Almalevél-aknázómoly

Fő tápnövénye az alma, egyéb tápnövényként a körtét, a szilvát és a naspolyát említik. Az almalevél-aknázómoly hernyói úgynevezett sátoraknát készítenek, amely először a levél fonákán, a bőrszövet fakózöld felhólyagosodásának formájában látható. Az aknát többnyire vastagabb erek határolják.

Csak szexferomoncsapdás előrejelzésre alapozott védekezéssel megelőzhető a kártevő elszaporodása. A paraziták kímélése érdekében a kezeléseket a lepkerajzás kezdetétől a rajzáscsúcsig célszerű elvégezni. A lehullott lomb összegyűjtésével a telelő alakokat gyéríthetjük.

Almalevél-sátorosmoly

Gyakran fordul elő az alma, körte, birs, naspolya és a különböző Prunus-fajok (szilva, cseresznye, mandula) levelein. Az almalevél-sátorosmoly az almával szemben előnyben részesíti a körtét. Foltaknája van, ami hasonlít az almalevél-aknázómoly aknájához, azonban a bőrszövet a levél színén hólyagosodik fel, mivel a hernyó a levél színe közelében táplálkozik. A kifejlett akna hosszúkás, ráncos felületű, sárgásfehér színű, hossza 15-30 mm. Tömegszaporodás esetén 25-30 akna is lehet egy levélen.

Évente két nemzedéke fejlődik ki. Kifejlett hernyói vagy a bábok telelnek át a lehullott levelek aknáiban. A lepkék áprilisban és augusztusban rajzanak. A nőstény lepkék egyesével helyezik tojásaikat a levelek színére, egy nőstény 40-50 tojást rak le. A meleg, száraz évek sorozata elősegíti elszaporodását. Kis területen érdemes mechanikai védekezést is alkalmazni, ami a fertőzött lomb összegyűjtését, megsemmisítését jelenti.

Almalevél-keskenymoly

Időközönként tömeges elszaporodásra hajlamos az almalevél-keskenymoly, aminek az alma és a szilva a fő tápnövényei. A fiatal hernyó a levél színén, a bőrszövet alatt rágva készíti az elsődleges, ezüstösen csillogó, fehér, hólyagszerű aknáját. Az elsődleges akna elhagyása után másodlagos aknát készít a hernyó, és eközben a főér mentén kb. 10 mm széles hólyagszerű selyemkupolát sző. A szövedéke összehúzza a levéllemez két felét úgy, hogy ezek majdnem összeérnek. Ebben az aknában hámozgatva rág a hernyó, de az ereket kihagyja. Így a végén mozaikszerű rágáskép alakul ki. A hernyó kifejlődve elhagyja a másodlagos aknát is, és a levélcsúcs közelében a levél két oldalának összeszövésével tasakszerű gubót készít, amiben bábbá alakul át. Tömegszaporodása esetén komoly kártevő is lehet, főleg az almán, ha a levelenkénti aknaszám meghaladja a 20-at. Hazánkban kétnemzedékű a faj. A lepkék először májusban, majd július-augusztus folyamán rajzanak.

A körtelevél-keskenymoly a körte kártevője. Az imágó kiterjesztett szárnyakkal 11-13 mm, hernyója hasonlít az almalevél-keskenymolyra. Rajzási ideje április-május.

Almalevél-hólyagosmoly

Főleg az almát, de másodlagosan a körtét is károsítja, hazánkban mindenütt előfordul az almalevél-hólyagosmoly. A hernyó kezdetben ezüstösen fénylő, feltűnően vékony aknát rág a fő- és egy mellékér szögletében.

Ezt elhagyva az almalevél szélén a fonák felé 2-3 cm hosszúságban visszahajtja a levél szélét és odaszövi a levéllemezhez. Az így kialakított rejtekhelyen a hernyó csak a vékony ereket és a bőrszövetet meghagyva hámozgat, aminek következtében mozaikos rágáskép alakul ki. Kétnemzedékű faj, a második nemzedék bábjai telelnek át a fás részeken vagy az avarban. Az első behajtott szélű leveleket július elejétől lehet megfigyelni.

Eredményesen csak a fiatal hernyó elsődleges, járataknáinak készítése idején védekezhetünk a kártétele ellen, felszívódó rovarölő szerekkel.

Gyümölcsfa-levélmoly

A zsákhordó molyok családjába tartozó gyümölcsfa-levélmoly hernyója a kárt nem annyira a levelek aknázásával, hanem a rügyek kiodvasításával okozza tavasszal, amikor berág a rügyekbe és elpusztítja a rügyben lévő virágbimbókat. Nagy egyedszám esetén ezzel érzékeny termésveszteséget okoz. A nyár folyamán kis kör alakú lyukon berág a levelekbe, és a levél két bőrrétege közötti részt fogyasztja el úgy, hogy a károsított levélen egy kör alakú, 5-8 mm átmérőjű áttetsző, ürülékmentes folt alakul ki. Eurázsiai faj, így itthon mindenütt megtalálható.

Áttelelésük után felmásznak a fakadó rügyekbe, ezeket károsítják, majd fejlődésük előrehaladtával kialakítják a csőszerű zsákjukat. Ebben bebábozódnak, majd a lepkék májusban-júniusban rajzanak. A megtermékenyített nőstények már májusban kezdik lerakni tojásaikat a levelek színére vagy fonákára. A kis hernyók kelésük után eleinte a leveleken aknákat készítenek, majd az aknákat elhagyva egy kis tarisznya alakú zsákot készítenek, és abban áttelelnek. Egy hernyó fejlődése idején egy levélen több kerek foltaknát készít.

A nyugalmi állapotban végzett olajos lemosó permetezés gyérítő hatású a telelő alakok ellen. Szükség esetén, rügypattanás után felszívódó hatóanyagú szerrel végzett, áztató jellegű permetezés hatásos a tavaszi kártétel ellen.