Az 80 év mérföldköveit Laczkó Róbert ismertette, aki 2000-től tagja a vállalat menedzsmentjének, gazdasági igazgatóból lett 2014-ben vezérigazgató. Az intézetet 1943-ban alapították Kecskeméten, de már egy évvel korábban határozott a település arról, hogy a földművelésügyi minisztérium kérésére területet enged át állami kertészeti kísérleti telep létrehozására. A választás azért esett Kecskemétre, mert a környéken már a háborút megelőzően virágzott a kertészeti termesztés, még exportáltak is zöldséget Európába, és konzervgyár is működött a településen, hiányzott azonban a genetika kézbentartása, fejlesztése. Ezt a feladatot bízták az intézményre.

A vállalat első, 1971-ig tartó korszakát nagyban meghatározta az alapító igazgató, Mészöly Gyula munkássága. A szigorú, de következetes vezető alapvetően paradicsomnemesítéssel foglalkozott, a nevéhez fűződik az első életképes paradicsomhibrid létrehozása. A háború az intézet munkáját is megakasztotta, de aztán gőzerővel folytatódott, az 1950-es évek első felében már országos jelentőségű megbízatásokat kapott.  Ebben az időszakban csatolták hozzá a szegedi és kalocsai fűszerpaprika-kutatást, amely 1998-2014 között önállósodott, majd újra a ZKI-hoz került a vetőmagforgalmazás.

Mészöly Gyula után Balázs Sándor irányította az intézetet egészen 1993-ig. Az elismert szakember a laskagomba-termesztés technológiáját kutatta, mellette pedig a kertészeti egyetemen oktatott, ő vezette a zöldségtermesztési tanszéket. A makói hagymakutatás 1976-ban lett a ZKI része, a tevékenység azonban a 2000-es években sajnálatosan elsorvadt. Ennél sikeresebb volt a budatétényi kertészeti kutatási osztálynak és az újmajori kísérleti telepnek a céghez csatolása (1978). Az előbbi a hazai paprikanemesítés legjelentősebb bázisa volt, és babot, uborkát és levélzöldségeket is nemesítettek, Újmajorban pedig borsónemesítésre szakosodtak. A 1980-as években elindult a „piacosodás”, és az 1984-ben fejlesztő vállalattá alakult intézet bevételei egy része már a vetőmag-eladásokból származott.

A rendszerváltáskor a kutatóintézetből zöldségnemesítő és vetőmagkereskedő cég lett, 1993-ban pedig részvénytársasággá alakult. Bittsánszky János vezérigazgatónak volt talán a legnehezebb feladata a céget vezetők közül, véli Laczkó Róbert, hiszen a klasszikus kutatóintézetet kellett piaci alapon működő, profitorientált nemesítő és vetőmagforgalmazó céggé alakítania. Ez pedig a szervezeti átalakításon kívül teljes szemléletváltást igényelt. Meg kellett szervezni a vetőmagtermeltetés rendszerét, és a hozzá tartozó technológiai hátteret. Az észszerűsítés során a nemesítési portfólió szűkült, azok a fajok maradtak meg, amiben üzleti lehetőséget láttak. Felépítették a kereskedelmi szervezetet, külföldi leányvállalatokat, képviseleteket hoztak létre, 2002-03-ban megkezdődött a vetőmagexport. 2001-ben bevezették a minőségirányítási rendszert, 2004-ben akkreditált vetőmag laboratórium készült, 2013-ban pedig megépítették az egyhektáros korszerű nemesítői üvegházat.

Mindezt ráadásul az utóbbi években kiszámíthatatlan gazdasági környezet (energiaválság, Covid, háború) nehezíti. A kutatás, nemesítés során nem hagyhatók figyelmen kívül a környezeti kihívások, mint a klímaváltozás, a technológiai korszerűsítések, valamint a növényvédő hatóanyagok körének gyors szűkítése, valamint az exportelőírások szigorítása. A nehézségek ellenére komoly eredményekről tudnak beszámolni, hangsúlyozta a vezérigazgató. Újjáépítették a vetőmag-termeltetési rendszert, fejlesztették a minőségbiztosítást, ELISA labort és világszínvonalú aprómag tisztító üzemet hoztak létre, átalakították a szervezeti rendszert és erősítették a kereskedelmi hálózatot. Pénzügyi fejlődés sem maradt el, a ZKI Zrt. árbevétele a 2022-23-as szezonban elérte a 2,5 milliárd forintot, és ennek 65%-a exportpiacokról származik. Több mint 30 országba adnak el vetőmagot, meghatározó vevőik a Kárpát-medence országai, az orosz nyelvű államok és a mediterrán régió.