0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Búzabemutató a minőség jegyében

Békebeli búzabemutatót tartottak június 13-án Martonvásáron. A kicsit zimankós időjárásban tartott bemutatón a gombabetegségekkel járó nehézségek vitték a prímet, de nagy hangsúlyt kapott a gabonapiac összeomlása is. Vida Gyula, az ÁTK Mezőgazdasági Kutatóintézetének főigazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy 2023 a rozsdafertőzés nagy éve, amihez hasonlót 2014-ben éltünk át legutóbb.

A fuzárium ügye ennél kacifántosabb, mert bár minden feltétel adott volt, hogy az is megbetegítse a gabonát (virágzás és csapadék egyszerre), de valamelyest tompította a feszültséget, hogy az idő tájt hidegebb volt a szokásosnál.

Ebben az évben senki sem megy el szó nélkül a gabonapiaci helyzet mellett. Így történt itt is. Mint a főigazgató rámutatott tájékoztatójában, a 140 ezer forintos tavalyi búzaár helyett most 60 ezer forint alatt kullog a gabona ára. A gazdákat ez, mondhatni, húsbavágóan érinti, mégpedig napi szinten, de az EU termőföldtől az asztalig stratégiájának előírásai a hozamok csökkenését vetítik előre. Tudjuk, a műtrágyahasználatot 20, a peszticidekét 50 százalékkal kell mérsékelni, miközben a biotermesztés arányát 25 százalékra növeljük. Nos, ez így együttesen nem a nagy termés ismérveit mutatja. Emiatt 2030-ra a nálunk megtermelhető termés várhatóan 23 százalékkal csökken a mostanihoz képest.

De a nemesítők ennek ellenére sem emelik megadóan a magasba a kezüket, hanem javítják a betegség-ellenállóságot és a tápanyag-hasznosító képességet.

Új módszerekkel akarják felgyorsítani a ge­nom alapú szelekciót, amihez beruházást indítottak a martonvásári Fitotronban. A génszerkesztéssel rövid időn belül olyan hathatós lépéseket tudnak megtenni a nemesítők, amivel a búzát is ellenállóvá tehetik. A martonvásáriaknak addig is az a célja, hogy jó vagy és kiváló gabonafajtákat állítsanak elő a magyar gazdáknak.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke a gabonapiaci lehetőségeket vázolta. A közelmúltban már ismertettük a martonvásári hibridkukorica-nemesítés 70 éves évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen tartott előadása egy részét, ezért most csak néhány kiegészítést idézünk tőle. Már korábban is elvárható volt az arra illetékesektől, hogy helyére tegyék a magyar mezőgazdaságot és benne a növényter­mesztést. Nos, a világ éves gabonatermelése 2290 millió tonna. Amikor idehaza minden jól megy és minden bejön, akkor mi közel 20 millió tonna össztermésről beszélhetünk. Ez bizony a világ termelésének még az 1 százalékát sem éri el, mégis, szinte minden bajunk forrása ebből eredeztethető.

A világtúltermelésnek nincs nagy esélye, mert ahogy növekszik a termés összmennyisége, azzal együtt nő a felhasználás is.

A világ átmenő gabonakészlete 260 millió tonna, a magyar 5-6 millió tonna. A nyolc legnagyobb gabonaexportőr 60 millió tonnát exportál. Amikor gond-baj van a világban, ez a tétel könnyen mobilizálható.

Az orosz és az ukrán gabona együttesen körülbelül 110-120 millió tonnát tesz ki, a két ország termeli a világ búzatermésének egyhetedét-egynyolcadát. A világpiaci kereskedelemben viszont minden negyedik tonna búzát e két ország valamelyikéből indítanak útnak – már amikor el tudják.

Nekünk az a gondunk, hogy a búzájuk zöme eddig Afrikában landolt, csakhogy az utóbbi időszakban csak a szláv búzaexport 12 százaléka került a fekete kontinensre, miközben a kivitelük 40 százaléka Európába, azaz a mi piacunkra került, ellehetetlenítve bennünket. További nehézség számunkra, hogy mi is csak vasúton vagy tengeren tudunk szállítani, de nekünk ez tonnánként legalább 30 euróval drágább. Ez sem segített rajtunk.

Jelenleg az árpa tonnájáért nem egészen 40 ezer forintról hallani idehaza, a búza ára pedig tovább mérséklődött, már csak 52-53 ezer forintos eladási árakat hallani.

Az igazi veszélyt az aratáskori pánik okozhatja, pontosabban a raktárhiány. Akinek nincs tárolóhelye, az mindenáron meg akar szabadulni a termékétől.

Ezen a nyáron őszi búzából 1,019 millió hektár vár aratásra, aminek 70 százaléka jó, 24 százaléka közepes, és csak 6 százalék kapott gyenge minősítést. Rozsból 33 ezer hektár, tritikáléból 73 ezer hektár, őszi árpából 333 ezer hektár, őszi káposztarepcéből 181 ezer hektár vár betakarításra, vagyis összesen 1,641 millió hektárt kell learatni – jószerével 1 hónapon belül. Ez ma nem gond Magyarországon, a gépesítettségünk alapján ennél nagyobb teljesítményre is képesek volnánk.

Feltétlenül számolni kell azzal, hogy 2023 a rozsda éveként vonul be a történelmünkbe. Előbb az árpát célszerű levágni és eladni, utána jöhet az őszi búza, majd következhet az őszi káposztarepce, aminek jelenleg 120 ezer forint körül mozog a tonnánkénti ára.

A GOSZ elnöke szólt még a kukorica-­aflatoxin ügyéről. Hazánkban a Tisza vonalától nyugatra eső területen kitakarították az ilyen készleteket az olasz vevők.

Égetni vitték, de talán húsmarha-takarmányozására is. Itt maradt még mintegy 500 ezer tonna fertőzött tétel. Azt semmiképpen se keverjük az új kukoricával, mert az aztán nagyon rossz fényt vetne ránk.

Kérdés, hogy azok a termelők, akik ilyen helyzetben vannak, akceptálni tudják-e ezt a kérést. A nehézségekért jobbára külső körülményeket okolunk, de szembe kellene nézni önmagunkkal. Tavaly kiköveteltük az export lassítását, mondván, nehogy már éhen maradjunk. Ebben az évben meg az ukrán import ellen ágáltunk. Közben új szállítók vetettek szemet az exportpiacainkra, amiket jó volna visszaszerezni valahogyan. Arra kell még felkészülnie a gazdáknak, hogy a munkabér és a növényvédő szerek kivételével valamennyi termelési tényező olcsóbbá válik.

A kukorica vetésterülete idén tavasszal történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon, miközben a napraforgóé elérte a 714 ezer hektárt.

Mikó Péter tudományos osztályvezető a martonvásáriak munkájáról számolt be. Náluk a búzanemesítés sikerét az ellenállóságban, a szárazságtűrő képességben és a minél jobb tápanyag-hasznosításban mérik. Ehhez azért hozzátette, hogy a megtermelt árunak piacképesnek kell lennie.

Náluk a malmi búza előállításáé a prioritás. A tavalyi aszály megmutatta, hogy a nemesítésben alkalmazott törzsek és fajták közül melyek igazán szárazságtűrők. Az Alföldön 40-50 százalékkal kisebb volt a búza hozama, mint a Dunántúlon. Általában jól szerepelt az Mv Nádor, a javító minőséget adó Mv Felleg és a tésztastabilitásban kimagasló, jó hozamú Mv Seuso. Amikor a talaj nedvességtartalma 21 százalék alá megy, az már aszályt jelez, és az már szárazságstressznek fogható fel. Tavaly ez történt. Idén viszont már januárban annyi csapadékot mértek (115 mm-t), hogy a följegyzések kezdete óta soha nem regisztráltak ennyit. A tél enyhe volt, ami kedvezett a sárgarozsdának, viszont legalább kiderült, hogy az Mv Pirkadat, az Mv Felleg és az Mv Kondás még ebben az erősen fertőző időszakban is rezisztens rá.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság