0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

A technológia már adott

Szeptember végén rendezték a Közép-Európában egyedülálló Planet Budapest című fenntarthatósági rendezvényt, ahol az élelmiszer-pazarlásról is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Nagy István agrárminiszter.

Áder János elmondta, hogy az élelmiszer-pazarlást illetően két alapvető tendencia figyelhető meg a világban. A fejlett országokban a háztartások fogyasztásában következik be a nagy része, míg a fejlődő országokban az előállítást követően,  a szállítás és a raktározás során vész el az élelmiszer 30-40 százaléka.

Magyarországon 2 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente, vagyis nálunk is fontos volna a szemléletváltás. Teljesen megszüntetni nem lehet, mert a burgonyahéjat vagy az almacsutkát mindig is ki fogjuk dobni, de nem mindegy, hogy hová.

Áder János elmondta, hogy a Planet Expón kiállító startupok között találkozott egy vállalkozással, amelyik az ilyen típusú hulladék háztartási és nagyüzemi feldolgozására egyaránt  alkalmas technológiát mutatott be. Idézte továbbá Hernádi Zsolt MOL-elnök-vezérigazgatót, aki a fenntarthatósági expo első napján azt mondta, hogy a jelenlegi 55-60 százalékról 10 százalékra kellene csökkenteni szeméttelepre kerülő a háztartási hulladék arányát, amt újrahasznosítással, azon belül is az élelmiszer-hulladék  komposztálásával lehetne elérni. Megoldás lehet még a biometán előállítása. Az EU egyik célja, hogy 2030-ra megtízszerezzük a metán-előállítást, és szakértői számítások szerint Magyarország biometán-termelése addigra elérhetné az 1 milliárd köbmétert.

Nagy István agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy 1980-ig a falvakban nem volt szemétgyűjtés, mégsem került ki szerves anyag az udvarokból, mert amit lehetett, azt megetették a jószággal, amit meg nem, az a komposztba kerültek. Az életmód változásával ez gyökeresen megváltozott.

A miniszter szerint érdemes megvizsgálni annak az élelmiszernek a helyzetét, amit a gyártás vagy az értékesítés során dobnak ki, és szerencsére egyre több kezdeményezés van az ilyen hulladék megmentésére. A másik terület a háztartásokban keletkező élelmiszer hulladék, aminek a kezelésére jó megoldás volna a kisméretű komposztálók elterjedése. Ezek szagtalanul működve állítanak elő, a virágládákban jól hasznosítható komposztot. A miniszter közölte, hogy saját választókerületében szeretné kipróbálni, hogy hogyan lehet közösségi komposztálókat létrehozni. A cél az lenne, hogy a településeken vagy azok határában legyen olyan komposztáló telep, ahol a lakosság a háztartási szerves hulladékot leadhatja, és cserébe virágföldet kap.

Nagy István a biogáz-előállítás kapcsán egy létező példát méltatott. Egy tejelő tehenészetben  silókukoricát etetnek az állatokkal, a trágyájukat pedig szeparálják. A barna vizet a földek  öntözésére használják, a szárazabb anyag fermentálása során keletkező metánból biogázüzemben állítanak elő villamos energiát, a gáz előállítása után megmaradó szárazanyag pedig brikettként fűtésre használható, vagy termőtalaj tápanyag-utánpótlására. A technológia szélesebb körű elterjedését a miniszter hasonlóan képzeli el, mint a komposztálókét, közösségi formában: több gazdaság összefogásával megépített biogázüzemekkel.

Nagy István elmondta, hogy az Egyesült Államokban látott olyan 12 ezres szarvasmarhatelepet, ahol zéró kibocsátással tartották a tejelő teheneket. Hozzátette: környezetünk jobbá tételéhez ezeket a beruházásokat végre is kell hajtani.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Planet Expó

Magazin ajánló: