0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Az aknájukról felismerhetők

Levélaknát nemcsak a molylepkék, hanem – főleg lágy szárú növényeken – más rovarok lárvái is készítenek.

Az aknázómolyok hernyói a tápnövények leveleinek belsejében élnek: a bőrszövetet sértetlenül hagyják és a levél két bőrrétege közötti résszel táplálkozva készítik az úgynevezett aknát. Levélaknát nemcsak a molylepkék, hanem – főleg lágy szárú növényeken – más rovarok lárvái is készítenek.

Az aknázómolyok nagyon apró termetű lepkék: fajtól függően az imágók kiterjesztett szárnyakkal is csak 7-13 milliméteresek, hernyóik kifejlődve néhány milliméter nagyságúak.

Többnemzedékes fajok lévén gyorsan képesek elszaporodni. Emiatt az első nemzedék visszaszorítása a kulcsa annak, hogy a tenyészidő hátralévő részében ne okozzanak komolyabb gondokat. Az esetek túlnyomó részében az egyes aknák nagysága és alakja a fajra jellemző. Gyümölcsfákon leggyakrabban a következő fajokkal találkozhatunk.

Almalevél-törpemoly

Az almalevél-törpemoly mindössze 2 milliméteres lepke

Tömeges elszaporodása esetén az aknák az egész levelet beboríthatják (egy almalevélen 40-50 akna is előfordulhat), aminek következménye a levelek korai, tömeges hullása. Az almalevél-törpemoly almán és birsen él.

Aknája egy viszonylag rövid, vékony járattal kezdődik, amely rövidesen megvastagszik, majd hirtelen foltszerűvé szélesedik. Az aknában a hernyó ürüléke vékony, vörösesbarna vonalként húzódik a járat közepén.

Évente két, kedvező időjárási viszonyok között három nemzedéke fejlődik ki. Az utolsó nemzedék kifejlett hernyói elhagyják az aknákat, a földre ereszkednek, ahol az avar alatt vagy a talaj felső, 2-5 cm-es rétegében gubót készítenek és abban bebábozódnak. A lepke 1,5-2 mm nagyságú, elülső pár szárnya sötét árnyalatú, középen egy vastagabb, világos sávval. Az első nemzedék lepkéi április elejétől rajzanak.

Visszaszorításuk csak az agrotechnikai, biológiai és kémiai védekezés együttes alkalmazásával lehetséges.

A telelő bábok elpusztíthatók a gyümölcsfák alatti talaj legalább 10 cm mélységben történő átforgatásával. Ez a munka késő ősztől kora tavaszig végezhető. Mivel a rejtett életmódú hernyók ellen a felszívódó szerek sem adnak teljes védelmet, a kezeléseket feromoncsapdás rajzásmegfigyeléshez igazítva, illetve a készítmények hatásmódjának figyelembevételével kell elvégezni, például Affirm rovarölő szer esetében a tojásrakás után, a lárvák tömeges kelése kezdetén.

Az almalevél-törpemoly kanyargós aknája közepén ürülékcsík látható

Kígyóaknás ezüstmoly

Nyár végére nagy mértékben elszaporodhat, ami az aknázott levelek tömeges hullását, a gyümölcsök kényszerérését eredményezi. A kígyóaknás ezüstmoly hernyói az alma, a körte és a különböző csonthéjasok leveleiben élnek. Májustól szeptemberig a leveleken több kígyózó aknajárat figyelhető meg, melyek kiszélesedő végén egy-egy 5 mm-es, apró hernyó rág. Az akna a levél főerétől indul, majd széles ívben a levél széle felé fordul és egy ideig amellett halad, majd újból a főér irányába fordul. Évente 2-3, esetleg egy negyedik nemzedéke is kifejlődhet, és az utolsó nemzedék kifejlett lepkéi a kéregrepedésekben és egyéb rejtett helyeken (pl. a szú röpnyílásaiban) telelnek át.

A leghatásosabb védekezési mód, ha a fákat és a leveleket többször tüzetesen megvizsgáljuk, hogy nincs-e a kártevő megjelenésére utaló jel. Kisebb fák esetében a több aknát tartalmazó leveleket érdemes leszedni, hogy csökkentsük a következő nemzedék károsítását.

A kémiai védekezés csak a kártevő nagyszámú megjelenése esetén ajánlott. Ennek pontos ideje azonban csak a fák és a levelek folyamatos ellenőrzésével állapítható meg. Emellett támogassuk az ezüstmoly természetes ellenségének, a fürkészdarázsnak a megtelepedését.

Lombosfa-fehérmoly

Káros elszaporodása akkor figyelhető meg, ha több száraz év követi egymást, ilyenkor levelenként akár 15-20 akna számolható. A lombosfa-fehérmoly hazánkban általánosan elterjedt faj, az almások életközösségének egyik állandó tagja. Legkedveltebb tápnövénye az alma és a meggy, de előfordul körtén, birsalmán, szilván, naspolyán, cseresznyén és őszibarackon is. A súlyos fertőzés a levelek tömeges és korai hullását, valamint a gyümölcs kényszerérését okozza. Aknája 1-2 cm nagyságú, kör alakú foltakna, amely a középponttól induló, körkörösen futó, a hernyó fejlődésével arányosan vastagodó járatból áll. A foltakna belsejében sötét csigavonal formájában jól látható a hernyó felső epidermiszre felkent ürüléke. A kártevőnek évente két nemzedéke fejlődik. Bábállapotban sűrű szövésű, 5-6 mm hosszú fehér gubóban telel át, zömmel a fák törzsén, vastagabb ágain, kéregrepedések védett részein, kisebb mértékben a lehullott levelekben.

A telelő bábok ellen a tél végi lemosó permetezés ajánlott. Csak az időjárás és a rajzásdinamika megfigyelésén alapuló parazitakímélő védekezési eljárások alkalmazásával csökkenthető az egyedszáma.
A lombosfa-fehérmoly felszaporodásának a száraz meleg évek kedveznek
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: