0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 23.

Növényvédelmi katasztrófa a szőlőkben?

Egy kis dejavu érzést kelt a gazdálkodókban, mintha ismétlődne 2010, amikor egyszerre jelent meg a lisztharmat, a peronoszpóra és a fekete rothadás. Fordult a kocka, két aszályos év után a csapadékigényes kórokozók okoznak gondot.

Egy kis dejavu érzést kelt a gazdálkodókban, mintha ismétlődne 2010, amikor egyszerre jelent meg a lisztharmat, a peronoszpóra és a fekete rothadás. Mogyoródon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete által évek óta szervezett Szőlő növényvédelme tanácskozás töretlen népszerűségek örvend. A megjelent szakemberek létszámára idén sem lehetett panasz.

Az E-Gazdálkodási Napló vezetéséről, az aktualitásokról számolt be Várszegi Gábor. A Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője elmondta, céljuk, hogy ne rójanak többlet adminisztrációs terhet a termelőkre. Adattartalma csak minimálisan tér el a korábban vezetett gazdálkodási naplótól, így a vis major eseményt nem kerll felvezetni, ugyanakkor néhány mezővel bővül, melyek a monitoring tevékenységhez, az uniós adatszolgáltatásokhoz elengedhetetlenek. Lépcsőzetes bevezetés és 15 napos naprakészség jellemzi, ami nem csak a hatóság számára fontos, hanem a gazdálkodó is kap egy jól használható információs felületet.

„Fordult a kocka, két aszályos év után a csapadékigényes kórokozók okoznak gondot”

– kezdte előadását Dula Bencéné növényvédelmi mikológus, egri szőlőtermelő. Az idei évet elemezve a szakember elmondta, Nyugat- és Közép-Európát átlagos vagy hűvösebb hőmérséklet, extrém sok csapadék, zivatarláncok, pusztító jégesők, szélvihar károk jellemezték. Dél-Európában ugyanakkor eddig nem tapasztalt hőség tombolt, Rómában és Szicíliában 43-48 fokokat mértek. A Földközi tender felszíni vízhőmérséklete 30 fok, az eddig mért legmagasabb érték. Pusztító erdőtüzekről jöttek a hírek Európából és Amerikából. Az is meglepő, hogy a déli féltekén, Mexikóban télvíz idején 39 fokot jegyeztek fel.

A peronoszpóra a Dunántúlon indult, de a Medárdi zivatarláncokkal hamar eljutott észak-keletre is. A szőlő legfontosabb fenológiai fázisában, virágzás-terméskötődés idején jelent meg. A vontatott vegetatív fejlődés, a technikai akadályok miatt eltérő súlyosságú kártételi helyzetekkel lehet a határban találkozni. Nem csak hazánkban, hanem a franciáknál és az olaszoknál több borvidéken is katasztrofális peronoszpóra fertőzésről jönnek a hírek. Franciaországban 55 százalékos, míg Olaszországban 40 százalékos termésveszteség várható, de az ökológiai gazdaságokban még ennél is súlyosabb a helyzet.

A csapadékos időjárás kedvezett a feketerothadásnak is, mégsem okozott, csak helyenként komoly kárt. Ennek oka, az előző két évi rendkívül aszályos, forró időjárásban keresendő.

Sokan a peronoszpórára koncentráltak, ám a háttérben a lisztharmat sem tétlenkedett. Április 24-től jött az aszkospóraszóródás, a szőlő 4-6 leveles korában a primer tünetek megjelenésével. A gyakori csapadék és a hűvös időjárás nem volt igazán kedvező a gomba számára, ezért hosszan rejtőzött a levelek hátoldalán. A zöldborsó állapot után jelent meg a levelek színén, és ezzel egy időben meglepetésre – és nagy riadalmat keltve – a fürtökön is. Csak a fürtzáródás idejére nőtt meg a tünetes levelek és fürtök gyakorisága.

Szembetűnő, hogy levéllisztharmat fertőzés hiányában zöldborsó nagyságú, vagy már fürtzáródásban lévő bogyókon is friss, üde sporuláló lisztharmattelepek fejlődnek. „Ez a szokatlan jelenség magyarázatra szorul. Eddigi ismereteink szerint ebben a fejlettségi állapotban már működnie kellene az úgynevezett ontogenetikai rezisztenciának, amikor a bogyók egy bizonyos fejlődési stádium elérése után már nem fogékonyak a gombafertőzésekre”- hívta fel a figyelmet a szakember. Szürkerothadással eddig nem találkoztak, viszont először azonosították a karantén Pierce-betegség kórokozóját Portugália közepén, egy 20 éves szőlőtőkében. A „mediterrán terroristaként” aposztrofált baktérium (Xilella fastidiosa ssp fastidiosa) Olaszországban százéves olajfákat pusztított el 2013-ban. Több, mint 150 gazdanövénye van, s – ami nem jó hír – a vektora hazánkban is megtalálható.

Az országban levélsodródás vírus tünetekkel, gutaütéses esca-val fertőzött ültetvényekkel találkozhatunk. A tarka szőlőmoly nem tudott igazán kárt tenni, gyenge volt az első két nemzedék rajzása.

Nagy kérdés, mi lesz a 3. nemzedékkel? Kevés amerikai szőlőkabóca, gubacsatka és szőlőtripsz tüneteket lehetett megfigyelni, és kígyóaknás moly is csak itt-ott ütötte fel a fejét. Viszont idén is volt napraforgó gyomirtó szer – Boom Efekt, glifozát izopropilamin tartalmú készítmény – elsodródás okozta károsodás.

A szokásos kísérleteket egyesfüggöny művelésű Kékfrankos ültetvényben állították be. A takart kezeletlen, a teljesen kezeletlen és az üzemi hátigéppel kezelt parcellák mellett hét növényvédelmi technológia teljesítményét tekinthettük meg. Mint Dula Bencéné, a kísérletet évek óta végző szakember elmondta, az idei időjárási viszonyoknak köszönhetően erős szőlőperonoszpóra és lisztharmat fertőzés alakult ki a táblákon. Két alkalommal értékelte a kísérletet, fürtzáródáskor, július 11-én, és a zsendülés kezdetén, azaz július 28-án. Elmondható, hogy az erős fertőzési nyomással szemben egyedül a hátigéppel permetezett üzemi technológia nem adott kielégítő védelmet. A többi szőlővédelmi technológia viszont kiváló, 90-100 százalékos védelmet biztosított levélen és fürtön mindkét kórokozóval szemben.

Az idei termés sorsa már eldőlt, nagy valószínűséggel kevés szőlőt szüretelhetünk. Az ültetvények jövője továbbra is nagy kérdés, az időjárás alakulása és a gazdaságossági tényezők miatt egyre több a műveletlen szőlő.

Elgondolkodtató, hogy fokozatosan csökken a biogazdálkodók száma. Franciaországban a borászatok 6 százaléka tervezi, hogy 5 éven belül felhagy az ökológiai gazdálkodással, és visszatér a hagyományos technológiához.

A Magyar Kwizda Kft. – melynek technológiája hektáronként 332076 forintba került – portfóliójában nagy hangsúlyt helyez a szőlőre, minden problémára rendelkeznek megoldással. Ahogyan a kísérleti parcellájuknál elmondták idén minden kórokozó megtalálta a számukra optimális környezetet. Bár véleményük szerint 2023-ban 100 százalékos növényvédelmet végezni „mission impossible”, azaz lehetetlen küldetés volt, munkájuk eredményét tekintve nem volt ok panaszra. A mankoceb hatóanyag kivonásával nagy űr keletkezett a szőlő növényvédelmének korai szakaszában. A fakadástól a virágzásig terjedő időszak peronoszpóra elleni, rézmentes védelmére a Kwizda egy új készítményt emelt be a portfóliójába, a kálium foszfonát hatóanyagú AktyShieldet.

„Sok helyen a peronoszpóra szüretel”- hangzott el a Nufarm Hungária Kft. és a Huminisz Kft. közös parcellájánál, akik 323788 forintos költséggel dolgoztak. Hiába volt jelen tápanyag, sok helyen vas és kálium hiány mutatkozott. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha nem megfelelő a nitrogén felvétele, baj lesz a minőséggel. A növényi táplásra is figyel a Huminisz, míg a Nufarm a lisztharmat elleni harcra készült fel, s két rovarölő szert is bemutatott.

A Bayer CropScience a Pro-Feed Kft-vel bútorozott össze, technológiájuk hektáronként 327941 forintos védelmet nyújtott. A Bayer régi-új készítménye a Melody Max, a benne található folpetnek köszönhetően az 5 leveles állapottól egészen a zsendülésig bevethető a több gombabetegség, így a szürkepenész és a fakórothadás ellen is. A csapadékos időjárásnak köszönhetően repedni fognak a bogyók, amely így utat nyit a botritisznek. A Luna Max előrejelzésre alapozva a lisztharmat elleni védekezés élharcosa. Mint elhangzott, minden gazda – a gondatlanságával – a maga lisztharmatát tenyészti. Az aminosavak szerepe nagyon fontos a növények életében. Éppen ezért a Pro-Feed is kiemelt figyelmet fordít ezekre az anyagokra. Két zászlóshajójuk, a Terra-Sorb Foliar és a Terra-Sorb Complex idén is a szőlő segítségére sietett.

A szőlő cukortermelését gyorsítja a Malagrow Kft. Vitaséve. Mivel tudjuk, a cukor a cellulóz alapja, s ezekből épülnek fel a szállítószövetek. A készítmény fokozza a kambium működését és a sejtosztódást, valamint növeli a növény energiatermelését. A Vitaséve alkalmazása elősegíti az új fás részek kialakulását és optimalizálja a nedvkeringést, ezáltal kevesebb edénynyaláb-elzáródás és kisebb mértékű tőpusztulás tapasztalható. A Malagrow lombtrágya kezelés 64756 forintjába kerül a gazdáknak hektáronként.

A Damisol Kft. 244969 forintos hektárköltséggel oldotta meg a szőlő táplálását. Készítményeik alkalmazásával az ültetvény még a zsendülés idején is zöld lombozatú, ami biztosítja az éréshez szükséges tápanyagok képzését, fokozza az ültetvény téli fagytűrő képességét.

Jövőre két biológiai készítménnyel is előrukkol a Sumi Agro Hungary Kft., melyek kiegészítő elemei lesznek az eddigi készítményeik mellett, szőlős technológiájuk 260335 forintos költséget jelent a gazdák számára. Felhívták a figyelmet Romeo készítményükre, mely lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenész ellen is kiváló védelmet nyújt. Peronoszpóra ellen még rendelkezésre áll a Lieto, amely csak a korábbi évek tükrében tűnt drágának, azóta a konkurencia is hozzá emelte az árait. Molyok ellen ajánlott a vedlést megzavaró Mimic.

A BASF Hungária kft. és a YARA Hungária Kft. közösen 265069 forintos hektáronkénti ajánlattal jelentkezett. A peronoszpóra és a feketerothadás elleni védekezés gerincét a BASF Delan Pro készítménye adja. Jellemzően 8-10 nap alatt annyira felhígul a növényben, hogy ismételni kell a kezelést. Arra is felhívták a figyelmet, mivel 5 ponton támad, nem kell tartani a rezisztenciától. Az Orvego preventív, kuratív és eradikatív készítmény, melynek nagy előnye, hogy „leköveti” a szőlő növekedését, így azokat is védi. Fehétszőlőre, kékszőlőre is komplex technológiát kínál a Yara. Mint elhangzott, alacsony humusztartalmú talajokon még inkább előtérbe kerül a lombon keresztül történő táplálás.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu