0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 19.

Fel kell készülni a háború végére

„Egy csónakban evezünk, és attól, hogy a vége süllyed, még nem jó elöl ülni” - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Vitafort szakmai napján.

Úgy véli,

itt az ideje, hogy a gabonatermesztők, az állattenyésztők és a takarmánygyártók közösen kezdjenek felkészülni az orosz-ukrán háború lezárására, Ukrajna jövőbeli lehetőségeire,

mert versenyképességüket csak termékpályában gondolkodva tudják megőrizni.

Áttekintve a globális gabonapiacot, kiemelte, hogy azon már nem hetente, hanem szinte óránként változik a helyzet, és nagyon fontos lenne, hogy arról minden termelő folyamatosan tájékozódjon. A kukoricaexport fő volumene várhatóan áttevődik Amerikából Brazíliába, mivel az elmúlt három évet meghatározó La nina éghajlati hatás szerepét a napokban az El nino vette át, aminek következtében csökkenni fognak a terméshozamok Dél-Amerikában. A globális árszint alatti európai árakra pedig kedvezően hat, hogy néhány napja bejelentették a kőolajkitermelés csökkentését. Egy biztos, az itthon megtermelt mennyiség nem jelentős világviszonylatban, így a hazai gabonapiacot egyértelműen a globális trendek határozzák meg.

Az elmúlt évek nagyon kedveztek a gabonatermesztőknek, amiben három tényezőnek volt főszerepe. Az első, hogy amikor Kínában sikerült visszaszorítani az afrikai sertéspestist, 3000 sertéstelepet indítottak újra, amihez előre megvásároltak egy évre elegendő takarmányt. A második, hogy a COVID kitörésekor mindenki megijedt, hogy nem tud majd átjutni a gabona a határokon, és ez pánikszerű áremelésekhez vezetett. Erre a két részletben bekövetkezett 10-15 százalékos áremelkedésre jött a háború kitörésének hatása, aminek következtében hirtelen 40-50 százalékkal emelkedtek meg a gabona- és energiaárak.

Ezt követte egy konszolidáció, ami jelenleg is folyik. A hazai szántóföldi növénytermesztők pedig abba a kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy ahhoz az ukrán gabonaárhoz kell alkalmazkodniuk, amely jóval a globális árszínvonal alatt marad.

A világ gabonaexportjának mintegy 25 százalékát ugyanis Oroszország és Ukrajna biztosította, és a háború kitörésekor ez jelentős feszültséget okozott. Amikor azonban tavaly nyáron végül elindultak a tengeri szállítmányok Ukrajnából és Oroszországból, a 24-25 millió tonna áru 40 százaléka nem érte el az eredeti célját, és Afrika helyett a nyugat-európai piacokra érkezett meg.

Mivel az aszály miatt nálunk gyenge volt a termés, a mindössze 2,8 millió tonna kukorica jelentős hányada pedig toxinos volt, üresen álltak a raktárak, így az elinduló vasúti szállítások célországa Magyarország lett, és rengeteg áru itt is maradt.

Bár a szántókat járva látható, hogy a kalászosokban előfordul növényvédelmi probléma – sárgarozsda és a korábban évekig nem tapasztalt vörösrozsda is -, de a kedvező időjárásnak köszönhetően nagyon jó termésre lehet számítani. A beragadt készletek miatt azonban nem mindenki talál majd helyet a gabonájának. Már nagyon sok kisebb integrátor értesítette a partnereit, hogy nem fogja tudni átvenni a termést. Mivel kockázatos lenne most ebbe fektetni, rengetegen nem fognak tudni hova tárolni, ami nagy feszültséget okozhat majd aratáskor.

Legalább 6-8 millió tonna gabona exportjára lenne szükségünk, de ez a GOSZ elnöke szerint nem fog menni, mivel

a tavalyi, későn kivezetett exportlassító intézkedések miatt elvesztettük az olasz és más nyugat-európai piacainkat.

Az ottani partnereknek megrendült a bizalmuk a magyar gabonában, amit most nagyon jó lenne visszaszerezni.

Petőházi Tamás szerint ebben fontos szerepe lehet a szaktárcának, amelyet azzal a javaslattal is megkerestek, hogy kedvezményes hitellel segítse a malomipart, valamint a takarmánygyártókat a gabonakészletek felvásárlásában.

Az ágazat hosszú távú kilátásait nagyban befolyásolja, hogy mi lesz Ukrajnával, miként engedik majd be a mezőgazdasági termékeit az európai piacokra.

A szakember szerint ugyanis fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak gabonáról, hanem húsról, tojásról, minden egyéb termékről is szó van, és arra kell számítani, hogy a háború végével észak-keleti szomszédunknak „nem a biotechnológia fejlesztése”, hanem a mezőgazdaságának rendbetétele lesz az első dolga.

Úgy véli, a magyar gabonatermesztők jó része megfelel majd a várható kihívásoknak, de itt az ideje termékpályában gondolkodni és összefogni az állattenyésztőkkel, valamint a takarmány-előállítókkal, akikkel közös az érdekük. El kell ugyanis érni, hogy az az élelmiszerbiztonsági szabályozás, amit az EU 15 éve kezdett meg, az ukrán termékekre is vonatkozzon, vagy ha nem, külön regisztrációs díjjal kelljen kompenzálnia ezt. Ellenkező esetben az EU termelői kiszorulnak a hagyományos piacaikról, és ezt már a nyugat-európai gabonatermelők is egyre inkább felismerik.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu