0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 20.

Zöldségtermesztés a változó klímában

A zöldségféléket termesztjük a legkisebb felületen, mégis alapvető élelmiszernövények, és integráns részét képezik az agráriumnak. Mintegy 80-85 ezer hektár szabadföldön termesztünk zöldségeket.

A betakarított termés mennyisége 1,2-1,5 millió tonna között alakult az utóbbi években, aminek 160-190 milliárd forint volt a termelési értéke. Első sorban vitamin- és ásványisó-forrásként tartjuk számon őket, de hamumaradványuk lúgos kémhatása is fontos, mert elősegítik a savas hamumaradványt hátrahagyó alapvető élelmiszerek (hús, egyes cereáliák stb.) közömbösítését az emésztés során.

A termésbiztonság lehetséges záloga, a fólia alatti termesztés
A zöldségfogyasztás szerkezete, illetve annak egyenletessége fontos mutató. Évtizedekkel ezelőtt, még a rendszerváltást megelőzően, 80-90 kg/fő/év volt a hazai zöldségfogyasztás, ami Magyarország adottságait (éghajlat, termeszthető növények száma stb.) figyelembe véve közepes.

A helyzet többé-kevésbé változatlan. Európa déli részén körülbelül. 180 kg/fő az éves fogyasztás, északon viszont alig éri el az 50 kg/fő/évet.

A hazai frisszöldség-fogyasztás háromnegyede 8-10 növényfajra korlátozódik. Elmondható továbbá, hogy hiába elérhető oly sokféle zöldség egész évben, még mindig a szezonalitás határozza meg a fogyasztást.

A fogyasztás egyenletességét a konzerv­ipar és a korszerű tárolási rendszerek biztosíthatnák, csakhogy azok jó része a rendszerváltás környékén megszűnt. A globális klímaváltozás előtt a magyar zöldségtermesztési ágazatot már érte egy kisebb sokk, a mindenféle igényt mellőző KGST piacának a megszűnése.

A klímaváltozás nagy vesztese a paradicsom

A klímaváltozás a zöldségtermesztés területi elhelyezkedését mostanra markánsan megváltoztatta. A frisspiaci igényeket kielégítő zöldségtermesztés nagyrészt fóliás berendezésekbe került. Ez javított ugyan a termésbiztonságon, a termésátlagon és a hozamon, viszont növelte az előállítás költségét, ami a fogyasztói árakban is markánsan jelentkezik.

Az időjárási körülmények változása miatt a konzervipar egykori meghatározó nyersanyagnövényeinek, például a paradicsomnak a termőterülete a korábbi 7-8 ezer hektárról 1,6 ezer hektárra esett.

Ezek a folyamatok drámai hatással voltak a feldolgozóiparra, hiszen nyersanyag nélkül maradt. A folyamatban a klímaváltozás mellett a szedéshez szükséges munkaerő hiánya és a támogatási rendszer átalakulása is szerepet játszott.

Éghajlatkutatók és gazdasági szakemberek egyaránt további drámai változásokat prognosztizálnak. Ezek egyike, hogy a Kárpát-medencében még szélsőségesebb, 50°C körüli hőmérsékleti értékek fordulhatnak elő a tenyészidőszak alatt, amihez a csapadék még szeszélyesebb eloszlása társul. Ennek következtében a mezőgazdasági növények összes terméstömege akár 60-70 százalékkal csökkenhet. Ez nemcsak az exportot, hanem a hazai ellátást is veszélyeztetné.

Ezzel együtt a lakosság élelmiszerre fordított kiadásai nőni fognak, ez szinte biztosra mondható – bár időpontja bizonytalan.

Az éghajlat globális változása következtében a Föld 8 milliárd lakosából 3,5 milliárdnak nemcsak a táplálkozása, hanem a lakhelye is veszélybe került. Emiatt tömeges népvándorlás indul azokra a területekre, ahol a megváltozott éghajlat még összeegyeztethető az emberi élettel.

Ilyen körülmények között át kell gondolni a jelenlegi faj- és fajtaszerkezetet. A fajták esetében minden korábbi szempontot felülír a termésbiztonság kérdése. Valószínűleg a fajszerkezetet is revizionálni szükséges, korrekciót kell elvégezni. További megoldás lehet, ha korábban kevésbé kedvelt, viszont biztonsággal termelhető növényeket ter­mesztünk, például csicsókát. Ez a növényfaj kiválóan adaptálódik a szélsőséges klimatikus viszonyokhoz, öntözés nélkül is biztonsággal termeszthető.

Egyre inkább számolni kell a szélsőséges időjárású évek kiszámíthatatlan váltakozásával

Mindenekelőtt a Kárpát-medence vízkészletének a kifolyását kellene megakadályozni, mert a többi szélsőséges időjárási hatást fóliás termesztőberendezésekkel ki lehet zárni, illetve tavaszi és őszi átmeneti fóliatakarással is.

A hazai folyamatokhoz hasonlóak zajlanak világszerte. A termelés volumene alig változott, azonban a bolygó népessége csaknem megnégyszereződött. A ’80-as években még alig több, mint 2,6 milliárd ember élt a Földön ma pedig több mint 8 milliárd. Ez drámai élelmiszerhiányt és drámai áremelkedést fog eredményezni, és világméretű migrációt is, aminek már mutatkoznak a jelei. Egyre inkább számolni kell a szélsőséges időjárású évek kiszámíthatatlan váltakozásával.

Egy-egy közel normális évjáratot három-négy szélsőséges évjárat követhet. Ezért fel kell készülni rá, hogy az elfogadható terméstömeget produkáló évjáratok után 3-4 évre elegendő élelmiszert tároljunk.

Ez hatékony feldolgozóipart és megfelelő tárolókapacitást feltételez. Az élelmiszertermelésben foglalkoztatottak száma valószínűleg nemhogy csökkenne a jövőben, hanem még nő is. A várható folyamatokra való felkészülésben elengedhetetlen, hogy új, a szélsőségeket jobban tűrő fajtákat nemesítsünk ki, és új termesztéstechnológiák kidolgozására is szükség lesz. A felkészülés intenzív és széles körű kutatómunkát és határozott állami támogatást igényel.

Kaszás László
Debreceni Egyetem

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: