0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 19.

A kínálkozó lehetőségekkel a magyar gazdáknak kell élni

Az Állattenyésztők Napja alkalmából készült interjúnkban Zászlós Tiborral, a MÁSZ elnökével egyebek mellett arra keressük a választ, hogy vajon igazuk lesz-e azoknak, akik tavasszal úgy látták, 2023 az állattenyésztés éve lesz.

Szent Mihály napját, a legelőn tartott jószág behajtásának és számadásnak az idejét, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége kezdeményezésére, az Országgyűlés 2020-ban egybehangzó szavazással az Állattenyésztők Napjává nyilvánította. Az ünnep alkalmából készült interjúnkban Zászlós Tiborral, a MÁSZ elnökével egyebek mellett arra keressük a választ, hogy vajon igazuk lesz-e azoknak, akik tavasszal úgy látták, 2023 az állattenyésztés éve lesz. Szóba kerültek napi aktualitások és az ágazat fejlesztése is, és mindenekelőtt az, vajon jó-e ma magyar állattenyésztőnek lenni?

Zászlós Tibor
fotó: mmg archív

Megkapni, amit akarsz, az a siker. Akarni, amit kapsz, az a boldogság, mondta Dale Carnegie, amikor a boldogságról kérdezték. A magamfajta állattenyésztők, akik belső meggyőződésből és hitből vezérelve választották ezt a csodálatos hivatást, nem teszik fel évente vagy egy-egy nehéz időszakban maguknak ezt a kérdést, hogy vajon jó-e állattenyésztőnek lenni. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindig jól érezzük magunkat, hanem arra szerettem volna rávilágítani, hogy az igazi boldogság, a jó közérzet elsősorban belső hozzáállás kérdése, amire persze a külső körülmények erőteljesen hatnak. Szóval a belső hozzáállással azt gondolom az állattenyésztők zöménél nincs baj, ellenben a külső körülményekkel annál inkább.

Tavasszal többen is azt mondták, 2023 az állattenyésztés éve lesz – elsősorban a gabonaárak csökkenése miatt. Eltelt majd háromnegyed év. Ez az év valóban az állattenyésztésé?

Most úgy látszik, hogy a tejtermelők többségének a tavalyinál rosszabb, a sertés- és baromfiartóknak viszont jobb évük lesz. A húsmarha- és juhtartók jövedelmezőségét a gyepek tavalyihoz képest jelentősen nagyobb hozama menti meg. Összességében a tavalyi katasztrofális évhez képest most egyértelműen jobb a helyzet, ugyanakkor a költség- és jövedelemviszonyok sok tekintetben még egyáltalán nem kerültek vissza a normális kerékvágásba. Várható, hogy az előttünk álló utolsó negyedévben inkább javulni, mint romlani fog a helyzet, és végül jobb évet zárhatunk, mint a növénytermesztők, de ettől nem leszünk boldogok.

 

Magyar szürkemarha a KÁN Egyetemi napokon
fotó: mmg archív

A magyar kormány saját hatáskörben szeptember 15-étől nemcsak az ukrán gabona, hanem több állati termék behozatalát is megtiltotta. Utóbbiakat éppen a hazai állattenyésztés védelmében. Hogy látja, meddig tartható ez az állapot és mekkora veszélyt jelentenek az unión kívülről érkező termékek a termelőinkre és a magyar fogyasztókra nézve?

A legnagyobb veszélyt az EU Bizottság és az Európai Parlament képviselőinek sajnos jelentékeny hányadát jellemző állattenyésztés-ellenes gondolkodás, az erős – mondhatni agresszív – amerikai demokratabefolyás, az álszent politikai játszmák és a kettős mércék alkalmazása jelenti ránk nézve. Az ukrán gabonaimport kérdésében is erősen megosztottak a tagállamok, attól függően, kinek mi az érdeke. A frontországok, köztük hazánk, piaci hátrányba került, míg például a németeknek, olaszoknak, hollandoknak, spanyoloknak, íreknek előnyt jelent az olcsó ukrán gabona. És akkor még nem beszéltem az amerikai, holland vagy szaudi agrárérdekeltségekről.

Az állati termékek közül a marha-, juh-, sertés- és baromfihúsra, tojásra és mézre vonatkozik a magyar tilalom. Legnagyobb gondot és kárt a tavaly óta az EU-ba vámmentesen áramló tojás, baromfihús és méz jelentette. Az utóbbi két termékből jelentős mértékben nettó exportőrök vagyunk, ezeknél nemcsak a hazai, de az exportpiacainkat is veszélyezteti az ukrán import. A mézpiaci helyzet egyenesen katasztrofális. Szolidárisak vagyunk az ukrán termelőkkel és az afrikai éhezőkkel, de erre nem jelent megoldást az olyan politika, ami miatt tönkre mennek magyar, lengyel, szlovák, román, bolgár gazdák. Az orosz-ukrán háború úgy tűnik, évekig el fog húzódni, hosszabb távú megoldásokat kell találni.

Tetra hibridek a KÁN Egyetemi napokon
fotó: mmg archív
Azt tervezik, hogy 2024-től feloldják az ukrán termőföldek vásárlására vonatkozó korlátozásokat és jogi személyek akár 10 ezer hektár földet is vásárolhatnak. A legnagyobb földterülettel rendelkező ukrán és külföldiek tulajdonában álló 9 gigacég egyike sem Ukrajnában van bejegyezve. Arra kell tehát berendezkedünk, hogy a mi nagyüzemeinknél nagyságrenddel nagyobb és tőkeerősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások jelentős hatással lesznek a mi piacainkra is. A fejlesztésekre és az innovációra még nagyobb hangsúlyt kell ezért fektetnünk, mert a mi erőnk nem a termelés volumenében, hanem a minőségében van.

Tavaly az állattenyésztők napján tartott ünnepségen Ön is és az agrárminiszter is a fejlesztés, korszerűsítés fontosságára hívta fel a figyelmet. A gazdaember azonban óvatosan költi a pénzét. Hogy látja, sikerült-e megtalálni a középutat az óvatosság és a fejlesztési kényszer között?

Fejlesztés nélkül nem lehet hosszabb távon fennmaradni. Ahhoz, hogy a gazdák folyamatosan tudjanak és akarjanak fejleszteni, olyan körülményeket kell teremteni, amik lehetővé teszik a fejlődőképes üzemeknek, hogy meg tudják tenni azokat a lépéseket, amivel a versenyképességüket javítani vagy legalább fenntartani tudják. Nagyon jelentős vidékfejlesztési források állnak rendelkezésre, amiket maximálisan ki kellene használnunk az állattenyésztők javára. Ezen évek óta dolgozunk a szaktárcával, a kamarával és a szakmai szervezetekkel közösen. A telepkorszerűsítési pályázatokat reméljük, hamarosan kiírják. Ugyanakkor a barátságtalan kamatkörnyezet, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és bizonytalan piaci helyzet visszatartja a gazdákat a beruházásoktól.

A meglévő, bejáratott és jól működő támogatásokat meg kell tartani, ahol lehet, a fajlagos összegeket az inflációhoz kell igazítani és új jogcímeket kell meghirdetni az állatjóllét, a tenyésztésszervezés, az állatvédelem és az állategészségügy területén. De nemcsak a gazdáknak kell fejleszteni vagy fejlődni, hanem a szakigazgatásnak is. Sok tennivaló van például a hosszú évek óta nem fejlesztett Nébih központi nyilvántartások körül is.

 

Gyimesi rackák a KÁN Egyetemi napokon
fotó: mmg archív

A Bábolnai Gazdanapokon elmondta, hogy az agrárium paradigmaváltás előtt áll. Az új paradigmában Ön szerint hol lesz a helye az állattenyésztésnek?

Nagy változások zajlanak körülöttünk, amelyek az ágazatunkat is érintik. Az EU erős mezőgazdasággal rendelkező országaiban hosszú ideig, 40-50 évig, nem az önellátás, hanem az export növelése volt az elsődleges cél. Ezek az országok az elmúlt években jelentős piacokat vesztettek és ez most úgy tűnik, nem egy ideiglenes megtorpanás, hanem hosszabb távú tendencia. A fogyasztás szerkezete is átalakul, a lakosság egyre jobban figyel az egészségének és a környezetének megőrzésére.

A rendkívül hatékony és intenzív német, holland, dán, belga és spanyol sertéshús- és tejtermelő ágazatok kibocsátása ezekben az országokban érzékelhetően csökken, és ez tovább fog folytatódni. A kilépők egy része új helyszínt keres vagy fog keresni magának. A mi régiónk felértékelődik ebben a helyzetben és nem mindegy, hogy ezt a lehetőséget a magyar gazdák vagy a külföldiek fogják tudni kihasználni.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: