0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

A beporzók és a sokszínű természet

A beporzók gondoskodnak élelmiszer-ellátásunkról, nélkülözhetetlenek mind a természet, mind az emberiség számára.

Mint már többször leírtuk és bizonyára a kedves olvasó is tudja, biológiai sokféleségnek nevezzük az ökoszisztémák, fajok és gének változatosságát világszerte vagy egy adott élőhelyen. Működése nélkülözhetetlen az emberi jóléthez, mivel olyan szolgáltatásokat nyújt, melyek fenntartják gazdaságainkat és társadalmainkat.

A biodiverzitás kritikus fontosságú az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások működésében, mint amilyen a klímaszabályozás, a talaj termékenysége, a beporzás, valamint az élelmiszerek, üzemanyagok, ruházatok, használati tárgyak és gyógyszerek előállítása.

Nézzük meg ezek közül közelebbről most a beporzás jelentőségét.

A beporzók a virágok hímivarú szerveiről szállítják a polleneket a nőnemű szervekre, lehetővé téve a növények megtermékenyítését és szaporodását. Ezáltal növelik az élelmiszerek mennyiségét és javítják azok minőségét, illetve végső soron gondoskodnak élelmiszer-ellátásunkról. Tehát a beporzók nélkülözhetetlenek mind a természet, mind az emberiség számára.

Az Európai Unióban a mérsékelt övi vadnövények és termesztett növények közel 80%-a függ valamilyen mértékben a rovarok beporzásától.

Egy uniós finanszírozású projekt becslése szerint a beporzást végző rovarok éves hozzájárulása az európai mezőgazdasághoz mintegy 15 milliárd eurót tesz ki.

A beporzók nélkül jóval kevesebb élelem kerülne az asztalunkra

Beporzó rovarok a hártyásszárnyúak rendjéből: poszméhek, művészméhek, bundásméhek, földiméhek, vadméhek; a lepkék rendjéből: nappali lepkék, molylepkék, éjjeli lepkék; a bogarak rendjéből: díszbogarak, virágbogarak, cincérfajok; illetve a kétszárnyúak rendjéből: zengőlegyek, pöszörlegyek, gyapjaslegyek.

Ezen beporzók száma az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent: minden kontinensről jeleztek beporzók hiányához köthető terméskiesést.

Fercsik Mariann fotóművész 2014-ben Kínában, egy fotóriportban örökítette meg, ahogy az ottani földművesek kézzel végzik el a beporzást.

Dús szőrzet borítja a bundásméheket

Vegyük számba tehát, milyen okok vezethetnek ilyen nagymértékű csökkenéshez.

Táplálékhiány

A kis parcellák és a közöttük levő vadnövények által benépesített sáv eltűnésével, azaz a nagy kiterjedésű monokultúrák megjelenésével számottevő mértékben csökkent a rovarbeporzású növények száma.

Mérgezések

A deltametrin és más piretroid hatóanyag-tartalmú növényvédő termékek olyan nem specifikus idegmérgek, amelyek a csípőszúnyogokon túl számos más hasznos, beporzást végző rovarfajra is mérgezőek.

Élőhelyek számának csökkenése

Szintén a monokultúrás növénytermesztéshez kapcsolódóan megszűnnek azok a területek, amelyek élőhelyet biztosítanak a rovarok számára.

Mindezek természetszerűleg kihatnak más élőlényekre is: a rovarok elpusztulásával a madarak is táplálékforrás nélkül maradnak, így kártyavár módjára dőlhetnek össze teljes táplálékláncok.

Már házikerti körülmények között is megtehetünk néhány dolgot, hogy lassítsuk a beporzók számának csökkenését, például virágos növényeket ültetünk, amik táplálékforrást biztosítanak a rovaroknak, lemondunk a növényvédő szerek használatáról, valamit néhány egyszerű alapanyagból darázsgarázst építünk, amit kelet–délnyugati irányba tájolunk.

Nagy részeket rágnak ki a levelek széléből a szabóméhek

Természetesen az EU biodiverzitás stratégiájában is foglalkoznak a problémával, hiszen az egyéni beavatkozások érdemben kevésnek bizonyulnak. Az IPBES (a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform) 2016-os beporzókat célzó tanulmányának megjelenése óta számos nemzeti és nemzetközi stratégia kidolgozását, beporzók védelmét célzó kezdeményezés elindulását segítette elő.

Az Európai Bizottság pedig ajánlásokat tesz a vadon élő beporzók meglévő uniós politikájában és jogszabályokban foglalt védelmének javítására, amely tartalmazza a vadon élő beporzókat fenyegető fő veszélyek kezelésére irányuló intézkedések listáját.

A vadon élő beporzók védelmére irányuló bizottsági megközelítés ellenőrzésével céljuk az, hogy segítsék a biodiverzitást, mezőgazdaságot és növényvédő szereket érintő jogszabályok aktualizálását.

Ezekre az intézkedésekre valóban nagy szükség is van, hiszen a Bizottság rovarokról szóló 2019. évi globális értékelő jelentésében már alátámasztotta, hogy

a rovarok száma általánosan csökken és a rovarfajok több mint 40%-át a kihalás veszélye fenyegeti. A legérintettebb rovarfajok a lepkék, molyok, méhek és bogarak.
Hosszú szívókája van a helyben lebegni is képes pöszörlégynek
2020-ban a Világgazdasági Fórum tárgyalta, hogy a beporzók pusztulása ahhoz fog vezetni, hogy a növénytermesztésben a tápanyagban gazdag növényekről (zöldség- és gyümölcsfélék, diófélék, amelyeknek kivétel nélkül beporzóra van szüksége) az energiadús, tápanyagban szegényebb alapterményekre (többek között rizs, kukorica, búza, szójabab és burgonya) fognak átállni a gazdaságok.

Jól látható tehát, hogy ezen apró élőlények jelenléte, vagy számuk csökkenése milyen közvetlen hatással van táplálkozásunkra és ezáltal életminőségünkre. Kiemelten fontos tehát együttes erővel tenni azért, hogy megóvjuk őket.

A városokban, kertekben minél több virágos növényt kell
ültetni, hogy megmentsük a beporzó rovarokat
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: