Dr. Orlóci Lászlóval, a MATE Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetőjével, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökével a klímahatásokról, a városi környezetről és kertgondozásról beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG Direkt legutóbbi adásában.
youtube://v/t5nLuv-dDGY
Külön figyelmet kell fordítani a klímaváltozás hatásaira urbanizált környezetben, ugyanis ott teljesen más, még inkább stressztűrőbb növényfajok ültetése, telepítése szükséges ahhoz, hogy a fény- és légszennyezettséget, a koncentrált környezetkárosító gázokat, hőhatásokat és más egyéb szennyező tényezőket elviseljék a növények. Márpedig zöldítésre egyre nagyobb szüksége van az urbanizált területeken, a betonházak, aszfalt utak elnyelik és visszaverik a hőt, miáltal hatványozottan megemelkedik a városokban a hőmérséklet. Ennek eredményeként úgynevezett hőszigetek alakulnak ki, amik elviselhetetlen környezeti feltételeket teremtenek a növények számára.
Jelenetős különbség, hogy éjszaka és hajnalban a hőmérséklet nem tud kellő mértékben lehűlni, ennek következtében nem keletkezik hajnali harmat a nyári időszakban, így a növény felülete és összességében a „zöld tömeg” folyamatosan szenved a szárazságtól. Ezt légköri aszálynak hívjuk – ismerteti Orlóci László.
A problémakezelésre az öntözés jelenthet megoldást, amihez alternatív megoldás lehet a szélsőséges, hirtelen nagy mennyiségben érkező csapadék felhasználása. Ezt divatos szólva élve csapadékmenedzsmentnek hívja a szaknyelv, aminek lényege, hogy a nagy mennyiségben lezúduló csapadék tározókba elvezetődjön későbbi felhasználásra.
– Erre már több módszer is van, kidolgozásuk és megvalósításuk azonban még nem egésze kiforrott, pedig akár közvetlenül fával beültetett területekre, a település mélyebben fekvő területire – vízgyűjtő terület kialakításával – összeterelhető lenne a nagy mennyiségű esővíz.
Ezeknek az összessége egyfajta ökológiai szemléletváltás, fordulat eredménye, amelyre napjainkban hatványozottan szükség van, máskülönben a városi növényflóra szép lassan csupán néhány igénytelen, opportunista fajra redukálódhat.
Orlóci László szerint az ökológiai szemléletmódváltás mellett nagyon fontos városi környezetben a megfelelő növényfajta-választás. Mindenképpen stressztűrő fajtákat részesít előnyben, ugyanakkor előtérbe helyezi a biodiverzitást is, ugyanis minél nagyobb a sokféleség, annál ellenállóbbá válik a növénytársulás.
A szakember a városi kertes övezet díszkertjeire, a pázsitrengetegre, valamint a kisebb zöldséges-gyümölcsös kertekre is kitért. Kiemelte az angolpázsit ökológiai lábnyomát, értve ez alatt azt a töménytelen mennyiségű vizet, amit az automata öntözőberendezés napi három alkalommal szétlocsol, a rendszer energia- és vízköltségét, ami bizony (különösen sok pázsitkert-tulajdonossal számolva) hosszú távon nem segíti az ökotudatosságot.
Ezek olyan típusú kertek, amelyek avatatlan szemnek meglehetősen kaotikusnak tűnhetnek, pedig sokkal nehezebb létrehozni és gondozni egy vadkertnek látszó, de mégis művelt kertet, mint gondozni a pázsitot. Ökológiai szempontból mindenképpen előnyösek az ilyen jellegű kertek, menedéket adnak számos élőlénynek, árnyékukkal hűtik a közvetlen környezetet, azt is mondhatjuk, egyfajta ökológiai szolgáltatóként is funkcionálnak az organikus kertek – mondja szakember.
A köztudatba már beszivárogtak ezeknek a kerteknek a jótékony hatásai, Orlóci László szerint innentől már csak idő kérdése, mikor fognak intenzívebben elterjedni az organikus kertek. Sok kerttulajdonos a pandémia időszakában gondolkodott kertjének újratervezéséről, hogy az önfenntartás felé vegye az irányt – ebből a szempontból a világjárvány valóban egy újfajta (vagy inkább régi) szemléletet nyitott meg, ami sokkal-sokkal hasznosabb és gazdaságosabb, mint a pázsitkertek fenntartása.
