A fenntarthatóságot szolgáló intézkedéseknél azonban már arra is érdemes figyelni, hogy az EU a cégek egyre nagyobb részére írja elő a beszámolási kötelezettséget: 2026-tól, azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már azok a hazai agrárium meghatározó cégei is érintettek lesznek, akik a három előírt kritériumból kettőnek megfelelnek.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket a szabályozási környezet és a fogyasztói elvárások is a fenntartható fejlődés irányába terelik. Egyik oldalon az európai uniós és hazai követelmények nagyon komoly célokat és követelményeket határoznak meg – többek között 2030-ra az üvegházhatású gázok csökkentését 55 százalékkal, 2050-re pedig a klímasemlegesség elérését, az antimikrobiális szerek használatának csökkentését, a talaj termőképesség csökkenésének megakadályozását, a növényvédő szerek és a műtrágyahasználat csökkentését, illetve az organikusan megművelt termőterületek arányának növelését. Emellett a vásárlók oldaláról is növekszik az elvárás, hogy olyan terméket fogyasszanak, amely a környezeti értékeket szem előtt tartva készült, és akár el is utasíthatnak olyan márkákat, amelyekkel szemben fenntarthatósági aggályok merülnek fel.
A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi, 2027-ig tartó ciklusában a közvetlen kifizetések, I. pilléres támogatások, legalább 15 százaléka fenntarthatósági célokat szolgál, a II. pilléres támogatások (vidékfejlesztés) esetében pedig 37 százalék kötődik a klímahelyzethez. A zöldebb megoldások azonban hosszú távon az energiahatékony termelést és a körforgásos gazdaságot támogatják, ezért a fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések egyúttal az üzleti érdekeket is támogatják” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője. „Emellett az EU taxonómia megfelelésre is meg kell kezdeni a felkészülést, ugyanis a következő években lényegesen több vállalatnak kell jelentést közzétenni a fenntarthatósági teljesítményével kapcsolatos nem pénzügyi adatairól” – tette hozzá a szakember.
Hogyan tud felkészülni az agrárium?
2025-től a nagyvállalatokra, 2026-tól – azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan – a hazai agráriumot meghatározó cégek jelentős részére is vonatkozik a közzétételi kötelezettség (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive).
A CSRD közzétételi kötelezettséghez első lépésként azonosítani kell a vállalat szempontjából érintett gazdasági tevékenységeket relevancia és megfelelősség szerint, majd meg kell kezdeni az adatgyűjtést. A közzétételhez szükséges adatok és struktúra meghatározásához azonban – főként az első jelentés esetében – érdemes lehet erre szakosodott auditorokat bevonni.
