A nitrátérzékeny területen gazdálkodók számára nem ismeretlen a talajmintavételezés, hisz jogszabály kötelezi őket a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlásra. Nekik ötévente kötelező a felülvizsgálat.

És mint azt már többször hangsúlyoztuk is, ilyen árak mellett minden gramm mű- vagy szerves trágya, illetve egyéb talajjavító számít.

Nagyon fontos az, hogy tudjuk, a táblánk talaja mennyire változatos, mennyire különböző. Ha felosztjuk a táblát olyan részekre, amik különbözőek egymástól, lehetővé válik az egyes területrészek eltérő kezelése, eltérő műtrágyázása.

Vagy ha hiányunk van valami mikro- vagy mezoelemből, azt is pótolhatjuk, illetve, hogyha még a ph-érték is nagyon magas, vagy nagyon alacsony, akkor a lekötődött tápanyagokat tudjuk pótolni. Ez nagyon fontos manapság, ugyanis az lenne a cél, hogy egy adott táblán mindig kiszámítható, a termés pedig egyöntetű legyen, illetve a tápanyag-utánpótlás tényleg arányos legyen a területhez képest – mondja Hajdú Sándor, talajtani szakértő, HL-LAB Kft. mezőgazdasági szaktanácsadója

A mintavételezés megtervezése a szakemberek feladata, de a menedzsmentzónák térképeit mindenképp adjuk oda nekik! A mintavétel ugyanis zónákon belül történik, ha precíziós termelésről van szó. Ha nem, akkor is

Ilyenkor a nagyobb táblákat talajtani szempontok szerint felosztják kisebb területegységekre, és ezeket a parcellákat mintázzák. Egy területet 20-25 minta reprezentálja, a mintavételezés pedig cikk-cakk vonalban történik.

A mintákat a talaj felső 30 centiméteres rétegéből gyűjtik. Az autó a kijelölt zónán belül cikcakkban halad, pár méterenként megáll, a kiszúrt talajhengereket egy vödörbe teszik, majd jól összekeverik. A homogenizált talajminták már reprezentálják a felmért öt hektáros területrészt, vagy akár a 10-15 négyzetméteres foltot, zónát is.

A labor a vizsgálatok előtt kiszárítja a talajmintát, és a megfelelő vizsgálatokhoz a megfelelő mennyiségeket kiporciózza, a vizsgálati eredményeket pedig egy elektronikus rendszerben rögzíti – mondja Hajdú Sándor

Bár azt is gondolhatnánk, nem is olyan ördöngösség a talajmintavételezés, ezt mi is meg tudjuk csinálni. De ez is olyan, mint a kötelező szerviz az autóban, garanciális időszakban. Amíg nincs baj, drágálljuk, de ha elromlik valami, akkor látjuk az előnyét. Ezt a talajtani szakértő is megerősíti.

Ez azért fontos, mert ha már a gazda bevizsgáltatja a talaját, ha már fizet érte, akkor tudjon meg mindent a talajáról. Előfordulhat, hogy következő évben valami történik a növénnyel, akkor bizonyos, a talajból eredő lehetőségeket ki tud zárni, másokat pedig fel tud tárni.

Mindannyian halljuk, hogy a hazai talajaink romlanak. A szakértők azt látják, ez a romlás különböző tájegységenként különböző típusú és különböző mértékű.

Elsősorban a dombvidékeken a talajlehordásra hajlamos területrészeken az erózió eléggé előrehaladott, ezt tapasztalom is nap mint nap – hangsúlyozza Hajdú Sándor.

A homokos talajokon a defláció, tehát a szél által elhordott talajszemcsék okoznak nagyobb problémákat, csökkentik a humusztartalmat és ezek a változások, biológiai, kémiai, fizikai romlást okoznak a talajban, aminek egy része könnyedén javítható, más része pedig nagyon nehezen. Ez attól függ, hogy milyen típusú problémáról van szó.

A problémás talajokon pedig javítani kell, de hogy mit, milyen mértékben és hogyan kell megadnunk a földnek, azt tényleg csak a talaj vizsgálata alapján lehet megállapítani. A talajjavítást mindenképpen szakértő, szakirányító segítségével érdemes megtenni. A precíziós gazdálkodásnak is ez a célja, hogy feltárjuk a problémás területrészeket, ahol több, esetleg kiegészítő tápanyagra vagy kiegészítő agrotechnikára van szükség.