett a gabona gyomirtása, majdnem 500 ezer hektárt tett ki a felhasznált termékek volumene.
A fungicid az a szertípus, ahol a szőlő-gyümölcsben tapasztalt visszaesést a szántóföldi felhasználás bővülése képes volt ellensúlyozni. Ezzel a 2013-as és 2022-es teljes piacot jelentő felhasználás megegyezett.
A talajfertőtlenítők esetében 2022 kiugró évnek számított. Felhasználásuk 480 ezer hektárt tett ki, vagyis még soha nem használtak fel ennyi talajfertőtlenítő terméket. 2021-hez képest majdnem 70 ezer hektárral nagyobb területen (ebből 60 ezer hektár a kukoricában megnövekedett felhasználás) alkalmazták tavaly a szertípust.
Herbicidek és fungicidek esetében a piacérték-növekedés nagy része az áremelkedésből fakad, míg az inszekticidek és a talajfertőtlenítők esetében a felhasználás bővüléséből és az árak emeléséből.
A szőlő-gyümölcsöket tartalmazó technológiai táblázatot még nem osztottuk meg, az összefoglaló adatok a táblázatban láthatók.
A tavalyi évre 119 ezer hektárnyi ültetvénnyel számoltunk. Az ültetvényterület 39 százalékán használtak valamilyen herbicidet, 97 százalékán fungicidet, 70 százalékán pedig inszekticid termékeket. A rovarölő szerek esetében a termékenkénti átlagos nettó hektárköltség megközelíti a 11 ezer forintot. A termékenkénti átlagos nettó hektárköltség 18,3 százalékkal haladta meg a 2021-as értéket tavaly a rovarölő szerek esetében.
(Nettó kezelt terület alatt azt értjük, hogy a kultúrák területének mekkora hányadán alkalmaztak valamilyen növényvédőszer-típust.)
A termékek hektárköltsége (csak szerköltség, a kijuttatási költség nélkül) abból a szempontból érdekes, hogy nem csupán az áremelkedést láthatjuk szertípusonként, hanem a kijuttatott termékek átlagos dózisának és a strukturális hatásoknak az adott szertípusra gyakorolt hatása is vizsgálható.
(Strukturális hatás alatt azt értjük, hogy az adott típusnál milyen mértékben fordulhatnak a termelők magasabb hektárköltségű növényvédő szerek felé. Ezekben a kultúrákban a rovarölő szerek esetében kiemelkedő ez a hatás.)
Ezúton is köszönjük a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre! A 2023-as évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!
Puskás Péter
Kynetec Hungary Kft.
