Az idei bemutató és szemle 3 napos volt, de az érdeklődő csoportoknak előtte és utána külön is tartottak bemutatót.
Vinnai Győző felhívta rá a figyelmet, hogy ilyen nehéz időben nagy jelentősége van minden olyan eseménynek, amelyik segít a gazdáknak tájékozódni, eligazodni. A szakmaiságnak újra rangja van, ezáltal előtérbe került a szakképzés, jelen esetben az agrárképzés. A felsőoktatásba jelentkezők 5 százaléka felvételizett idén agráros intézménybe, amit figyelemre méltónak tart.
Növénytermesztésünk elmúlt másfél évéről szólva Feldman Zsolt rámutatott, hogy az ágazatot eddig jellemző évtizedes nyugalom felborult. A kiszámíthatóság eltűnt, és bár csúcsokat döntöget a felvásárlási ár, de a termelés költsége is. A közelmúlt erős piaci sokkjai megnehezítették a gazdálkodást, nagyot változtak az árak és az értékesítési lehetőségek. Az idei aratás előtt meglehetősen borúlátó volt a gabonatermesztők hangulata, de az árak csökkenése közvetlenül a bemutató előtt megállt, sőt, emelkedni kezdtek. Ebben közrejátszott, hogy Észak-Amerikában, Ausztráliában, Észak- és Nyugat-Európában egyaránt erőteljesen mérsékelték a terméskilátásokat, és hogy emiatt a határidős tőzsdei jegyzések emelkedni kezdtek.
Spanyolországban „őrületes” aszály tombol, Olaszországban áradások okoznak gondot, ezért hirtelen elkezdett nőni a gabona iránti kereslet, ráadásul elfogadható minőséget és megfizethető árut keresnek. Szerencsére nekünk bőven terem ilyen búzánk.
Tavaly 33 millió tonna, idén pedig 26 millió tonna búzára számítanak az országban. Árpából tavaly 10 millió tonnát termeltek, ebben az évben 6,5 millió tonnás össztermést valószínűsítenek. A fekete-tengeri folyosón 31 millió tonnát szállítottak ki, aminek 40 százaléka Dél-Európába került.
Az államtitkár rámutatott, hogy ebben az évben a magyar gabonaexport nem volt halott: januártól márciusig 1,5 millió tonnát szállítottunk külföldre. Az is igaz, hogy az úgynevezett ötökön – vagyis az ukrán import felfüggesztését kikövetelő öt országon – kívül a többi EU-tagország nem érdekelt az importtilalom fenntartásában.
A legújabb támogatási konstrukcióban 2 ezer fiatal gazdát regisztráltak, ebben nincs változás, viszont ők többlettámogatásra számíthatnak. Az agrárökológiai program iránti érdeklődés nőtt, összesen 4 millió hektárra igényeltek ilyen támogatást. Ez a szántóink 86 százalékát érinti. Mikrobiológiai készítmények alkalmazását 1,7 millió hektáron vállalták, és 900 ezer hektárra érkezett igény a csökkentett karbamidhasználatot illetően.
Sok lett a zöld előírás, amik sok adminisztrációval járnak, de ezt nem mi találtuk ki magunknak. A hatékonyabb termelés érdekében itt volna az ideje a gazdák összefogásának, mert az üzemanyag- és a növényvédőszer-beszerzésben még mindig sok a kiaknázásra váró lehetőség.
Petőházi Tamás elmondta, hogy minden termelőnek szigorúan figyelemmel kellene kísérnie a forint-euró árfolyam alakulását és a tőzsdei kötéseket.
Itthon az őszi búza és az őszi árpa ára is eltérő, és ha a raktározás gondot okoz, akkor az jár jól, aki a búzát teszi fedél alá, nem az árpát. Június közepén megkezdődött az árpa hazai aratása. Az első tapasztalatok szerint a becsült hozamnál 1–2 tonnával kevesebbet tudunk betakarítani. Gond továbbá, hogy a hektolitersúlya is gyengébb lett a vártnál, az árpáé csupán 63–64-es értéket mutat. Az árpával kapcsolatban szintén fontos megjegyezni, hogy az előzetes adatokhoz képest több mint 40 ezer hektárral nagyobb volt a vetésterülete, kis híján elértük a 400 ezer hektárt.
