Szülőnek lenni komoly felelősség. Minden területen jó példát kell(ene) mutatnunk, hogy gyermekünket a helyes útra tereljük: megadjuk nekik az életben maradáshoz és a sikeres élethez szükséges tudást. Kifejlesszük bennük a boldogulásukat elősegítő tulajdonságokat, ösztönözzük egyedi adottságaik megélését, hogy aztán értékes, segítőkész és együttműködő felnőttek váljanak belőlük.
Néha nagyon jelentéktelen apróságokon rettentő sok múlhat.
A táplálkozás az egyik olyan terület, amely óriási mértékben alakítja egy ember életét. És mégis sok esetben nem szentelnek elég figyelmet elveinek elsajátítására.
Bizonyos hibákat meglehetősen hosszú időn keresztül újra és újra elkövethetünk, mert a gyümölcse csak évtizedek múlva érik be. Ami nem azt jelenti, hogy addig minden rendben volt, hanem azt, hogy a testünk a végsőkig próbál kompenzálni. Azonban rengeteg kutatás bizonyítja, hogy gyermekeink élethosszára, életminőségére, egészségére, betegségeik kialakulására, valamint viselkedésükre a szülők és nagyszülők életmódja még azelőtt hatnak mielőtt megfogantak volna.
Anyai programozás
Az anya terhesség alatti viselkedése, az átélt érzelmei és az elfogyasztott élelmiszerek életre szóló nyomot hagy gyermek DNS-ében. Ha ilyenkor túlnyomórészt cukorban, zsírban, és sóban gazdag feldolgozott ételeket fogyaszt, olyan gyermeket fog teremteni, aki szintén ilyenfajta ételek után fog olthatatlan vágyat érezni.
Viszont az a gyermek, akinek az anyja valódi ételt fogyaszt várandósága alatt, nem preferálja a műételeket. Ebben van logika, hiszen a DNS alkalmazkodik a körülményekhez, felkészül arra, amire a külvilágban számíthat. És az anya táplálkozása jelzésértékű a környezetet illetően, mivel rövidesen a csöppségnek is ezen feltételekkel kell megbirkóznia. Amint kint lesz, azt fogja enni a gyerek is, amit az anya. Tehát jobban teszi, ha mielőbb elfogadja és megszereti. Vagyis végső soron az anya étrendje epigenetikai változást idéz elő a gyermek DNS-ében, belebabrál a gének kifejeződésébe.
A zsírdús étrend hosszútávú hatása
2014-ben Dr. Asaf Marco és csapata azt vizsgálta, milyen hatással lesz az utódokra, ha a patkánymamát magas zsírtartalmú diétára fogják vemhessége alatt. Igencsak megdöbbentő eredménnyel járt a kísérlet.
A zsírdús étrendet folytató anyák csemetéi megszületésük után normál táplálkozás mellett is magasabb testtömeget produkáltak. Kevesebb étvágycsökkentő hormon termelődött bennük, ami értelemszerűen nagyobb étvágyat eredményezett.
A kölykökben később, megfelelő táplálkozás hatására sem rendeződött a születésük előtt elállítódott POMC- gén metilációs szintje. Mindez azt jelenti, hogy a táplálkozási környezet a fejlődés korai szakaszában kritikus az energiabevitel és -leadás szabályozásában szerepet játszó gének expressziójának tekintetében. És az utód DNS-ének működésébe kitörölhetetlenül bevésődik ez a beállítás. Maradtak azonban még megválaszolatlan kérdések, miszerint számít- e, hogy az anya mennyi időn keresztül táplálkozik zsírdúsan, valamint, hogy van- e olyan időszak a terhesség során, amely különösen nagy súllyal esik a latba?
És van remény korrigálni?
Van. Optimális esetben a terhességnek tervezettnek kellene lennie, amibe az is beletartozik, hogy mindkét szülő hónapokkal korábban megkezdi a felkészülést testileg és lelkileg is. A valóságban persze rengeteg a meglepetésgyermek, és ebben az esetben valószínűleg el kell tekinteni attól, hogy a szülők bármely módon ráhangolódtak volna a gyermekvállalásra.
Az apuka sem ülhet a babérjain
Természetesen az ő életmódja is lényeges, hiszen a gyermeke kromoszómakészletéhez felerészben hozzájárul. És egyáltalán nem lényegtelen, hogy mit ad, és azt korábban hogyan programozta. Igaz, hogy a magzat a nő testében növekszik, ő látja el táplálékkal, és szinte mindennel, amiből felépülhet. Az anyával tölt több időt, és közvetlenebbül érzi mindazt, ami vele történik illetve, ahogyan azt átéli. Viszont az apa viselkedése, hozzáállása, gondolkodás- és életmódja, valamint táplálkozása is nyomot hagy a gyermeken.
A nikotin, az alkohol és a kábítószerek megváltoztatják a spermiumok génszerkezetét. De ugyanez igaz a zsíros és a magas cukortartalmú ételekre is.
Egy kutatás magas zsírtartalmú étrenden tartott hím patkányok leszármazottait vizsgálta. Azt állapították meg, hogy a zsírdúsan étkező patkánypapák nőstény kölykei komoly inzulinproblémával születtek. Ez pedig zsírfelhalmozáshoz és súlygyarapodáshoz vezetett. Emberek estében sincs ez másképpen. A gyorsételeken élő apák lányainál többszáz gén rendellenesen fejlődik ki, köztük az inzulintermelésért felelősek is.
Európában az anyák 25 %- a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízott nők utódai születéskor túlsúlyosak. Továbbá megnövekedett zsírtömeget és inzulin- vagy leptinrezisztenciát találunk náluk. Esetükben a későbbi életszakaszokban is fokozott a túlsúly és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy az anya táplálkozása a várandóság előtt és alatt sorsdöntő a gyermek számára. És azzal is tisztában kell lennünk, hogy az apa fogantatást megelőző táplálkozásának és életmódjának is óriási jelentősége van a gyermek egészségi állapotára
