0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 23.

Karbon kredit – a környezettudatos „termény”

A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése jövedelemcsökkenéssel jár. A kiesett jövedelem viszont az úgynevezett önkéntes szén-dioxid-piacról pótolható.

Mi is az a Carbon Farming, és a karbon kreditet miért nevezhetjük a leginkább környezettudatos „terménynek”? Ezekre a kérdésekre is választ adott John Barry, az Agreena ApS senior sales menedzsere a Sustainable World 2023 Konferencián.

Jonh Barry a Sustainable World 2023 konferencián
fotó: Portfolio

Az előadó kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága a klímaváltozás fékezésének kulcseleme, ugyanis az éves globális ÜHG kibocsátás mintegy 30%-a a mezőgazdasági termelés során szabadul fel (elsősorban dinitrogén-oxid formájában).

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a rendelkezésre álló adatok alapján kijelentette, hogy 2030-ig 43 százalékkal kell az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentenünk, ha meg akarjuk állítani a bolygónk pusztító felmelegedését, és az agrárium biztosítani tudja az egyre gyarapodó emberiség élelmezését is.

A két legnagyobb szén-dioxid-tároló pedig az óceán és a talaj, ezért kell a mezőgazdasági termelési gyakorlatot úgy alakítani, hogy az növelje a talajban tárolt CO2 mennyiségét és kevesebb nitrogénvegyület is szabaduljon fel.
Vetés forgatás nélküli talajműveléssel
fotó: mmg archív

Az ENSZ becslései szerint azonban a világ mezőgazdasági területeinek mintegy 40 százaléka degradálódott, így nem köt meg annyi szenet, mint az egészséges talaj, és persze a mezőgazdasági gyakorlat sem fenntartható.

Az európai gazdaságokat például egyre inkább sújtja az aszály, amely veszélyezteti a terméshozamokat, a vidéki közösségeket és a nemzeti élelmiszer-önellátást is.

Ezért van szükség az úgynevezett regeneratív mezőgazdaságra, ahol növeljük a talajok termelékenységét, illetve előmozdítjuk, hogy a már degradált talajok újra termékenyek legyenek. Vagyis átalakul az egész gazdálkodási gyakorlat az üvegházhatású gázok eltávolítása és csökkentése, valamint a talaj egészségének, a biológiai sokféleségnek és a vízvisszatartásnak a javítása révén.
Forgatás nélkül talajművelési bemutató a Bábolnai Gazdanapokon
fotó: mmg/Gábor László

A regeneratív mezőgazdaság azonban jelenleg nem fejlődik elég gyorsan – hangsúlyozta John Barry. A talajjavító gazdálkodásra való áttérés ugyanis a folyamat elején szinte biztosan pénzügyi visszaesést okoz a gazdaságban – különösen, hogy az átálláshoz pénzügyi támogatások, hitelek nemigen érhetők el.

Minderre lehet megoldás az úgynevezett önkéntes szén-dioxid-piac (Voluntary Carbon Market, VCM). Ebben a gazdálkodók, akik átállnak a regeneratív gazdálkodásra, és így ÜHG-kibocsátásuk csökken, úgynevezett karbon krediteket kapnak. (A kredit kiszámítása tudományos kutatásokon alapul.) Ezeket a krediteket pedig az önkéntes szén-dioxid-piacon értékesíthetik olyan cégeknek, amelyek így (is) elérhetik fenntarthatósági céljaikat.

Az Agreena közvetítő szerepet játszik a karbonkredit termelők és vásárlóik között. Jelenleg 18 európai ország vesz részt a talajszén-programjában, köztük Magyarország is, és összesen közel 1000 farm tért már át a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatra.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: