0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Az agrárcégeknek is jön az ESG jelentési kötelezettség – mutatjuk, mire kell felkészülni

A környezeti értékek megóvása ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is.

A fenntarthatóságot szolgáló intézkedéseknél azonban már arra is érdemes figyelni, hogy az EU a cégek egyre nagyobb részére írja elő a beszámolási kötelezettséget: 2026-tól, azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már azok a hazai agrárium meghatározó cégei is érintettek lesznek, akik a három előírt kritériumból kettőnek megfelelnek.

Azaz 250 fő foglalkoztatottat meghaladó létszámmal dolgoznak és/vagy nettó árbevételük a 40 millió EUR-t és/vagy mérlegfőösszegük a 20 millió EUR-t meghaladja. 

A mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket a szabályozási környezet és a fogyasztói elvárások is a fenntartható fejlődés irányába terelik. Egyik oldalon az európai uniós és hazai követelmények nagyon komoly célokat és követelményeket határoznak meg – többek között 2030-ra az üvegházhatású gázok csökkentését 55 százalékkal, 2050-re pedig a klímasemlegesség elérését, az antimikrobiális szerek használatának csökkentését, a talaj termőképesség csökkenésének megakadályozását, a növényvédő szerek és a műtrágyahasználat csökkentését, illetve az organikusan megművelt termőterületek arányának növelését. Emellett a vásárlók oldaláról is növekszik az elvárás, hogy olyan terméket fogyasszanak, amely a környezeti értékeket szem előtt tartva készült, és akár el is utasíthatnak olyan márkákat, amelyekkel szemben fenntarthatósági aggályok merülnek fel.

„Az Európai Unióban az agrárszektor nagyon intenzíven támogatott.

A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi, 2027-ig tartó ciklusában a közvetlen kifizetések, I. pilléres támogatások, legalább 15 százaléka fenntarthatósági célokat szolgál, a II. pilléres támogatások (vidékfejlesztés) esetében pedig 37 százalék kötődik a klímahelyzethez. A zöldebb megoldások azonban hosszú távon az energiahatékony termelést és a körforgásos gazdaságot támogatják, ezért a fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések egyúttal az üzleti érdekeket is támogatják” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője. „Emellett az EU taxonómia megfelelésre is meg kell kezdeni a felkészülést, ugyanis a következő években lényegesen több vállalatnak kell jelentést közzétenni a fenntarthatósági teljesítményével kapcsolatos nem pénzügyi adatairól” – tette hozzá a szakember.

Hogyan tud felkészülni az agrárium?

2025-től a nagyvállalatokra, 2026-tól – azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan – a hazai agráriumot meghatározó cégek jelentős részére is vonatkozik a közzétételi kötelezettség (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive).

Mivel a globális üvegházhatású gáz kibocsátás egyharmada az agráriumhoz kapcsolódik, az ellátási lánc minden elemében van tennivaló a fenntarthatóság érdekében.

A CSRD közzétételi kötelezettséghez első lépésként azonosítani kell a vállalat szempontjából érintett gazdasági tevékenységeket relevancia és megfelelősség szerint, majd meg kell kezdeni az adatgyűjtést. A közzétételhez szükséges adatok és struktúra meghatározásához azonban – főként az első jelentés esetében – érdemes lehet erre szakosodott auditorokat bevonni.

Forrás: K&H Bank