0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Paradicsomi állapotok

Idén sok termelő jelent meg a Szarvashoz közeli rendezvényen, hogy egyeztessék termesztési tapasztalataikat és megismerjék, hogyan válaszoltak az új és a régebbi fajták az időjárási viszonyokra.

Kénre is szükség van

A tápanyag-gazdálkodásról igyekezett gondolatokat elültetni hallgatóságában Balogh Ernő. A Seedplus Kft. szaktanácsadója kiemelte, hogy a vízoldható foszforműtrágyázás története az 1800-as évek első harmadáig nyúlik vissza, azóta szinte ugyanazokat az anyagokat használjuk, miközben a másik oldalon óriási fejlődésnek lehetünk tanúi. Úgy tűnik, ma is az ár alapján választanak tápanyagot a gazdák, pedig ha rosszul döntenek, egy mázsa műtrágyának sokszor csak legföljebb a fele jut el a növényig, foszfor esetében pedig akár még annál is kevesebb. A tápanyagveszteség adódhat a lekötődésből, kimosódásból, elillanásból. Sokan azt gondolhatják, mivel tavaly alig volt termés, a talajban ott van a tápanyag, ám a betakarításkor csalódnak. Mivel a paradicsom fejlődése során nem egyszerre igényli a foszfort, a Seedplus NovoPhos készítménye is négyféle formában kínálja, négy felvételi csúccsal. Az első fázisban vízben oldódó foszfort juttat a növénynek, a másodikban szerves szénnel védett foszfort biztosít, a harmadikban már a gyökérsavak szabadítják fel, míg a negyedik esetében a talajban megtalálható mikroorganizmusok alakítják át felvehető formába a foszfort.

A szakember arról is beszélt, hogy egyes kertészek indokolatlanul sok műtrágyát használnak, ami viszont nem mutatkozik meg a terméseredményben. Egy évtizede még alig foglalkozott a szakirodalom a kén szerepével, ma krónikus kénhiányról beszélünk, ami gátolja a nitrogén felvételét.

Ráadásul paradicsom esetében a kénnek kiemelt jelentősége van a Brix-fok kialakításában. Az elemi ként nem, csak szulfát formában tudja felvenni a növény, ami a baktériumoknak hónapokig tartó munkájába kerül. Szóba jöhet még a tioszulfát, ám csak pH 6,5 talajkémhatás felett, mert erősen savanyít.

A kalciumot 95%-ban gyökéren keresztül veszi fel a növény, és a párolgás húzza felfelé a tőben. Magas hőmérsékleten bezárnak a paradicsom sztómái, megszűnik a folyadékáramlás, hiába van a talajban kalcium, nem tudja felvenni a növény. A kalcium-nitrát 80%-át leköti a lomb, nem kerül be a bogyóba, ráadásul a nitrogén hatására még több lomb fejlődik, így még kevesebb jut a termésbe. A Brix kapcsán a szakember elmondta, hogy általában a szezon végén kezdünk el gondolkodni. A bogyóknak a káliumon kívül egyebek között szükségük van kalciumra, magnéziumra, kénre, amit a tenyészidő végén nem lehet pótolni. Előre biztosítani kell a polifenolok alapanyagát a növények számára.

Huminsavas növénykondicionálással már 2010 óta foglalkozik a Huminisz Kft. Pais István ügyvezető elmondta, számukra fontos, hogy a növény által könnyen felvehető, jó ár-érték arányú termékeket adjanak a gazdáknak. A cég évente számtalan kísérletet végez, ezáltal úgy tudják piaci részesedésüket növelni, hogy az nem megy a minőség rovására.

A lombtrágya kijuttatása nem önmagában értékelhető, hanem a teljes technológia részeként, mindezt növény- és lombanalízisre építve, fűzte hozzá Prokaj Attila, a Huminisz szaktanácsadója. Egy rosszul megválasztott biostimulátor sokszor nem hozza a várt eredményt, sőt káros hatással is lehet a növényre.

Az első kijuttatás már a palántaneveléskor megkezdődik, majd jön a vegetatív növekedés, a terméskötődés, minden kezelés hatása 2-2,5 hétig tart. A paradicsomnál a humin- és fulvósavas kezelés célja a fotoszintézis felpörgetése. Nyáron, a nagy hőmérséklet miatt a klorofill védtelen, de a biostimulátorok hatására 1-1,5 órával is meghosszabbodhat a fotoszintézis. Hatására nemcsak javul a beltartalom, hanem 5-6%-os Brix-emelkedés is elérhető. A Huminisz Kft. termékei a klasszikus szántóföldi kultúrák mellett a zöldségtermesztésben is alkalmazhatók annak érdekében, hogy a növény ellenállóbb legyen az időjárás, a kártevők vagy akár növényvédelmi kezelések stresszhatásaival szemben.

Viszonylag könnyű volt a paradicsom növényvédelme az idén
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: