Hivatalos neve orvosi vízitorma (Nasturtium officinale), és a káposztafélék családjába tartozó, világszerte elterjedt növény. Gyógyhatása miatt a középkorban kolostorkertekben termesztették.
Fényigényes, félárnyékba ültessük, a tűző napot állandó vízborítással viseli el. Kerti tóban víztisztító növénynek is tekinthetjük, gyorsan növekedve felhasználja a fölösleges nitrogént és foszfort, ezáltal megelőzi az algásodást. Talajába keverjünk sok szerves anyagot, elsősorban komposztot. A kissé lúgos kémhatású talajt kedveli. Magról lehet szaporítani, a vetéshez legalább 8 °C-os talajhőmérséklet szükséges. Cserépben palántát is nevelhetünk, és azt ültetjük el a végleges helyére.
Termetes évelő növény, 50 cm magas szárakon fejlődnek húsos, szárnyasan összetett levelei. A tojás alakú levélkék száma 5-15, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. Szárai könnyen legyökereznek, a levélzet télen 10 °C-ig zöld marad, egyébként a tőlevélrózsája telel át. Mínusz 15 °C-ig télálló. Kis fehér virágaiból hosszúkás becőtermések képződnek. Magjaival a fekete borsot lehet helyettesíteni.
Melegítés vagy szárítás hatására elveszíti borsos, kissé csípős, ugyanakkor édeskés aromáját. Kiemelkedően sok kálium, kalcium, réz, A-, C-, E- és K-vitamin van benne.
A természetgyógyászatban elsősorban vizelethajtó, emésztést elősegítő, tisztító hatása miatt használják, mert csípős vegyületeinek és rostjainak köszönhetően serkenti az emésztőnedvek termelődését, salaktalanítja az emésztőrendszert.
A tormához hasonlóan hatékony természetes antibiotikum, amit hörghurut és hólyaghurut kezelésére ajánlanak.
Vigyázat, macskákra és kutyákra veszélyes! Nem valószínű, hogy sokat ennének belőle, de ha mégis, hasmenés és hányás lehet a vége. A benne lévő oxalát húgykőképződéshez, a sok kálium pedig a májműködés zavarához vezethet, ha folyamatosan nagyobb mennyiségben fogyasztják.
