0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

A biológiai sokféleség dinamikáját kutatják

Globális tanulmány készült az invazív fafajokról, a Bayreuthi Egyetem kutatói a biológiai sokféleség dinamikáját vizsgálták a Kilimandzsáró hegységben.

A nemzetközi tanulmány első alkalommal mutatta meg, hogy a fafajok miért és milyen mértékben hatolnak be olyan ökoszisztémákba, amelyekben egyébként nem őshonosak.

A Kilimandzsáró egyik vizsgált részlete. Fotó: Andreas Hemp

A fafajokról szóló tanulmányhoz a világ 54 országából 226 tudós járult hozzá kutatási eredményeivel. A Bayreuthi Egyetem Növényrendszertani Tanszékének munkatársa, Andreas Hemp 65 különböző magasságú területet vizsgált meg Tanzániában, a Kilimandzsáró hegységben.

A reprezentatív vizsgálathoz összesen több mint 470 ezer parcellát választottak ki. A meglévő nemzetközi adatbázisok értékelése, valamint új empirikus vizsgálatok és ökológiai modellek képezték az alapot a behurcolt fafajok arányának meghatározásához, az ott termő összes fafajhoz viszonyítva.

Ezen túlmenően minden egyes vizsgálati területen kiszámolták az idegenhonos fafajokkal benőtt terület arányát az erdővel borított teljes területből.

Az már a korábbi kutatásokból is kiderült, hogy az invazív fafajok statisztikai valószínűsége különösen magas Észak- Amerikában, Európában és Kelet-Ázsiában. Világszerte minden éghajlati övezetben érvényes, hogy egy régió invazív fafajokkal történő kolonizálása elsősorban az emberek gazdasági tevékenységétől függ. Például a nem őshonos fajok betelepülését nagyban segíti a kikötők közelsége. E fajok későbbi elterjedésének mértékében meghatározó szerepe van a meglévő biodiverzitásnak: ha alacsony az őshonos fafajok száma, az invazív fajok gyors ütemben képesek meghonosodni és az erdős területek nagy részét elfoglalni. Ezzel szemben az ökoszisztéma magas szintű biodiverzitása csökkenti annak valószínűségét, hogy az invazív fajok kiszorítják az őshonosakat.

Andreas Hemp a Kilimandzsáróval kapcsolatos sokéves terepkutatási eredményeit építette be a tanulmányba. Az eredmények mellett azonban azt is hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni a helyi adottságokat, hogy konkrét megállapításokat lehessen tenni az idegenhonos fafajok terjedéséről.

Például az idegen fafajok Kilimandzsáró hegységbe való bevándorlását leginkább az erdei ökoszisztémák ember általi megzavarása okozza. Mivel a meglévő erdőkből egyre több fát vágtak ki energiaellátás vagy építőanyag céljából, olyan irtásterületek keletkeztek, amelyekbe a kívülről érkező fafajok is behatolhattak.

Ez a folyamat különösen szembetűnő a nagyjából 1700 méteres magasságból keskeny sávokban az emberek által intenzíven művelt területekre is lenyúló erdőkben.

Az invazív fafajok elterjedését gyorsítja a mesterségesen telepített erdők közelsége is, amelyek szinte „raktárként” tárolják az idegen fafajokat, mint például a Cupressus lusitanica ciprust, vagy a Pinus patula fenyőt. Onnan aztán különösen könnyen behatolnak a Kilimandzsáró lábánál található természetes erdősávokba, amelyeket ráadásul már erősen megzavart az ember.

A tanulmány arra is kitér, hogy az erdőtüzek központi szerepet játszanak a Kilimandzsáró és a tágabb térség erdőterületeinek megváltoztatásában. Az elmúlt évtizedekben számos ausztrál eukaliptuszfaj és

a szintén Ausztráliában őshonos Acacia mearnsii terjedt el a vizsgált régiókban. Illóolajokban gazdag, az erdő talaján felhalmozódó, nehezen lebomló leveleikkel növelik a tűzveszélyt. Ugyanakkor nagyobb tüzeket is túlélnek, majd pedig könnyedén elszaporodnak.

A Kilimandzsáró és a szomszédos Pare-hegység egyes területein nagy területek estek áldozatul az ausztrál akácfajok inváziójának, ami igen negatív következménnyel járt az őshonos fafajok sokféleségére nézve, fogalmazott a kutató.

A közép-európai erdők tekintetében az őshonos erdeifenyőről (Pinus sylvestris) készült új vizsgálatból kapott adatok még a szakembert is meglepték: az akác (Robinia pseudoacacia) után ez a leginvazívabb fafaj a világon. Ez ugyanakkor bizonyítja óriási ökológiai és éghajlati alkalmazkodóképességét, és azt, hogy fontos, meghatározó fafajként tud érvényesülni Közép-Európa változó éghajlati viszonyai között is.

A tanulmányt a Nature folyóiratban tették közzé, eredeti címe: Camille S. Delavaux et al.: Native diversity buffers against severity of non-native tree invasions. Nature (2023), www.nature.com/articles/s41586-023-06440-7.

(Forrás: Bayreuthi Egyetem)

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: