0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 1.

Mégis a víz az úr

Mintegy 70 százalékos öntözési támogatást vehetnek igénybe az öntözési közösségek, melyekből 226-an már megkapták az elismerést és újabb 34 esetében még folyamatban van.

Napjainkban mintegy 100 ezer hektár terület vízellátása megoldott, a kormány szeretné elérni, hogy újra 370 ezer hektár legyen öntözhető hazánkban, s ebből 2024-re már 200 ezer hektáron ez meg is valósuljon. Az öntözőrendszer rekonstrukciója óriási munka, és nagyon sok pénzt igényel, az évtized végére akár 1000 milliárd forintra is rúghat ez az összeg. Mindez a Bábolnai Gazdanapokon, A tavalyi aszály és az idei támogatás hatásai az öntözésben című kerekasztal beszélgetésen hangzott el, amelyen vízügyi szakemberek és pályázati szaktanácsadó, egyéni gazdálkodó is részt vett, s Vadkerti-Tóth Viktor, a NAK agrárpolitikai szakértője moderált.

Az esemény résztvevői leszögezték, a talaj a legjobb víztározó, ugyanakkor gondot okoz, hogy a talajvíz szintje sok helyen túl mélyre süllyedt.

A Tisza például olyan mélyen vág bele a talajba, hogy levezeti az ott található  vizet. A talajvíz azért áramlik a mederbe, mert a szintje magasabban van, mint a folyóé, így talajvíz-depresszió alakul ki: tavaly összesen 220 millió köbméternyi vizet »vitt el« a Tisza.

„A programhoz kapcsolt szabályozók módosításával olcsóbb és egyszerűbb lesz öntözni”– mondta Borsfai Attila, a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) öntözésfejlesztési főosztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 80-100 ezer hektáron öntöznek, pedig valamikor az ország mezőgazdasági területének a két-háromszorosán lehetett folytatni ezt a tevékenységet. A gazdákat úgy szeretné ösztönözni a kormányzat, hogy önkéntes öntözési közösségek létrejöttét szorgalmazza, amelyek kedvezményeket vehetnek igénybe. Azaz ha kettő vagy több gazda összeáll és létrehoz egy jogi személyiségű szervezetet gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában, igényelhetik az állami támogatásokat öntözőrendszer létrehozására.

„A mezőgazdasági öntözésfejlesztési pályázatok 2016 óta futnak, míg korábban csak a gazdák indulhattak, ma már társulások is a kedvezményezettei”- hívta fel a figyelmet Kovács Viktória. Az Agrárközösség Kft. pályázati és projektmenedzsment üzletág vezetője hozzátette,

az elmúlt évben sok pályázati megkeresés érkezett, ám alig 5 százalékuk indította el a tényleges munkát.

Összesen 850 támogatói okiratot adtak ki, ami 2016 óta az egyik legalacsonyabb szám, aminek oka, hogy nagyon lassú az engedélyeztetési folyamat, s ez visszariasztja a pályázókat.

Gyakorlati tapasztalatokat osztott meg Pongrácz Máté családi gazdálkodó, akik mára 130 hektárt művelnek. Mint elmondta, igény lenne az öntözésfejlesztésre, főleg a 70 százalékos támogatás tükrében. Első nehézség a víz megtalálása, Somogyban gazdálkodnak, ahol ez a feladat komoly kihívás elé állítja a vállalkozókat. Ugyanakkor azért is szkeptikus, mert idáig jó volt a finanszírozás, ám a mai 20-22 százalékos kamatok mellett felelőtlenség belevágni a beruházásba. Tudjuk, a támogatásokhoz nem lehet kedvezményes hitelt felvenni.

Somodor határában – ahol gazdálkodnak – 500 méter mélyen találtak vizet, ami felszivattyúzva olyan hideg, hogy égeti a növényeket. Éppen ezért tavat építettek, aminek a 4,5 hektáros vízfelülete a nyári, aszályos időszakban erősen párolog.

A szakember a talaj folyamatos takarásában, a vízmegtartásban, illetve a mikroöntözésben látja a megoldást. Az öntözésfejlesztés hosszú távú gondolkodást igényel, s mivel a mezőgazdaság kiszámíthatatlan, kevesen vágnak bele.

Borsfai Attila hozzátette, módosult az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, az öntözési közösségeket már fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek hívjuk, így módosításra kerültek az érintett útmutatók is. A gazdákat segítendő, az NFK a víztakarékos termesztési eljárások elterjesztése érdekében kétnapos tanfolyamokat szervez.

Csűrös Krisztián, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője elmondta, a megoldást nem random csatornák és tározók, hanem komplex rendszerek jelentik, amelyeknek ára van, és sokszor fizikai akadályokat is le kell győzni. Dombvidéken például jellemzően időszakos vízfolyásokból lehet tartalékot képezni, „cserébe” viszont mindig kerülhet úgynevezett frissítővíz a rendszerbe. Sok dombvidéki tározó létrehozása szerepel terveikben, ahol a belvízelvezetési rendszert kell tározóvá alakítani.

Síkvidéken, az aszálynak kitett alföldi régióban azonban problémát jelent a tározók mélysége. A sekély víz ugyanis hamar „beposhad”, használhatatlanná, szúnyogbölcsővé válik, és csak tönkreteszi a környékbeliek életét. Éppen ezért – hallhattuk –, a vízminőség megőrzése érdekében legalább 2-2,5 méter mély legyen a tározó.

Az alföldi régióban akkor van értelme a tározásnak, ha biztosítható a folyamatos vízutánpótlás, a frissítés élővízből, így főként a Tisza jöhet szóba. Csakhogy a folyó vízállása egyre inkább csak a nagyobb árhullámok idején alkalmas erre, az éghajlatváltozással pedig mind kiszámíthatatlanabbá válik.

Az egyik legnagyobb probléma, a Homokhátság vízpótlásának a tervezési folyamatai megkezdődtek, az elképzelések szerint a Duna és a Tisza vizét juttatnák az egyre inkább sivatagosodó területre.

A szakember rámutatott, a Keleti-főcsatorna mellett további tározók létrehozásán is el kell gondolkodni. Ugyanakkor felmerül a kérdés, a 70-80 aranykoronás földjeiket kik áldozzák be ilyen célra, illetve a hazai mezőgazdaság felkészült a tájhasználatra? Erre reagálva Pongrácz Máté elmondta, a legtöbb gazda rövid távon gondolkodik, nehezen mond le a jó minőségű területeiről. Ha egy termelőt ezzel kapcsolatos hátrány éri, akkor a többieknek kellene őt kompenzálniuk.

A szakember véleménye szerint az ökológiai vízpótlás elsősorban a nemzeti parkok „asztala”, amit az unió is támogat.

Radnai Gábor, a Metra Kft. öntözéstechnikai szaktanácsadója elmondta, a megoldás egyik kulcseleme a talaj, mellette a fajtaspecifikus öntözés. Ha megfelelő a vízellátottsága, a növények kisebb károkat szenvednek az aszályos hetekben, hónapokban. Ideális körülmények között, és egy – a támogatásoktól a fajtaválasztáson, a termelési módon keresztül az öntözésig és a szemléletváltozásig számos elemet magában foglaló – komplex stratégia mentén a mostani évi csapadékösszeggel is fenntartható lenne a termelés.

A kerekasztal beszélgetésen is kidomborodott, a vízügy, az öntözésfejlesztés sokszereplős feladat, nagyobb összefogásra van szükség, nem elég a gazda-gazda közötti szándék.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: