Kaptáras konténerekre cserélem a meglévő szekrényes kivitelű „méhesházaimat”.
Miért kellett, kell változtatnom? Az ok többrétű.
• Haladni kell a korral, meg kell tennem mindent annak érdekében, hogy minden családom a legtöbb mézet tudja beraktározni a mézterekbe. A mézet nem a kaptár gyűjti, de csak a megfelelő űrtartalmú méztérbe tudnak „teregetni”, raktározni a méhek.
• A pörgetések alkalmával szüleim voltak segítségemre, de sajnos, ők megöregedtek.
• Mézelvétel könnyítése, egyszerűsítése, gyorsítása.
• Most még érzek magamban annyi erőt, kitartást, ambíciót, amely egy ilyen váltáshoz elengedhetetlen.
Ezen okok miatt olyan technológiát kellett, kell kidolgoznom, amellyel időben el tudom különíteni a pörgetést a mézelvételtől.
Az eddig használt méhlakásaim és technológiám a következő: 2 × 12 keretes Hunor szekrényes konténerekben vándoroltattam a családjaimat, 14 éve dolgoztam velük megelégedéssel (1. kép). Egyik nehézsége, hogy a harmadik sor tele méztereit nagyon nehéz egyedül kiemelni. Többször segítség is kellett hozzá – bár én úgy éreztem, hogy a munkabírásom is nagyobb, ha sok méz van a családoknál. A fészek nagyságát megfelelőnek találtam egy anyának. Tavasszal a 8-9 kereten kitelelt családok fészkét lépésről lépésre bővítettem kiépített lépekkel vagy műlépekkel. Folyamatosan tudtam helyet biztosítani az anyák petézésének. A főhordás előtti technológia elengedhetetlen része volt a kiegyenlítés. Erről bővebben a Méhészet 2020. májusi számának 12–13. oldalán olvashatnak. A kiegyenlítéssel a szekrényes kaptárakban optimális családméretet állítottam be. Az elvett fias keretek helyére rakott üres keretekkel vagy műlépekkel ismét helyet biztosítottam az anyák petézésének. Így kitoltam a megszorulás, a zsúfoltság érzetét.
Ritka anya az, amelyik június-július hónapban 8 keretnél többre terjeszti ki a fiasítását. Amikor jó a gyűjtési lehetőség, akkor kiszorul a fiasítás a fészekbe tömött méz miatt. Ha nincs hordás, akkor meg azért csökkent a petézési kedv a családokban. A régi konténerek másik hátránya – ami néhány éve még előny volt –, hogy csak a helyszínen tudtam elvégezni a pörgetést. Sajnos a segítségeim megöregedtek, és egyre nehezebben tudnak segíteni. Ezzel a váltással reményeim szerint akár ketten a feleségemmel is meg tudjuk oldani a méz hordókba juttatását.
Az elmúlt néhány szezonban a következőket tapasztaltam. Minden évben volt egy olyan kultúra, amelyik kiemelkedő mennyiségű mézet adott. Volt, amikor a napraforgó, volt, amikor a facélia, de például tavaly az akác mézelése volt kiemelkedő. Szépen, átlagosan indul minden év. Én általában gyengének tartom az állományomat, de mindig akad egy olyan kultúra, amelyikről az átlag felett gyűjtenek a méhek. Ilyen kiemelkedő mézeléskor a 12 keretes méztér kicsinek bizonyul. A családok gyűjtőkedve idő előtt csökken. Nincs elég hely a híg nektár teregetésére. Pörgetni nem tudok azonnal a magas víztartalom miatt. Előfordult már, hogy csökkent a családok gyűjtőkedve, megszorultak.
Ez az észrevételem is arra sarkallt, hogy olyan kaptárakat állítsak a termelésbe, amelyek alkalmasabbak a beáramló, nagy mennyiségű, híg nektár elhelyezésére. Az év nagyobbik részében nincs szükség a nagy méztérre, de ha mégis, akkor jobb, ha éven át ott van. Kisebb fészekkel dolgozva pedig olyan, mintha szűkíteném a családok költőterét, ami nagy hordáskor természetes úton is bekövetkezik.
Minden eszközömet a Hunor mérethez vásároltam, készítettem. Be kell vallanom, hogy a hosszú évek alatt hozzám is nőtt ez a termelési eszköz.
Mindezeket végiggondolva, egyértelmű volt, hogy a 3 × 10
keretes megoldást kell választanom. Mivel a 2 × 12 keretes technológiához vagyok szokva, egy kicsit tartok az új kihívásoktól.
A kaptárak szállítását ezentúl is konténerek mozgatásával tervezem. Ennek is több oka van: 1. A kézi rakodás nehezen kivitelezhető feladat számomra. Nincs segítségem ehhez a nehéz fizikai munkához. 2. A konténerek mozgatásához megvan a megfelelő szállítóeszközöm. (A két éve vásárolt teherautót nem szándékozom lecserélni.)
Terveimet a tél folyamán elkezdtem megvalósítani. A téli műhelymunkákat főleg az új konténer elkészítése tette ki. Egy kicsit csúszásban vagyok, mert a megrendelt vasáru pontosan egy hónap késéssel érkezett meg. A teherautóm egy Bdf alvázas jármű, elöl-hátul légrugós. Cserefelépítmények szállítására alkalmas. Vásároltam is több ilyen használt cserefelépítményt. Ezzel egy csapásra megoldottam az alváz és a lábak legolcsóbb kivitelezését (2. kép). Új anyagból a sokszorosába került volna a megépítésük. Az egyik használt alvázra már el is kezdtem megépíteni a zártszelvény vázrendszert.
Ebben a vázban lesznek egymás felett két sorban a több mint 1 méter magas Hunor rakodókaptárak (3. kép). Egy sorban 15 kaptár fér el. Úgy terveztem, hogy kezeléskor a folyosóra húzom a családokat, mint a Tolnai konténerben. Így a kaptár mellé tudok állni, és úgy kezelem, mint a melegépítményes kaptárakat. Az a tapasztalatom, hogy a melegépítmény jobban kíméli a derekamat. A folyosó tetején egy sínpályát rögzítettem, amelyre egy egyszerű akkus csavarozóval üzemeltethető csörlőt szeretnék építeni. Az alsó sor kijáróit 40 centiméteres „fül” védi az esőtől, amely egyben a felső sor kaptárainak a leszállópályája is. A felső sor felett egy 60 centis „fül” védi a konténer oldalait. A tető és a „fülek” horganyzott lemez borítást kaptak.
Ez a szél ellen véd, és tájékozódási pontként is szolgál a méhecskéknek. A 15 kaptár egymás melletti elhelyezése eltájolást okozhat, ezért tettem tájékozódási pontokat. Szállításkor ezek az elemek és a „fülek” bezárhatók. A kaptárak fészkei négy különböző színnel lettek festve. Figyeltem a közúti közlekedésben alkalmazható legnagyobb szélességre.
Jelenleg az utolsó simításokat végzem a konténeren. A vázrendszer festése folyik éppen. A konténer elejét és hátulját kell még lambériával burkolni. Mivel ott nincsenek esővédő „fülek”, ezért kell a lambéria a kaptárak és a középen felnyíló ajtók védelmére. Időjárástól függően március végén már szeretném a családokat is a helyükre telepíteni.
A további terveim között szerepel még két ilyen konténer megépítése. A nemrégiben vásárolt Bdf alvázas pótkocsival és a teherautóval két konténert tudok mozgatni egyszerre. 180 termelő család vándoroltatását tervezem ezzel a megoldással. Amikorra minden kész lesz, már a mézelvételt is el tudom különíteni a pörgetéstől.
