Vendégházuk működése
Legtöbb bevételük jelenleg onnan származik, amit Kaposdadára költözésükkor csak kiegészítő jövedelemnek szántak: a vendégházukból. Már az első évben kiderült, hogy a vendégház jóval nagyobb bevételt hoz a gazdaságnak. Így ezt bővítették egy jurtaszállással; reggelit, és megbeszélés szerint vacsorát is biztosítanak.
Szarkáék azonban ezt is pozitívan élik meg. Zsolt szerint „a vendégház egy csoda”, Anita lelkesen helyesel, azt mondja, rengeteg érdekes emberrel találkoznak így. Első vendégeiket Anita blogja hozta, mert a gazdaság indulásának éveiben rendszeres bejegyzésekben osztotta meg élményeiket.
Élvezetes, életszagú írásait sokan szerették, hiányolják, de Anita ma már ritkán blogol. Azt mondja, kezdetben minden újdonság, megosztandó élmény volt számára. Mostanra beleszokott a gazdaság életébe, és bár most is megkönnyezi egy borjú születését, úgy érzi, már csak ismételné önmagát.
Vendégkörük mostanra kialakult. Többnyire családok keresik őket, ahol a szülők meg szeretnék mutatni gyerekeiknek ezt az életformát. Szarkáék szívesen vonják be a gyerekeket a gazdaság életébe, ha erre valóban igényük van. Emellett sokan jönnek hozzájuk olyanok, akik hasonló váltást terveznek – mi is így kerültünk kapcsolatba két évvel ezelőtt.
Élénken él bennem az, ahogy Anita és Zsolt mellénk telepedtek a homokozó szélére, és míg a gyerekek játszottak, én a friss kecsketulajdonos majd’ két órán át kérdezgettem őket a tapasztalataikról. Ők pedig őszintén, szépítés nélkül válaszoltak, és a nehézségekkel együtt ritka, megkapó derű sugárzott belőlük. Talán az ízek, a vidék csendje mellett ez az, ami a vendégeiket visszahozza évről évre. Itt, a dombtetőn a sok teendő mellett is jut még idő tartalmas, emberi beszélgetésekre. És úgy látszik, van erre igény. Zsolt elmesélt egy történetet egy zalai nagygazdáról, aki többgenerációs örökölt kertészetéből kamionnal szállítja külföldi megrendelőknek a hatalmas fákat. Saját tava van, és hatvan tehenet tart. Mikor Zsolt megtudta, mekkora gazdaságot visz a vendége, csodálkozva kérdezte: „Mit keresel akkor te itt?” – tette fel a kérdést Zsolt. „Hát hová menjek? Wellnessbe?” – kérdezett vissza értetlenül a fiatalember.
Jövőbeli tervek
Mikor jövőbeli terveikről kérdeztem Szarkáékat, azt mondták, nincsenek. Ők megérkeztek oda, ahova menni akartak. „Mire vágyhatnék, mikor ilyen helyen élünk? – tette fel a költői kérdést Zsolt, körbemutatva a gazdaságon. – Legyen zöld a fű, és kék az ég. „A világ legdrágább ételét esszük. Egészen más életminőséget élhetünk meg itt” – egészíti ki Anita. „Ha az ember kellő alázattal, kitartással, tanulni vágyással érkezik meg ebbe az életformába, akkor egy igazán szép, tartalmas életet élhet. Ez az, amiért megérte váltani” – mondja ki a végszót Zsolt.
