0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Nyugaton a víz, dél-keleten rágcsálóinvázió pusztít

Aratási körképünkben az ország nyugati, középső és dél-keleti részében kérdeztünk szántóföldi növénytermesztőket: hogy sikerült az aratás, mennyire elégedettek a termés minőségével és mennyiségével.

Vontatott aratás

Komolyan akadályozza az aratást a rengeteg csapadék, valamint a Rába magas vízállása a nyugati határszélen, Vas vármegyében. A térségben sokan két eső között arattak, de foltokat így is ki kellett hagyniuk, mivel a kötött agyagtalajon lassan szivárog át az esővíz, így nehezen járható. Még augusztus második hetében is sok gabona áll, vannak táblák, amikhez hozzá sem kezdtek. Tavaszi árpát, búzát, de repcét is látni lábon. Ráadásul a Rába vízállása is veszélyesen magas, a közeli gabonaföldeken emiatt is megállt a csapadékvíz.

Sok nehézséget okozott a víz Rácz Károlyék jáki növénytermelő és állattartó családi gazdaságában is, ahol 350 hektáron termelnek szántóföldi növényt. „Az elmúlt héten közel 150 milliméter esett, és előtte is sok volt, úgyhogy nagyon vontatottan ment az aratás. Jó, de nehéz szezont zárunk, hiszen nem mindegy, hányszor kell kivonulni egy táblához.

Annyira meg kellett becsülnünk az időt, hogy nappal arattunk, éjszaka báláztunk.”

A szalmájuk egy része így is kint maradt a földeken és a nedvesség miatt sok el fog belőle rohadni, de a termést sikerült betakarítaniuk, és az eredményeik őszi árpában, búzában, valamint takarmányborsóban is jók lettek. A hektoliter érték az őszi árpánál lehetett volna jobb is, a búza esetében pedig csak 11-13 százalék a fehérjetartalom, de

a minőségi problémákat kompenzálja a mennyiség.

Az őszi árpa tarlókat és a borsóföldet tudták már hántani, vetettek zöldtrágyát, hajdinát, ami szépen ki is kelt, de a búzatarlókon még ott a bála, részben pedig a bálázatlan szalma, mivel a tarlóhántást akadályozza a víz. „Reméljük, még a parlagfű virágzása előtt tudunk valamit kezdeni a tarlóval!”

Szántóik fennmaradó részén, mintegy 150 hektáron pedig kiváló állapotban van a kukorica és a szója. „Nagyon kedvező idő volt rájuk, hatalmasak, jó termés várható, ha valami nem éri.”

A mennyiség és a minőség is csalódást okoz

Csalódást okozott az aratás a Fejér vármegyei Isztiméri Bakony Mezőgazdasági Kft-nél – mondta el Szigli Zoltán ügyvezető. Abban azonban szerencséjük volt, hogy az augusztus eleji viharok előtt sikerült befejezniük. 140 hektáron arattak őszi árpát, 220 hektáron őszi búzát és 120 hektáron repcét. Az árpáknál átlagosan 5,2 tonna eredményt értek el hektáronként, búzából pedig 5,8 tonna lett az átlaghozam. A hektolitersúlyokkal nem elégedettek, az árpánál elért 60-62 liter ugyan jónak mondható, de a búza csak takarmány minőségűre sikerült. A repce esetében a vadkár is befolyásolta a terméshozamot, 3 tonna lett az átlag.

„A mennyiségek egyáltalán nem feleltek meg az előzetes várakozásainknak, hiszen az idei évben minden adott volt egy – ha nem is rekord, de – kiemelkedő terméshez, de a nyári betakarítású termények csalódást okoztak. Egyelőre keressük az okokat.

Mivel átálltunk a precíziós gazdálkodásra, számos adat áll rendelkezésünkre, amiket mélyebben elemezni fogunk, hogy ilyen meglepetések a továbbiakban ne forduljanak elő.”

A gabonaszezon jövedelmezősége a kérdéses, hiszen a terményt egyelőre veszteséggel sem lehet eladni, mivel az országban a raktárak tele vannak tavalyi hazaival, illetve import gabonával. Ráadásul az idei termést a tavalyi, magasabb imputárakkal kellett megtermelni. Bíznak abban, hogy emelkedni fognak a felvásárlási árak, mert jelenleg az önköltségüket sem fedezik. Emellett abban is bizakodnak, hogy a szeptemberre várt uniós kompenzáció érdemi segítséget fog jelenteni.

„Csak a túlszaporodásban bízhatunk”

Július második felében befejezték az aratást a hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt-ben, de idei évben veszteséges lesz a növénytermesztés az alacsony árak, a viszonylag alacsony termésátlagok, valamint a tavalyi magas műtrágyaárak miatt – mondta el Szabó Lajos, vezérigazgató. „Jelentős veszteségeink lesznek, és az idei évben fogják megfizetni a gazdák a tavalyi aszályt, ha csak valami nagy változás nem következik be a terményárakban, amire én alapvetően nem számítok.

Az őszi árpa viszonylag jól sikerült, 6 tonnás az átlagunk, és a hektoliter súllyal sincs problémánk, ami az ország jelentős részében alacsony lett. A búzára május végén még azt mondtam, attól függően, hogy mennyi csapadékot kap az érés utolsó időszakéban, akár a 6 tonnát is elérheti, de csak 4,5 tonna lett. Hiába esett több csapadék, mint tavaly, az akkori 320-330 millimétert nem tudta bepótolni, óriási vízhiány halmozódott föl a talajban. Jelenleg is csak a fölső 40-45 centiméter van beázva, ami iszonyatos gondokat jelent a termésben. Ez az oka, hogy nem teltek ki a szemek, és nem lettek egyformán fajsúlyosak a búzák. Igaz, nálunk takarmány-, euró- és minőségi búza is termett, nem úgy, mint a Dunántúlon, ahol általában gyengébb a minőség. Ősszel a csapadéknak köszönhetően jól bokrosodott a növény, de az áprilisi csapadékhiány miatt a sorhajtások jelentős része elhalt, ritka állomány alakult ki, amit tovább pusztított a mezeipocok-invázió.

Ha éjszaka hőkamerával nézünk rá egy lekaszált lucernatáblára, több 10 ezer mezei pockot számlálhatunk meg, ami őrület.

Úgy számoljuk, hogy hektáronként 5-10 mázsát vitt el a búzából. Védekezni csak úgy lehet ellene, hogy puskákkal mérget juttatunk a járatokba, de erre nagy területen nincs elegendő munkaerő.”

Szabó Lajos szerint a pocok a kukoricában és a napraforgóban is iszonyatos károkat fog okozni. A tavalyi aszály, az enyhe tél és a kiadós eső hiánya okozza a túlszaporodását, amit jelenleg csak az tudna megfékezni, ha természetes módon – például járvány következtében – omlana össze a populáció.

A Hódagro területein a vetőmagzöldborsó csak 2 tonnás termésátlagot ért el. Mivel virágzásban nem kapott csapadékot, nem igazán sikerült a kötés. A tritikálé mindössze 4 tonnát tudott, de a közel 300 hektárnyi őszi káposztarepce nagyon szépen szerepelt, majdnem 4 tonnás átlagtermést adott. Ezt két éve körülbelül 45 centiméteres sortávval, szemenként vetik, aminek köszönhetően nagyon szép lett, és a termésével is száz százalékban elégedettek lehetnek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu