A maga nemében páratlan fajtabemutatót tartottak Nyíregyháza-Gyulatanyán szeptember 21-én. Közvetlenül a rendszerváltozás után Augusztinyi András telepvezető az öntözés feltételeinek a megteremtését tekintette első feladatának a mai Nébih kísérleti telepén, aminek azóta sincs párja Magyarországon. Sőt, tegyük hozzá, hogy a Nébih-kísérletekben az öntözés tilalmazott dolog, mert a mérhetetlenül kevés öntözési lehetőség miatt a gyakorlati életben kevesen tudják hasznát venni. Ugyanakkor az itteni kísérletek megmutatják, ha a feltételeket megteremtenénk hozzá, mekkora hozamokra számíthatnánk öntözéssel. Az idei bemutatón részt vett Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke és Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke.
Elmondta továbbá, hogy a térségben most az Ukrajnából érkező, bizonytalan vagy ismeretlen eredetű gabona okozza a legnagyobb nehézséget, és nemcsak a gazdák, hanem a felhasználók számára is. (A Rácz Imre előadásáról szóló részletes tudósítást lásd keretes írásunkban. A szerk.)
Augusztinyi András a 32. bemutatón elmondta, hogy 260 kisparcellás kísérletet állítottak be négy ismétlésben, 35 hibrid kukoricát vizsgálva. Azonkívül 6 hektáron még 35 hibridet teszteltek megaparcellákon, annak a négy cégnek a fajtáit, amelyek vetőmagot adtak. Ezért szerepelnek az összehasonlító kísérletben a Bayer, a Syngenta, a Corteva és a Lidea hibridjei. A napraforgó 2,5 hektáros kísérleti felületén csak Corteva és Syngenta hibrideket vizsgáltak.
| A térség idei termeléséről elhangzott, hogy 2023-ban látványosan nőtt a napraforgó vetésterülete, viszont a kukoricát a tavalyi 105 ezer hektár helyett most csak 80 ezer hektárról takarítják be, és a korábban várt hozam helyett 1-1,5 tonnával kisebb hektáronkénti átlag várható.
Míg a napraforgó termése a katasztrofálisan aszályos 2022-ben 1,8 tonna volt, most sokkal nagyobb a várakozás: az előzetes felmérések és a betakarítás első eredményei alapján eléri vagy meghaladja a 3,4 tonnát a hektáronkénti megyei átlag.
Igaz, a napraforgó kereslete meglehetősen visszafogott, se ármegjelöléssel, se anélkül nincs vevő. Egyes járásokban eladhatatlan mennyiség halmozódhat fel ezen az őszön. Már javában tart a napraforgó aratása, de nincs elegendő tároló. Szorult helyzetükben bármilyen olcsón odaadják a termelők, csak valaki vigye el. Az agrárkamara vármegyei felmérése arra enged következtetni, hogy a szükséges mennyiséghez volna elegendő tároló, de a részletesebb vizsgálódásból kiderült, hogy nagy részük már-még tele van. Ezért még az sem vásárol fel napraforgót, aki egyébként arra rendezkedett be, mert nincs biztonságos hely, ahol az időjárástól megóvhatná. Sok áru került be Ukrajnából, illetve ukrán áru EU-tagországokon keresztül, részben átkeresztelve, részben az eredetet meghamisítva. Ennek kumulatív hatása a gazdálkodók pénzügyi gondjai.
Könnyen előfordulhat, hogy több 10-50 hektáros gazdaság tönkremegy. Máris megjelentek a nagyok felvásárlási szándékkal, ami kedvezőtlen előjel a kicsik számára. A helyzetre tekintettel a kamara vármegyei vezetője több szolidaritást kér azoktól, akik eddig nem figyeltek oda az ilyesmire. Feltétlenül segíteni kell a vállalkozások túlélését, mert önmaguktól képtelenek rá. A napraforgó országos vetésterülete 680 ezer hektárra tehető, és a jelenlegi kilátások szerint a hektáronkénti átlagtermése 3 tonna körül lesz. A kukorica vetésterülete a tavalyihoz képest sokat csökkent, csupán 870 ezer hektár vár betakarításra, szemben a korábbi 1,02 millió hektárral. A hiányzó 250 ezer hektár számottevő kiesés, mert az országosan várható 7 tonna körüli átlaghozam nem ellensúlyozza. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a kukorica 2023-as hektáronkénti termése 8 tonna körül fog megállni, ennyi lesz a megyei átlag. Csakhogy ez rendkívül elkeserítő a gazdák számára, mert még ezzel sem nullszaldós az ágazat. Az alma szüretelése tart, 120-150 forintért lehet értékesíteni kilogrammját. Arra a kérdésére sehonnan nem kapni választ, hogy ez miként válik a piacon 450-550 forint/kilogrammos eladási árrá.
A kamara megyei elnöke szerint a kormánynak érdemes volna erre is ugyanúgy odafigyelnie, mint a léalma árára, elvégre a tárgyalásokon utóbbinál sem sikerült elérni az 50 forint/ kilogrammos felvásárlási árat. Az almánkat nyugati kereskedők és feldolgozók vásárolják fel léalma gyanánt, kiviszik a saját üzemeikbe, és az itthon ennek következtében kialakuló keresleti piacra a saját étkezési almájukat hozzák be, a mostani piaci árnál is drágábban. |
Gyulatanyán az a módi, hogy a betakarított mennyiséget és a magvak víztartalmát a cég képviselői jelenlétében mérik be csúszótalpon, és ebből számolják ki a hivatalos eredményt.
Ez egyrészt azért előnyös, mert a képviselők nemcsak saját hibridjeik eredményét, hanem a vetélytársakét is pontosan látják, ismerik. Csakhogy ezt nem mindenki hajlandó elfogadni, sokan ezért inkább nem küldenek vetőmagot a kísérletbe. Alighanem közrejátszik benne az is, hogy előre tudják, az ő fajtáik ebben a versenyben lemaradnak. Míg a kalászosok betakarítására használt kombájn azonnal mutatja a valós hozamot, napraforgónál és kukoricánál összetettebb a betakarítás.
A gyulatanyai időjárás alapján a kukoricakísérletben egyértelműen rekordév ígérkezett – egészen augusztusig. Akkor viszont olyan forró, ráadásul hőségnapokkal tarkított hónap következett, hogy még 20 milliméter csapadékot sem kaptak egész hónapban, és a mérsékelt szemkitelítődés visszafogta az addigi várakozásokat.
Összességében nézve, a szemképzés kedvező képet mutat a csöveken, csak annyit kell megállapítani, hogy a „jó”-nál jobbak is lehettek volna az idei eredmények.
A napraforgóhibridek 3,5-4 tonnával biztatnak a gyulatanyai kísérletben.
A szuperkorai hibrid kukoricákat idén már be lehetett takarítani, szárítás nélkül, míg a FAO 300-400-asok a hónap végére érik el ugyanazt a szintet. Idén semmilyen fertőzés miatt nem kell izgulnia a gazdáknak, ennek ellenére érzékelhetően rossz a termelők hangulata, mert a felvásárlási árak övön aluliak. Az sem látszik, hogy mindenhol lesz-e elegendő tároló az egyébként jó termés számára.
