Akkoriban még megyei körzetbe tartoztak az állataink, azonban idén május 1-jétől már önálló tenyészetként működünk. De mit is takar az önálló tenyészet kifejezés a szarvasmarha-ágazatban?

Az elmúlt időszakban rengetegszer találkoztam azzal a problémával, hogy a gazdálkodó határidőn belül jelentette ENAR-felelősének az állatállományában bekövetkezett változást/eseményt, azonban a felelős nem rögzítette azt az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben.

Az önálló tenyészetté nyilvánítási kérelmet az illetékes járási hivatalba szükséges benyújtani. A kérvény elfogadásával a kérelem beadását követő hó első napjától válik hivatalosan önállóvá a tenyészet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kiadott egy útmutatót az önálló tenyészetek tartói részére, amelyben részletesen leírják, miként használhatók helyesen a szarvasmarha ENAR bizonylatai, melyek letölthetők a Nébih internetes oldaláról is.

Az első dolgom az önálló tenyészetté válás után az volt, hogy leadtam a krotália-­megrendelő lapot az ENAR oldalán, hiszen az ellések beköszöntével azokra nagy szükségem van.

A felületre az ügyfélkapum segítségével tudtam belépni, majd megkerestem a krotáliák megrendeléséhez szükséges űrlapot. A személyes és a tenyészet adatai(m)nak megadása után kiválasztottam a céget, amelytől szerettem volna rendelni. Ehhez beírtam milyen típusú és méretű, illetve hány darab krotáliát kérek.

Önálló tenyészet tulajdonosaként a jövőben a feladataim közé tartoznak az ENAR-felelős hatáskörébe tartozó adminisztrációs tennivalók is. (A megyei körzetbe tartozó szarvasmarhatartók ENAR-bejelentéseit az illetékes állatorvos végzi.) A következőkben számos feladat vár még rám az ENAR-ral kapcsolatosan. Az újszülött borjúkat be kell majd jelenteni, ellátni egyedi jelöléssel, a ki- és bekerüléseket könyvelni a rendszerben, az esetlegesen elveszett krotáliákat és marhaleveleket pótolni – erre való az ENAR online felülete, ami egyértelmű és világos.

A határidők betartása rendkívül fontos, mind szarvasmarhatartóként, mind ENAR-­felelősként, mivel az egységes támogatások teljes vagy részleges megvonásával járhat, ha az állatokkal kapcsolatos események nem kerülnek időben bejelentésre. A szankcionálás felelőse lehet a tartó is, de – ahogy azt a korábban említett tapasztalatok is mutatják – az ENAR-kapcsolattartó is, viszont mindkét esetben a tartót éri retorzió. Az ilyesfajta vitákat és „egymásra mutogatást” könnyen elkerülhetik a gazdák, amennyiben önálló tenyészetté alakítják gazdaságukat. Azonban ez számukra a hétköznapi tennivalók mellett plusz adminisztrációs tevékenységet jelent. Mivel a határidők betartása különösen fontos, így táblázatban összesítettem, hogy az egyes események tekintetében ki a felelős, és mi a határidő.

A változás számos új feladatot rejt számomra, ugyanakkor szeretem, ha átlátom a történések teljes sorát. Azt vallom, minél inkább átlátja egy személy a teljes rövid ellátási láncot – az istállótól az asztalig –, annál inkább sikeressé válhat a csapat, esetünkben a család kistermelői gazdasága.