Szeptember elején kukorica-, cirok-, szója- és napraforgó-bemutatót tartottak a szegedi Gabonakutató kiszombori, Dénes-majori telepén. A több, mint 120 érdeklődőt Süliné Faragó Erzsébet kereskedelmi vezető tájékoztatta az intézet nemesítési munkájáról, hangsúlyozva, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt egyre aszálytűrőbb növényekre van igény. A szegedi nemesítők fókuszában is ez áll.

A szója vetőmagját továbbra is oltják és csávázzák Szegeden, ha a termelő úgy kéri. Napraforgóból CL és CLP hibrideket ajánlanak, főleg a korai és a középkorai éréscsoportból.

Vetőmagvaik szintén elérhetőek natúr változatban és csávázva, vagy Concep III. kezeléssel.

Az idei tapasztalatok nem sokat érnek, ha nem vesszük figyelembe a múlt év történelmi szárazságát. A tavalyi év úgy vonult be a nómenklatúrába, mint a nagy szárazság éve, amihez képest 2023 csak a szerény „száraz év” jelzőt kaphatja.

Ez is elsősorban az ország délkeleti részére érvényes, mert a szegediek, a táplánszentkereszti állomásuk révén, a Nyugat-­Dunántúlon is érdekeltek. Az ország időjárásilag idén is kettészakadt, bár a téli csapadék mindkét helyen elfogadható volt: decemberben, januárban és februárban egyformán nagyjából 150 millimétert kaptak.

Azt követően már másként alakult a helyzet. Makó térségében januártól augusztus végéig 350 milliméter csapadék hullott, amiből a tenyészidőszakra, tehát április és augusztus közé 250 milliméter jutott. Ez gyenge közepes átlagnak számít, bár jóval több volt, mint tavaly, amikor ugyanebben az időszakban 80 milliméter csapadékot mértek.

Táplánszentkereszten viszont 700 milliméter hullott január és augusztus között, a kiszombori kétszerese, és abból több, mint 500 milliméter a tenyészidőszakban. Ráadásul Vas megyében elenyésző volt a hőségnapok száma.

Az idei kiszombori kísérletben 4-6 tonnás hektáronkénti átlagot mutattak a hibridek. Ez azt jelenti, hogy az üzemek 1 tonnával kevesebbre, tehát 3-5 tonnára számíthatnak.