0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Helyben hasznosítják gödöllői campus biológiailag bontható hulladékát

A cél, hogy semmilyen biohulladék vagy biológiailag bontató melléktermék a kampusz területéről ne kerüljön ki lerakóba, vagy egyéb módon ártalmatlanításra.

A gödöllői campuson képződő összes biológiailag lebomló hulladékot helyben hasznosítja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egy európai uniós támogatással létrehozott professzionális infrastruktúra használatával. Az új fejlesztés révén a MATE az egyetlen olyan egyetem a világon, ahol saját komposztálótelepen teljes körű helyben hasznosításra van lehetőség, sikeresen megvalósítva ezzel a biológiai körforgásos gazdaságot.

Átadták a MATE komposztáló telepét, ami a „Körforgásos gazdaságra történő átállás előkészítési feladatai a mezőgazdasági és zöldhulladékok esetében” című KEHOP-3.2.1-15-2021-00037 projekt és a MATE révén megvalósuló fejlesztés

Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszédében emlékeztetett, hogy tavaly március 7-én adták át a MATE által alapított Körforgásos Gazdaságelemző és Tudásközpontot, amely a gödöllői campus területén képződő összes biológiailag bontható hulladék felmérését és helyben hasznosítását, valamint a legújabb körforgásos gazdasági ismeretek megosztását segíti. Kiemelte, hogy a különböző tudományterületek együttműködése révén van lehetőség új eredményeket, új fejlesztéseket tudunk létrehozni. A cél egy olyan egyedülálló gyakorlati fejlesztés megvalósítása az egyetemen, amire nemcsak hazánkban nem volt korábban példa, de nemzetközi szinten sem.  Elhangzott, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nemzetközi ranglistákon minél inkább az élvonalban szerepeljen. A számukra fontos szakterületi ranglistákon két év alatt száz helyet jutottak előre, ami a munkaerőpiac elismertségét, tudományos eredményeinknek a számát, illetve minőségét mutatja.

„A legkorszerűbb eszközökkel működő komposztálótelep nemzetközi szinten is egyedülállónak számít a felsőoktatási intézmények között. Szelektív hulladékgyűjtés, zero waste program és közösségi komposztálás ugyan más egyetemeken is működik, teljes lefedettséggel működő biológiai hasznosítást eddig sehol máshol nem tudtak megvalósítani. E tekintetben tehát a MATE a világ élvonalába tartozó olyan egyetemeket előz meg, mint a Harvard vagy a Michigan State University”

– emelte ki a fejlesztés kapcsán Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

Az Európai Bizottság Körforgásos Gazdaság cselekvési terve és a kapcsolódó irányelvek alapján 2023. december 31-től kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése vagy a keletkezés helyén történő gyűjtése és hasznosítása.

Dr. Aleksza László egyetemi docens, a Profikomp Zrt. vezérigazgatója a beruházást szakmai köntösbe helyezve elmondta, hogy

„A szárítópusztai telepen üzembe helyezett technológia használata az oktatás-kutatás számára egyedülálló lehetőségeket, a kormányzat számára pedig fontos tapasztalatokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó jogszabályoknak való megfelelést. Emellett kiemelt cél a magyar agrárinnováció elősegítése, valamint a körforgásos és azon belül a biomassza alapú mezőgazdaság létrejöttének támogatása is”

– hangsúlyozta Dr. Aleksza László egyetemi docens, a Profikomp Zrt. vezérigazgatója.

2024. január elsejétől kötelező lesz, hogy mindenki otthon külön gyűjtse a háztartásban keletkező biológiai hulladékot, ami évente egymillió tonnát jelent Magyarországon. Ez egymillió tonna olyan hulladék, amelynek jelentős része napjainkban hulladéklerakóba kerül, ahol mindenfajta szabályozatlan biológiai bomlás elsősorban anaerob bomlás révén metán képződik, ami a légtérbe juttatva üvegházhatást idéz elő. Ugyanakkor óriási lehetőséget is jelent a benne lévő erőforrás, a tápanyagok hasznosítására. Ennek az új beruházásnak pontosan ez a célja, hogy ezt bemutassa a gyakorlatban.

Szeptembertől a kampusz területén bevezetésre kerül a szelektív biohulladékgyűjtés, aminek mentén a hasznosítás mellett egy komposztokra kidolgozott minőségbiztosítási rendszer felépítésére vonatkozó ismeretekre is szert lehet tenni. A demonstrációs cél mellett fontos szerepet kap abban is ez a legkorszerűbb technológiákkal megvalósított beruházás, hogy információkkal szolgál a törvényalkotóknak is.

A beszédeket követően Dr. Aleksza László bemutatatta a komposztáló rendszer egyes elemeit. Először a szelektív biohulladékgyűjtő vödrök és 120 és 240 literes edények. A biohulladék, konyhai hulladék ezután két útra kerülhet. Az egyik az úgynevezett közösségi komposztálás, ami a helyszínen elhelyezett dobokban fog megvalósulni. A három darab dob működését napelem biztosítja. Ezek a kollégium épülete mellett kerülnek elhelyezésre. Így lehetőségük lesz a hallgatóknak, hogy részt vegyenek a komposztálásban. Ez az úgynevezett közösségi komposztálás modellje, ami szintén meghatározó eleme egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszernek. Az a biohulladék mennyiség, amelyet nem tudnak a közösségi komposztálóval komposztálni, az a telephelyre fog kerülni, az összes többi olyan biohulladékkal és biológiailag bontható melléktermékkel, amely a gödöllői kampusz területén képződik. A cél, hogy semmilyen biohulladék, semmilyen biológiailag bontató melléktermék a kampusz területéről ne kerüljön ki lerakóba, ne kerüljön egyéb módon ártalmatlanításra. Ezzel is felhasználva az ebben lévő tápanyagokat.

Az előbb említett dobok, perforált dobok, amelyek egy speciális membránnal, membrántakaróval vannak fedve. Ugyanez a membrántakaró látható a nagyobb siló egységen is, ami a vizet nem engedi át, tehát a csapadék, a hó nem tud rajta átjutni, viszont a levegőt teljes egészében átengedi, tehát úgynevezett szemipermiábilis membrán. Ez azért fontos, mert a komposztálás mindig aerob folyamat.

Az ipari komposztálás nagyjából 6 hét alatt zajlik le, a kisebb egységben ennél hosszabb idő, általában 3-4 hónap alatt készül el a komposzt. A kész komposztot rostálják a dobrostában, ami 20 mm-es szemcseméretű komposztot fog előállítani. A berendezésekhez még egy aprítógép is beszerzésre kerül. Az előállított kész komposzt minőségét is vizsgálni fogják. Az anyagmozgatás kampuszon belüli megvalósításához beszerzésre került még két rakodó gép is.

Michéli Erika a Talajtani Tanszék vezetője és a Környezettudományi Intézet vezetője hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy példaértékűek az ilyen együttműködések, valamint egy anekdotát mesélt el: 1909-ben ezen a területen keresztül vezetett az első talajtani konferencia tanulmányútja. Egy nagy talajtudós azt mondta, „Egy sivatagon mentünk keresztül”. „A terület már most sem sivatag, akkor sem volt igazi sivatag, de az, hogy ez szóba került, úgy gondolom, hogy egy nagyon jó lehetőség lesz annak a bizonyítására, hogy mit tehetünk egy kevésbé tápanyagban gazdag területen, az eredetileg hulladéknak minősülő anyagoknak a felhasználásával.” – mondta az intézet vezető.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu