Áder János elmondta, hogy az élelmiszer-pazarlást illetően két alapvető tendencia figyelhető meg a világban. A fejlett országokban a háztartások fogyasztásában következik be a nagy része, míg a fejlődő országokban az előállítást követően, a szállítás és a raktározás során vész el az élelmiszer 30-40 százaléka.
Áder János elmondta, hogy a Planet Expón kiállító startupok között találkozott egy vállalkozással, amelyik az ilyen típusú hulladék háztartási és nagyüzemi feldolgozására egyaránt alkalmas technológiát mutatott be. Idézte továbbá Hernádi Zsolt MOL-elnök-vezérigazgatót, aki a fenntarthatósági expo első napján azt mondta, hogy a jelenlegi 55-60 százalékról 10 százalékra kellene csökkenteni szeméttelepre kerülő a háztartási hulladék arányát, amt újrahasznosítással, azon belül is az élelmiszer-hulladék komposztálásával lehetne elérni. Megoldás lehet még a biometán előállítása. Az EU egyik célja, hogy 2030-ra megtízszerezzük a metán-előállítást, és szakértői számítások szerint Magyarország biometán-termelése addigra elérhetné az 1 milliárd köbmétert.
A miniszter szerint érdemes megvizsgálni annak az élelmiszernek a helyzetét, amit a gyártás vagy az értékesítés során dobnak ki, és szerencsére egyre több kezdeményezés van az ilyen hulladék megmentésére. A másik terület a háztartásokban keletkező élelmiszer hulladék, aminek a kezelésére jó megoldás volna a kisméretű komposztálók elterjedése. Ezek szagtalanul működve állítanak elő, a virágládákban jól hasznosítható komposztot. A miniszter közölte, hogy saját választókerületében szeretné kipróbálni, hogy hogyan lehet közösségi komposztálókat létrehozni. A cél az lenne, hogy a településeken vagy azok határában legyen olyan komposztáló telep, ahol a lakosság a háztartási szerves hulladékot leadhatja, és cserébe virágföldet kap.
Nagy István a biogáz-előállítás kapcsán egy létező példát méltatott. Egy tejelő tehenészetben silókukoricát etetnek az állatokkal, a trágyájukat pedig szeparálják. A barna vizet a földek öntözésére használják, a szárazabb anyag fermentálása során keletkező metánból biogázüzemben állítanak elő villamos energiát, a gáz előállítása után megmaradó szárazanyag pedig brikettként fűtésre használható, vagy termőtalaj tápanyag-utánpótlására. A technológia szélesebb körű elterjedését a miniszter hasonlóan képzeli el, mint a komposztálókét, közösségi formában: több gazdaság összefogásával megépített biogázüzemekkel.
Nagy István elmondta, hogy az Egyesült Államokban látott olyan 12 ezres szarvasmarhatelepet, ahol zéró kibocsátással tartották a tejelő teheneket. Hozzátette: környezetünk jobbá tételéhez ezeket a beruházásokat végre is kell hajtani.
