0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 15.

Emlékfát ültettek a 130 éves Budai Arborétumban

Múlt hét végén a 130 éves Budai Arborétumról tartottak ünnepi megemlékezést, az emlékülésen szó volt a kert funkcióiról, fontosabb dendrológiai értékeiről.

Ennyi idő egy fa életében is hosszú

A tudományos emlékülést Nyitrainé Sárdy Diána dékán, a campus főigazgatója nyitotta meg, majd Höhn Mária, a Sorokságái Botanikuskert szakmai vezetője, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek (MABOSz) elnökségi tagja köszöntötte a résztvevőket.
Honfi Péter, a kert vezetője „A Budai Arborétum fejlődése és küldetése” címmel tartotta meg előadását. A kert történetének bemutatása mellett a szakember kiemelte, hogy a növényeket kezdetben rendszertani csoportosítás szerint ültették, de később ezt felváltotta, hogy a növényeket első sorban igényeik szerint oda ültetik, ahol várhatóan a legjobban fejlődnek majd. Erre jó példa, hogy a mediterrán fajok a Ménesi úti támfal mellé, annak védelmébe kerültek.

A Budai Arborétumnak küldetése van. Főként az oktatást szolgálja, hiszen a tanintézet kertje egy élő tankönyv, ahol tanévenként 2000 tanórát tartanak az arborétumban, ez 40 000 hallgatói kontakt órát jelent, ami plusz még ugyanennyivel kiegészül az egyéni felkészülés során, de középiskolai osztályok is jönnek ide..

Génmegőrzés, honosítás, kutatás, télállósági és fagytűrési témakísérletek, genetikai és rovartani vizsgálatok is zajlanak a területen. Amelyik növény itt beválik az az egész országban alkalmazható.
Emlékfa ültetés a 130 éves Budai Arborétumban

A természetvédelem is fontos feladata a kertnek: védett növények ex situ megőrzése, értékes fa matuzsálemek élőhelye, madárbarát kert, oázis a nagyvárosban, egyedi kertészeti szempontú gyűjtemény, ez a hely. Fontos, hogy a környezeti nevelés, ismeretterjesztés, szemléletformálás, ne csak a hallgatóknak, hanem a köz számára is elérhető legyen, mondta Honfi Péter.

Az emlékülés után a résztvevők egy emlékfát ültettek el az arborétum fennállásának 130. évfordulója kapcsán, így egy újabb példánnyal gazdagodott a kert. Mostantól egy Quercus x bimundorum „Crimson Spire” is várja már az idelátogatókat.

A 7,5 hektáros területen nem csak a fásszárúaké a főszerep

Sok dendrológiai érték van itt

Sütöriné Diószegi Magdolna a Budai Arborétum dendrológiai értékeiről tartott előadást. Mint mondta, nemrég egy hallgató az arborétumot a „legszebb tananyagként” említette.

A klíma itt igen meleg, érződik a nagyvárosi üvegházhatás, a déli kitettség, az épületek és kerítések szélvédelme is jellemző így pálmák, olajfák, leanderek és bizonyos banán fajok is takarás nélkül teleltethetők itt.

Az itt élőfák közül több idős és különleges példányt érdemes megemlíteni. 1958. óta él itt a kínai ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides), ez egy szépen színeződő, lombhullató fenyő. 1941-ig kihaltnak hitték e fajt, majd egy japán botanikus találkozott élő példánnyal azóta elterjedt a világon a nemzetközi magcseréknek köszönhetően.

Az amerikai sárgafa (Cladrastris kentukea) itteni példányát 1920-ban ültették. Jó magtermése itt soha nem volt mert egy zsizsikfaj mindig megeszi. Sárga lombszíneződése csodálatos. A fa egészségi állapota nem túl jó, a faápolók famarosan újra kezelésbe veszik.

Az amerikai vasfa (Gymnocladus dioicus „Variegata”) 1960. óta van a kertben, jellemző rá a szép kéregrajzolat. A magját korábban őrölték és lepényt készítettek belőle az aranyásók. Az itteni példány törzsét egy vihar kettéhasította, de azonnal beavatkoztak és menetes szárakkal összehúzatták a fát, felül pedig egy speciális kötözési rendszerrel korlátozták a lomb mozgását. Onnan származhat a neve mert nem úszik, hanem elsüllyed a vízben, illetve a megfigyelések szerint sokszor csap bele a villám e fajba.

A bejáratnál egy termetes pampafű fogadja a látogatókat

Az 1894-ben ültetett Parrotia persica az ország legidősebb perzsa varázsfája. Őszi lombja erős napfényben nagyon mutatós, sárgától a pirosasig sok színárnyalatban pompázik. A háborúban találat érte a fát, de megújult olyan formában, hogy szinte facsoportnak tűnik most.

Kedvelt fája az ide látogatóknak a Fagus sylvatica „Pendula” mely 1914. óta díszíti a kertet. Nyáron beérve a lombsátra alá nagyon jól érezhető, hogy a hőmérséklet 6-8 fokkal alacsonyabb és párásabb alatta a levegő, mint körülötte, kiváló természetes klímaberendezés, mondta Sütöriné Diószegi Magdolna, majd kitért a hazai vonatkozású nemesített taxonokra, melyek közül szintén sok található a kertben.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: