Anders Nilsson, a Vadászati Szövetség tagja szerint a kilövési kvóta túl magas, így hosszú távon nem lesz fenntartható a jávorszarvas-vadászat. A svéd Sveriger Radio-nak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szeretnének a jövőben is vadászni erre az ikonikus szarvasfélére.

A jávorszarvas vadászati idénye múlt héten kezdődött Svédország északi részén, azonban az ország különböző területein ennek később jön el az ideje. A Magyarországon is honos gímszarvashoz hasonlóan a szaporodási időszakban, azaz bőgés idején vadásszák ezt a fajt is, amikor a bikák erejük teljében vannak.
Nilsson elmondta, hogy egyre több állampolgár és turista hívja őket azzal, hogy szeretnének jávorszarvast látni, ajánljanak olyan területet, ahol ez garantált. Jelenleg azonban nincs ilyen hely, mivel országszerte megritkult ez a hatalmas párosujjú patás. Tíz évvel ezelőtt bárki kiment az erdőbe, jó eséllyel találkozott is az erdők királyával, azonban mostanra annyira megritkult az állomány, hogy a vadászok számára se könnyű puskavégre hozni. Vadgazdálkodás szempontjából a legnagyobb probléma, hogy a csökkenő állomány miatt már nem szavatolja semmi, hogy jövőre is puska elé kerül majd belőle egy példány. Nilsson szerint így egyre több vadásznak megy el a kedve attól, hogy kiüljön a lesre arra várva, hogy egy szarvas megjelenjen – ugyanis elég lelombozó tud lenni, ha valaki egy héten át minden este eteti a szúnyogokat, miközben egyetlen vadat sem lát.

Az adatok alapján a jávorszarvasok által okozott balesetek száma valóban csökkent azóta, azonban az vadkár az erdősítésekben nem lett kevesebb. A Vadászati Szövetség szerint ez jel, miszerint az erdészeti ágazatnak túl nagy befolyása van a kilövési kvótákra. Nilsson szerint ez a kvóta ma túl magas. Mondta ezt annak ellenére, hogy évek óta nem érik el a tényleges kilövések a meghatározott kvótákat – mely nagyjából 15 százalékkal több, mint amennyi jávorszarvast terítékre hoznak. Azonban még így is csökken az állomány, ezért szükséges lenne a kvóták csökkentése. Természetesen a vadászok is dönthetnének úgy, hogy nem lőnek ki annyi állatot, azonban be kell látni: ha valamire lehetőséget kapunk, szeretünk élni vele, és egy jávorszarvas terítékre hozása igencsak kecsegtető.
A vadkár mennyiségét több tényező határozza meg: a vadállomány nagysága mellett az is fontos, hogy mennyi táplálék áll rendelkezésre az adott élőhelyen, és mennyi a hóborítottság egy adott évben. Az erdészet célja az egyensúly megteremtése az erdő és a benne élő vadak között, ami nem csak a jávorszarvasokat, hanem a többi szarvasfélét is jelenti.
Évente nagyjából 250 ezer ember vesz részt a jávorszarvas vadászati idényben Svédországban. Idén a kilövési kvótát 68 ezer egyedben határozták meg. A tavalyi kvóta 82 ezer volt, melyből ténylegesen 63 ezer példányt hoztak terítékre. Ebből látszik, hogy valóban csökkenő tendenciát mutat a jávorszarvasok állománya, azonban a vadkár-adatok alapján még vélhetően mindig túl nagy a populáció ahhoz, hogy az erdők képesek legyenek eltartani komolyabb károsodás nélkül.