0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 15.

Az alapanyagtermelés vége

A magyar termelési adottságokkal és szerkezettel akkor sem versenyezhetünk az ukrán alapanyagelőállítással, ha a szomszédos országra ugyanazok az uniós előírások vonatkoznának.

Korszakváltáshoz érkezett a hazai agrárgazdaság. A magyar termelési adottságokkal és szerkezettel akkor sem versenyezhetünk az ukrán alapanyagelőállítással, ha a szomszédos országra ugyanazok az uniós előírások vonatkoznának.

A megoldás a magasabban feldolgozott termékek exportjának a növelése és a gazdálkodók életképes termékpályákba szerveződése lehet.
Fotó: Gábor László

A Közös Agrárpolitika és finanszírozásának háttere volt a témája a Bábolnai Gazdanapok idei első szakmai kerekasztal-beszélgetésének, ami jelentős érdeklődés mellett zajlott le.

Szóba kerültek az idén hatályba lépett KAP mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásai, az agrárium által elérhető hitelek, a megszerzésükhöz igénybe vehető garanciák és az is, mennyire töri meg a növénytermesztőket, hogy látszólag minden összeesküdött ellenük. A beszélgetésben részt vett Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletágának vezetője, Detre Miklós, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese, Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója, Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Horváth Krisztina, az IKR Agrár Kft. hálózati igazgatója és Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója.

A kedvezőtlen kamatkörnyezet, az alacsony felvásárlási árak és a magas inputköltségek mellett mintha az új támogatási rendszerhez kapcsolódó, teljesen megújult ellenőrzés technikai, adminisztrációs „gyermekbetegségei” is a gazdák ellen dolgoznak.

Legalábbis, ez lehet a látszat. Az Államkincstár képviselője azonban aláhúzta, hogy az EU által minden tagállamban kötelezővé tett új metódus valójában sokkal kedvezőbb helyzetbe hozza a támogatást igénylőket, hiszen a szankcionálás helyett az együttműködésre helyezi a hangsúlyt. A szeptember 29-i határidőig lesz lehetőség javítani a látszólagos vagy valóságos meg nem feleléseket, és ez után elkezdődhet az előlegek kifizetésének az időszaka.

A technológián van javítanivaló – tette hozzá -, de a nyár folyamán mintegy 60 ezer végzést küldtek el a területi monitoring rendszer alapján, a jelzett problémákat pedig az ügyfelek, illetve falugazdászok kijavították, és a MÁK rengeteg jó georeferált fotót kapott.

Elhangzott az is, hogy

bármilyen nehéz az agrárium helyzete, jelenleg a KAP-támogatás az egyetlen európai uniós forrás, amely akadálytalanul érkezik az országba, és még csak szóba sem került a korlátozása.

A hitelpiacon belátható időn belül nem várható pozitív fordulat, de szeptember folyamán elindul az ágazat új, államilag támogatott finanszírozási programja, aminek keretében nettó 5 százalékos kamattal juthatnak kölcsönhöz 100 millió forintig, új Agrár Széchenyi Kártya szerződés keretében. A 9 hónaposra tervezett kedvezményes hitelprogramra ajánlott december 31-ig jelentkezni, eddig az időpontig ugyanis biztosan elfogadta az EU az ideiglenes támogatási keretet.

A beszélgetés folyamán többen is úgy vélekedtek, hogy a már említett „lelki feladásban” nagy szerepet játszik a túl sok bürokrácia – mind a banki, mind pedig az állami szférában.

Neuralgikus pont az átfutási idő, és az a legnehezebb, amikor nem is lehet tudni, meddig kell várni egy-egy döntésre, hiszen annyi minden változhat közben.
Fotó: Gábor László

Az is elhangzott, a „miniválságot”, amit élünk, mindenki megszenvedi, amikor pedig például állami, uniós és banki pénzekkel támogatott pályázati beruházásról van szó, akkor nagyon komplex rendszereknek kell együttműködniük.

A termelők finanszírozása az integrátoroktól is többet kíván az utóbbi időben – tudtuk meg Horváth Krisztinától. A szántóföldi növénytermesztők egy része már elmaradt az augusztusi lejáratú teljesítésével, és várhatóan sokan nem tudnak majd fizetni októberben és novemberben sem. „Nem fogjuk őket az út szélén hagyni – fogalmazott -, de hosszú évek kellenek majd ahhoz, hogy egyenesbe jöjjenek.

Fotó: Gábor László

Hollósi Dávid megjegyezte,

a bankok nem tudnak ilyen nagyvonalúak lenni, hiszen a betétesek pénzét helyezik ki. Az integrátoroktól viszont nem várható, hogy beruházásokat finanszírozzanak.

Makai Szabolcs szerint Ukrajna európai integrációjával nincs más opció a termelők előtt, mint a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása a hozzá kapcsolódó marketinggel, és ehhez az élelmiszerfeldolgozásnak is fel kell nőnie.

Hollósi Dávid szerint ez nem jelenti feltétlenül a kistermelők ellehetetlenülését, de be kell tagozódniuk, együtt kell működniük nagyobb egységekben. Példaként egy francia borászatot említett, aminek 600 kistermelő tulajdonosa van, és a közös branddel, gépparkkal, feldolgozással a szőlőjükből kétszer-háromszor nagyobb jövedelmet érnek el.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: